Menü
Hírek
Programok
Kölcsey Kör
Interjúk
Keresztény Élet
Archívum
Keresztény Élet

Képviselők

Bartos Mónika
Bóna Zoltán
Font Sándor
Kovács Sándor
Lezsák Sándor
Szászfalvi László
V. Németh Zsolt

 

Ifjú Konzervatívok a Nemzetért


Média
partnereink

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

2019. január 22. kedd
Történet | Képviselők | Szervezetek | Munkacsoportok | Dokumentumok | Kapcsolat
Hírek
Hitünket erősítő összefogás
2017. április 13.

A Magyarok Nagyasszonya-szobor királyfiakarcsai felállítására gyűjtenek - Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriumának elnöke parlamenti irodájában ülésezett a Magyarok Nagyasszonya Szoborbizottság.

A szervezők és a védnökök azon dolgoznak a magyar kultúra napja óta, hogy Rieger Tibor szobrát minél hamarabb bronzba önthessék, és augusztus huszadikán felszenteljék a felvidéki Királyfiakarcsán. A Magyarok Nagyasszonya-szobrot a Kárpát-medence egészének XXI. századi emlékművévé szeretnék avatni.

A két méter magas, egész alakos szoborra a magyar kultúra napján hirdették meg a közadakozást. Több szervezet – a Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriuma, a Szövetség a Közös Célokért Társulás és a királyfiakarcsai Petőfi Baráti Társulás képviselői – fogott össze azért, hogy a csallóközi településen nemzeti összetartozásunk jelképeként minél hamarabb elkészüljön a szobor bronzváltozata. – Sok fontos ügy van, amit civilek kezdeményeznek, olyan még nem fordult elő, hogy egy szoborért fogjanak össze, és ez annál is fontosabb, mivel a kereszténység fenyegetett helyzetben van Európában – hangsúlyozta Lezsák Sándor.

Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke, a szoborbizottság egyik fővédnöke reményét fejezte ki, hogy a Magyarok Nagyasszonya-szobor és a szoborállítás ügye nemcsak „minket, magyarokat hoz közelebb egymáshoz”, hanem a szlovákokat is segíti abban, hogy elhiggyék, „nekünk össze kell fogni, ha meg akarunk maradni a Kárpát-medencében kereszténynek, magyarnak vagy szlováknak”.

Hitünket erősítő összefogás

Pogány Erzsébet, a Szövetség a Közös Célokért igazgatója, a szoborbizottság felvidéki társelnöke kérdésünkre elmondta, hogy a magyar számlán eddig 1 millió forintot, a szlovákon pedig kétezer eurót gyűjtöttek. Legalább 6 millió forint szükséges ahhoz, hogy bronzba öntsék a szobrot és a népszerűsítés költségeire is jusson. Ráadásul az ügy az ,,alvó Csallóközre” irányíthatja a figyelmet. Elmondta, hogy az elkészült szobrot május 13-ától augusztus 19-ig, királyfiakarcsai felavatásáig a máriaremetei bazilikában helyezik el, ott tekinthetik meg a hívek, és bízik abban, hogy ez még tovább ösztönzi a közadakozást.

Duray Miklós fővédnök hangsúlyozta, hogy a Magyarok Nagyasszonya név okát és történetét is tudatosítani kell. Ennek jelképe a készülő szobor. Prokopp Mária művészettörténész mutatta be a szobrot, korábban előadást is tartott már Rieger szakrális művészetéről. Prokopp szerint jelenésszerűen áll előttünk a „tisztaságos Anya, az Úr szolgáló leánya”, aki Isten megbízásából érkezik éppen most közénk, hogy megerősítse a XXI. század magyarjainak hitét. Sudár, átszellemült, szépséges alakja a Földgolyón áll. Ünnepélyesen, meghatottan, mindkét kezében tartja a párnára helyezett Szent Koronát. Tudja, hogy az 1000 éves magyar törvények értelmében ez a korona nem csupán hatalmi jelkép, hanem a minden magyar hazáját jelentő ország birtokosa.

Rieger Tibor a Magyarok Nagyasszonya-szobrát hálából adományozta a csallóközi Királyfiakarcsa községnek, ahol gyermekkorának nagy részét töltötte. 2015-ben készítette el a szobor gipszváltozatát, melyet a Szent István-napi ünnepségen jelképesen átadott a falu és a felvidéki szervezetek képviselőinek. A közösség örvendett az adománynak, ám a szobor bronzba öntésére, felállítására támogatást kell szerezniük.

A műalkotást egykori családi házuk helyén, a falu központjában szeretnék elhelyezni. Riegernek sok köztéri szobra áll szerte a Kárpát-medencében, ő alkotta a mosonmagyaróvári 56-os sortűz emlékművét, a Pannonhalmi Apátság Millenniumi bronzkapuját, a Budavárból kitiltott Teleki Pál-szobrot, Mindszenty József és Apor Vilmos szobrát is.

A szervezők szerint a szoborállítás a fátimai jelenés 100. évfordulóját is idézi, ahol a Szent Szűz az első világháború közepette imára, megtérésre szólította fel a világot. Erre buzdított Mindszenty József bíboros, érsek is hetven éve, 1947–48-ban, az általa vezetett Mária-év országos ünnepségein.

Magyar Idők

Küldje tovább ezt a cikket! · Nyomtatás · Lap tetejére
Kereső
OK

Képtár
NOE évindító konferencia a Népfőiskolán
2019. január 18-20.
További képekTovábbi képek

Eseménynaptár
Kölcsey Kör: Az Európai Unió jelene és jövője

Kecskemét, Kocsis Pál iskola
2019. január 17. 18.00

Magyar szemmel - pályázati felhívás a rendszerváltás emlékezetére

Beküldési határidő: 2019. január 20.

Jótékonysági est a kárpátaljai Salánk ifjúsági házáért

Budapest, Duna Palota
2018. december 6. 18.00

Korábbi programokKorábbi programok

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek


Lakitelek Népfőiskola

Szövetségesek

Szövetségesek

MindszentyLogo.jpg

Szövetségesek

Szövetségesek


Webmester :: © Nemzeti Fórum :: Oldaltérkép