Menü
Hírek
Programok
Kölcsey Kör
Keresztény Élet
Interjúk
Sajtószoba
Keresztény Élet
Lóránt Károly
Nagy Dóra
Petrin László

Képviselők

Bartos Mónika
Bóna Zoltán
Font Sándor
Kovács Sándor
Lezsák Sándor
Szászfalvi László
V. Németh Zsolt

 

Ifjú Konzervatívok a Nemzetért

 

 


 

Média
partnereink

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

2019. január 18. péntek
Történet | Képviselők | Szervezetek | Munkacsoportok | Dokumentumok | Kapcsolat
Hírek
Horváth Béla: Bezúzott ólomüveg
2018. szeptember 17.

Kína – Van-e katolikus élet? Külföldi turistaként Kínában járva nehéz megítélni a katolikus egyház helyzetét. Itthon sok cikk jelenik meg az egyházüldözésről, templomok bezárásáról, lerombolásáról, papok bebörtönzéséről, eltűnéséről, a Vatikán erőfeszítéseiről a kapcsolatok rendezésére – a hatalmas országban mégis virágzó katolikus hitéletet lehet látni.

Sanghajban állami könyvterjesztésben kapható az angol–kínai nyelvű, Shanghai Church című remek kis könyv, amely először részletesen taglalja a sanghaji templomépítészeti stílusokat, alaprajzokat, belső elrendezéseket, majd részletesen bemutat 48 keresztény templomot a XVII. századi építéstől napjainkig.

A múltban több mint 700 keresztény templom volt a városban, most 143 katolikus és 170 protestáns templom szerepel a hivatalos listán. Ugyanakkor két orosz ortodox, a Szent Miklós-templom és a Bűnösök menedéke katedrális áll még, bár nem látogathatók. Hogy a többi a paphiány, a kulturális forradalom okozta rombolás miatt vagy politikai okból van zárva, azt nem lehet tudni. Mindenesetre feltűnő, hogy a kínai belföldi turizmus okozta „látnivalóigény” miatt megkezdődött az épületek helyreállítása.

A Sanghaji Római Katolikus Egyházmegye 24 működő katolikus templomot tart nyilván, ezek között a legnagyobb és leghíresebb az angol W. M. Dowdall építész tervezte és 1906-ban megépített Szent Ignác-székesegyház mint „a Távol-Kelet első katedrálisa”. A székesegyház Sanghaj „zérópontjától” – a város koordináta-rendszerének origójától, amelyet a magyar Hudec László tervezte Park Hotel halljában jelöltek ki, mindent innen mérnek a városfejlesztés során – tíz kilométerre, kínai szemmel egy ugrásra, délnyugati irányban található, egy széles sugárút mentén. A vörös téglás neogótikus épület háromezer hívőt tud befogadni. A kulturális forradalom idején a székesegyház súlyos károkat szenvedett, harangtornyait lebontották, az összes ólomüveg ablakot összezúzták, a vallásos könyveket, a kulturális emlékekként megjelölt faragott oltárokat, ikonokat és selymeket elégették.

A templomot 1982-ben felújították; napjainkban a kulturális forradalom során megsérült oltárok egy részét helyreállították, elektromos orgona helyettesíti az eredeti híres orgonát. Jelenleg folyik a felhőkarcolókkal körbefogott székesegyház előtti tér, park és vízmedence helyreállítása. A kertben látogatható a szép kialakítású lourdes-i barlangépítmény a Szűzanya szobrával.

A kerítés mellett modern kegytárgybolt található, misék előtt és után zsúfolásig megtelve. A kínálat alapvetően európai termék, de szép számmal kapható helyi kegytárgy is, s ott lóg a falon Ferenc pápa képe, csakúgy mint a székesegyház sekrestyéjében. Nagy hitélet folyik a székesegyházban.

Két alkalommal vettem részt misén, először szombat este hat órakor, ekkor több százan ültek a templomban, szinte csak kínai hívő, hiszen kínai nyelven tartották a misét. A második héten a vasárnapi angol nyelvűn vettem részt, ekkor még nagyobb volt a tolongás. Ázsiaiak, afrikaiak, európaiak, és rengeteg fiatal. Belépéskor fiatal apácák énekesfüzetet, mise- és olvasmányos szöveget, valamint heti körlevelet osztogattak. Nagy örömet okoztam azzal, hogy több száz Magyarországról hozott szentképet adtam át, és megajándékoztam a székesegyházat egy fehér-arany hímzett miseruhával is, amelyet a magyar pálos Teréz nővér készített itthon, Erdőkürtön.

A székesegyház közelében áll az ugyancsak vörös téglás, rendezett épület kerttel, a Szent Ignác Kollégium, mai nevén Hszühuj Középiskola. Ezt is a jezsuiták alapították 1850-ben, és Kínában az első olyan oktatási intézmény volt, amely teljesen nyugati tananyagot kínált. Ottjártamkor nem tudtam megállapítani, hogy katolikus oktatás folyik-e a középiskolában – valószínűleg nem.

Csingtao (Tsingtao), a Pekingtől nagyjából ötszáz kilométerre délkeletre, Sanghajtól nyolcszáz kilométerre északra fekvő kikötőváros a Sárga-tenger partján több mindenről híres. Legutóbb azzal szerepelt a világsajtóban, hogy 2011-ben itt adták át a világ leghosszabb, közel 37 kilométer hosszú tenger felett átívelő hídját. A menetidőt húsz perccel lerövidíti, csodálatos panorámát és érdekes műszaki megoldásokat láthatunk. Ugyancsak odafigyelt a világ e városra 2008-ban, amikor a pekingi nyári olimpia vitorlásversenyeit rendezték itt.

A kikötőváros európai jellegét annak köszönheti, hogy 1898-tól 1914-ig német koncessziós terület volt. Ekkor épült a hatalmas vasúti pályaudvari fogadóépület, az egyetem, a ma is meglévő, akkor német katonai központ épülete és a napjaink világhírű kínai sörét – a Budapesten is kapható Tsingtao sört – gyártó sörgyár. Augusztusban egy hónapos hatalmas sörfesztivál zajlik a tengerparton, természetesen több német sörmárka képviseletével. A városban két keresztény templom található, a római katolikus Szent Mihály arkangyal székesegyház és egy protestáns templom, mindkettő egész nap nyitva, vasárnap istentiszteleteket tartanak.

A neoromán stílusú Szent Mihály-templom hangulatos, macskaköves, lejtős utcácskák között található, két magas tornya messziről látható. A katedrális előtti tér a kínai ifjú párok kedvenc helye, az esküvőre készülők itt fotózkodnak, magyar szemnek furcsán ható menyasszonyseregek takarják el a templomkert kerítését. Meglepő módon óriási az érdeklődés a templom iránt, a belföldi kínai turisták ellepik a padsorokat. Angol és kínai nyelvű tájékoztató táblák magyarázzák a katolikus szentek szobrait, Szent Józsefet, Szent Ferencet, a jobb oldali oldalhajóban a mellékoltár felett hatalmas Lisieux-i Kis Szent Teréz-festmény látható. A bal oldalhajó falán Csingtao város első apostoli vikáriusának, a német verbita szerzetesnek, Georg Weig püspöknek a síremléke, akinek itteni püspöksége alatt, 1932–34-ben épült fel a katedrális. A síremlék – kínai és latin szöveggel – sérült, a kulturális forradalom alatt elcsúfították.

A főleg belföldi turisták számára népszerű Csucsiacsiao városka Sanghaj központjától – forgalomtól függően – félórás autóúttal autópályán is elérhető. Az 1700 éve alapított, csupán hatvanezres városka történelmi városmagja vízi város, csakúgy, mint a még itthon is ismert Vuzhen város, amely egyike a legjobb állapotban fennmaradt, illetve felújított kínai vízi városoknak. A csatornák partján sétálgatva hangulatos sikátorokban vagy csónakba, gondolába szállva „veszhetünk el”, nézegetve a kínai konyha kínálatát, a sok-sok csecsebecsét, s a kőhidakon átkelve bepillanthatunk a számunkra idegen lakáskörülményekbe.

Az óvárosból rátérve a Sanghajba visszavezető útra, rögtön balra fordulva a modern városrész felé, amely egyébként Sanghaj egyik külső kerülete, váratlanul kínai–angol nyelvű útjelző tábla mutatja a katolikus templom felé az irányt. A kapun becsöngetve rögtön ajtót nyit egy karbantartó munkás, s szabadon mehetünk át a templomkerten keresztül, elhaladunk egy lourdes-i barlang mellett, ahol a Sanghajhoz közeli Sesani Szűz Mária nemzeti kegyhely egyedi Szűz Mária a kisdeddel szobra látható. Sesanban minden év május 24-én óriási kínai katolikus részvétellel zajlik a keresztények segítségének emléknapja. A szobor érdekessége, hogy Szűz Mária a feje fölött két kézzel, keresztként tartja a kis Jézust. E szobor kicsinyített változatából tudtam vásárolni a Szent Ignác-székesegyház kegytárgyboltjában.

A templomba belépve tágas tér fogad, világító örökmécses jelzi a templom működését, az oltár és a szószék sötétbordó bársonnyal takarva, a bejárat mellett énekeskönyvek sokasága. A váratlan templomfelfedezés miatt sajnos semmivel sem tudom megajándékozni a híveket. Kifelé menet a templomkert árkádja alatt fotótablók sorakoznak, amelyek megörökítik a templomi közösség életét, számos rendezvényt, ifjúsági összejöveteleket, idős plébános köszöntését, püspöki látogatást.

A földrésznyi Kína katolikus életét átfogóan nehéz megismerni, de egy-egy helyi templomi közösség hűen tükrözi azt a máig ható maradandó munkát, amelyet az elmúlt évszázadok során a jezsuita, ferences, domonkos és a XX. századbeli magyar szerzetesek és apácák végeztek a katolikus hit elterjesztésében, megfogadva Jézus szavait: „Menjetek el az egész világra, és hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek.”

 

Magyar Idők

Küldje tovább ezt a cikket! · Nyomtatás · Lap tetejére
Kereső
OK

Képtár
Karácsonyi szeretetebéd Kecskeméten
2018. december 24.
További képekTovábbi képek

Eseménynaptár
Kölcsey Kör: Az Európai Unió jelene és jövője

Kecskemét, Kocsis Pál iskola
2019. január 17. 18.00

Magyar szemmel - pályázati felhívás a rendszerváltás emlékezetére

Beküldési határidő: 2019. január 20.

Jótékonysági est a kárpátaljai Salánk ifjúsági házáért

Budapest, Duna Palota
2018. december 6. 18.00

Korábbi programokKorábbi programok

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

20070311kisgazda.jpg

2008082382_lungo_drom.jpg


Lakitelek Népfőiskola

MindszentyLogo.jpg

Szövetségesek


Média partnereink

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek


Webmester :: © Nemzeti Fórum :: Oldaltérkép