Menü
Hírek
Programok
Kölcsey Kör
Interjúk
Keresztény Élet
Archívum
Keresztény Élet

Képviselők

Bartos Mónika
Bóna Zoltán
Font Sándor
Kovács Sándor
Lezsák Sándor
Szászfalvi László
V. Németh Zsolt

 

Ifjú Konzervatívok a Nemzetért


Média
partnereink

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

2019. január 24. csütörtök
Történet | Képviselők | Szervezetek | Munkacsoportok | Dokumentumok | Kapcsolat
Hírek
Csaba királyfi története Győrben
2018. január 23.

Lezsák Sándor író-költő, az Országgyűlés alelnöke hétfőn Győrben mutatta be a közelmúltban megjelent Atilla fia, Csaba királyfi című, romantikus népszínmű műfajmegjelöléssel született könyvét.

Lezsák Sándor Szörényi Leventével közösen készítette az Atilla, Isten kardja című rockoperát még a ’90-es évek elején, azóta gyűjtötte a fellelhető történelmi könyvekből, tanulmányokból  az anyagot Atilláról és fiáról. Az elmúlt másfél évtizedben rengeteg feljegyzés gyűlt össze, aztán egy esztendővel ezelőtt úgy döntött a szerző, formába önti gondolatait, a benne élő Csaba királyfi képét. Alig két hét alatt, kézzel írva meg is született a mű.

Csaba királyfi története Győrben

Lezsák Sándor mint mondja, többek között azért választotta főhősének Csaba királyfit, mert szerinte ő ma is ott él a magyarság tudatában, valamint kíváncsi volt arra, mi történhetett vele, miután édesapja, Atilla meghalt. Ezt a mítoszt írta meg a szerző, amelynek minden mondata mögött tények vannak, vagy állítás, vagy cáfolat, de mind-mind a valóság része – Csaba királyfi meséje.

„Szerintem Csaba csodálatos ember lehetett, nagy reménysége volt a Hun Birodalomnak és mindig is királyfi maradt. Érezte, hogy soha nem lesz király, de ott volt benne az a tudat, hogy a „maradékok” őrzik azokat a mítoszokat, legendákat, jelképeket, amelyek megtartják a népét. Képes volt önfegyelemre és talán arra is, hogy a Római Birodalom bukása után két esztendővel bejárja volt birodalmát a Kárpát-medencét” – mondja Lezsák Sándor.

Csaba királyfi története Győrben

A történet szerint Csaba királyfi udvartartásával az Aral-tótól délkeletre, Korezmiában, a mocsárvilág szélén él. Apja halála után 25 évvel, Róma bukását követően a birodalmi, hatalmi átrendeződések miatt fel akarja mérni szétszórattatásban élő népének erejét, állapotát. Így jut el a Verecke vad rengetegébe, a Tápió mentére, a Pilisbe, a Tisza-Maros szegletébe, Erdővidékre, Réka királyné sírjához, végül visszatér Korezmiába. Útja során embereket, sorsokat ismerhetünk meg, miközben cselvetések, kalandok, történések során kibontakozik előtünk a magyarok hite.

A szerző hangsúlyozta:azért a romantikus népszínmű műfaját választotta, mert olyan avantgárd színházban szeretné bemutatni művét, ahol van függöny, van jelmez, ahol a rendező nem önmagát akarja megvalósítani, és nem akarja átírni azt, amit ő már megírt.

Csaba királyfi története Győrben

Lezsák Sándor A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége és a KDNP Győri Szervezete meghívására érkezett a Magyar Kultúra Napján Győrbe, a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Karára.

gyorplusz.hu

Küldje tovább ezt a cikket! · Nyomtatás · Lap tetejére
Kereső
OK

Képtár
NOE évindító konferencia a Népfőiskolán
2019. január 18-20.
További képekTovábbi képek

Eseménynaptár
A Hit pajzsa díj átadása

Budapest, Jezsuita Rend Párbeszéd Háza
2019. február 23.

Kölcsey Kör: Az Európai Unió jelene és jövője

Kecskemét, Kocsis Pál iskola
2019. január 17. 18.00

Magyar szemmel - pályázati felhívás a rendszerváltás emlékezetére

Beküldési határidő: 2019. január 20.

Korábbi programokKorábbi programok

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek


Lakitelek Népfőiskola

Szövetségesek

Szövetségesek

MindszentyLogo.jpg

Szövetségesek

Szövetségesek


Webmester :: © Nemzeti Fórum :: Oldaltérkép