Menü
Hírek
Programok
Kölcsey Kör
Interjúk
Keresztény Élet
Archívum
Keresztény Élet

Képviselők


Nemzeti Fórum országgyűlési képviselői

(kattintson)

 

Ifjú Konzervatívok a Nemzetért


Média
partnereink

Szövetségesek

Képviselők

Szövetségesek

Szövetségesek

Képviselők

Szövetségesek

Szövetségesek

2019. február 20. szerda
Történet | Képviselők | Szervezetek | Munkacsoportok | Dokumentumok | Kapcsolat
Hírek
Emléktáblával tiszteleg szülőfaluja Horák Jenő akadémikus emléke előtt
2018. március 2.

Horák Jenő kecskeméti jogakadémiai tanárt egy koncepciós per során végezték ki 1951-ben. A szanki születésű, 47 éves mártír tiszteletére emléktáblát avattak szülői házánál.

– Kiskoromban sűrűn megfordultam nagyszüleim szanki házában. A katolikus templommal szembeni Hunyadi utca egyik sarokháza volt az övék, ahol kovácsműhelye is volt nagyapánknak. Sőt, cséplőgépe is, s mindezek miatt kuláklistára tették és később is rendszeresen zaklatták őket a behajtók – idézte a gyermekéveit a 86 éves Vida Jánosné. Valéria néni 18 éves volt, amikor 1950. december 23-án éjjel, egy nagy-bugaci tanyán elfogták az édesapját, Horák Jenőt. A családtagokat – édesanyjukat és két öccsét, Bélát és Jenőt – pedig házi őrizetbe vették.

A családfőről onnantól kezdve nem tudtak semmit egészen a rendszerváltoztatásig.

– Sejtettük, hogy mi történhetett, de hivatalosan semmilyen tájékoztatást nem kaptunk édesapánkról – mondta el Horák Jenő legidősebb gyermeke szerdán Szankon, ahol a családfő születésének 114. évfordulóján emléktáblát avattak a szülői ház falán.

Emléktáblával tiszteleg szülőfaluja Horák Jenő akadémikus emléke előtt

Patkós Zsolt szanki polgármester az avatóra egybegyűltek előtt úgy fogalmazott, a szankiaknak erkölcsi kötelességük a főhajtás Horák Jenő emléke előtt. A községvezető köszönetet mondott az emléktábla legfőbb szorgalmazójának, Horák Bélának, aki kórházi ápolása miatt nem tudott jelen lenni az avatón. A másik Horák fiú, a Kanadában elhunyt Jenő, már nem élhette meg ezt a napot.

A kommunizmusnak nevezett bolsevik diktatúra tartotta magát legtovább a XX. század szenvedéstörténetében, amelynek végül milliók estek áldozatául. A könyörtelen időszakra Lezsák Sándor, az országgyűlés alelnöke emlékezett.

– Lehetetlen egyetlen ilyen mártírsorsot is magunk elé képzelni. Vajon milyen szenvedéseket kellett átélniük a vallatócellákban? Az otthoniaknak sem volt könnyű, hiszen családfő nélkül maradtak, miközben évtizedek teltek el úgy, hogy nem tudtak semmit róla. A később feltárt periratok sem adtak arra magyarázatot, hogy miért is kellett meghalnia Horák Jenőnek – mondta beszédében a térség országgyűlési képviselője.

Emléktáblával tiszteleg szülőfaluja Horák Jenő akadémikus emléke előtt

Az emléktábla avatóján – aminek elhelyezését a Horák és a Vida család kezdeményezte – Lévai Jánosné kecskeméti önkormányzati képviselő méltatta Horák Jenő életútját, aki 1904. február 28-án született Szankon, ahol az alsó iskoláit végezte. Érettségi vizsgát Kecskeméten, a piaristáknál tett. 1927-ben az egri minoriták főiskolájára nyert felvételt, majd Olaszországban, Assisiben folytatta tanulmányait, mint szerzetes növendék. Hamar megtanult olaszul, de betegsége miatt megszakította tanulmányait és hazajött. Beiratkozott a Pázmány egyetemre is, de bölcsészettudományi tanulmányait nem fejezte be. Hazaköltözött Kecskemétre, majd 1932-ben megházasodott Leitner Valéria tanítónővel. Horák Jenő magántanítással, nyelvoktatással foglalkozott és szerepet vállalt a kecskeméti és bugaci idegenforgalom megszervezésében. 1944 őszén Kecs­kemét kenyérellátását is irányította, 1945 februárjában felkérték előadónak a kecskeméti Egyetemes Református Jogakadémiára, ahol több tárgyat is rábíztak. Időközben korábbi tanulmányait beszámították és a jogakadémiai vizsgákat is letette.

 

A „Kecskeméti ügy” elsőrendű vádlottja

Horák Jenő 1946–1948 között tagja volt a szociáldemokrata pártnak, de a kommunistákkal való egyesülést követően visszaadta pártkönyvét. Attól az időtől kezdve tanári tevékenységét, közéleti munkáját korlátozták. Politikai nézetei miatt külföldre menekült, de Bécsújhelyen – orosz övezetben – elfogták. Visszatoloncolták és négy hónap fegyházbüntetésre ítélték tiltott határátlépés miatt. Onnantól társadalmilag „megbízhatatlan elemként” volt nyilvántartva, mozgását figyelték, priusza miatt munkát nem vállalhatott. A gyermekek fenntartása feleségére hárult, aki csak külterületi iskolákban taníthatott, mert osztályidegennek számított.

Horák Jenőt 1950 karácsonyán fogták el, majd 1951 janu­ár­jában Kecskemétről a fővárosba, az Andrássy út 60.-ba szállították. A vallatások során rendszeresen kínozták, majd államellenes szervezkedésért koncepciós perbe fogták, mint az ellenállás vezetőjét. A „Kecskeméti ügy” elsőrendű vádlottja lett, ebben perben ítélték halálra Csáky Ferenc kecskeméti tisztviselőt is. További hét társukat összesen 59 évnyi börtönre ítélték. A halálos ítéleteket 1951. augusztus 28-án Rákoskeresztúron, a Kozma utcai kisfogházban hajtották végre.

Horák Jenő sírja Budapesten, az Új köztemető 298-as parcellájában, a 17. sor 10-es osztásában található.

baon.hu

További fotóink ide kattintva megtekinthetők a képtárban

Küldje tovább ezt a cikket! · Nyomtatás · Lap tetejére
Kereső
OK

Képtár
A gördeszkás pap Lakiteleken
2019. február 12.
További képekTovábbi képek

Eseménynaptár
Kölcsey Kör: Új arcok, régi harcok

Budapest, Polgárok Háza

2019. február 20. 18 óra

A Hit pajzsa díj átadása

Budapest, Jezsuita Rend Párbeszéd Háza
2019. február 23.

Kölcsey Kör: Az Európai Unió jelene és jövője

Kecskemét, Kocsis Pál iskola
2019. január 17. 18.00

Korábbi programokKorábbi programok

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek


Lakitelek Népfőiskola

Szövetségesek

Szövetségesek

MindszentyLogo.jpg

Szövetségesek

Szövetségesek


Webmester :: © Nemzeti Fórum :: Oldaltérkép