Menü
Hírek
Programok
Sajtószoba
Interjúk
Nézőpont
Kölcsey Kör
Keresztény Élet
Lapszámok
Országgyűlési tudósítások
Arckép
Szemle
Keresztény Élet archívum

Képviselők

Bartos Mónika
Bóna Zoltán
Font Sándor
Kovács Sándor
Lezsák Sándor
Szabolcs Attila
Szászfalvi László
V. Németh Zsolt

 

Ifjú Konzervatívok a Nemzetért

2017. július 25. kedd
Történet | Képviselők | Szervezetek | Munkacsoportok | Dokumentumok | Kapcsolat
Hírek
Lezsák Sándor: Nemzetközi nagyvizit előtt
2017. június 19.

Öt évvel ezelőtt, 2012-ben kezdődtek el a rádióban és a televízióban a Nemzeti Nagyvizit előadásai. Lezsák Sándor beszéde elhangzott Prof. Dr. Kásler Miklós: Nemzeti Nagyvizit VI. című könyvbemutatóján, Budapesten, a Magyarság Házában, 2017. június 14-én.

Öt évvel ezelőtt, 2012-ben kezdődtek el a rádióban és a televízióban a Nemzeti Nagyvizit előadásai, és Kásler Miklós professzor úr szerkesztésében 2014-től jelent meg az előadásokat összefoglaló hat kötet, több mint kétezer oldalban. A sorozatot záró, hatodik kötet megjelenését ünnepelhetjük most.

Miért tekintem mérföldkőnek a hazai és minőségi ismeretterjesztés történetében a Nemzeti Nagyvizit című sorozatot? Csak néhány rangos példa az elmúlt évtizedekből: Öveges professzor személyisége, magával ragadó stílusa, közérthető nyelvezete vagy Vass Lajos népzenei világunkat újra rivaldafénybe állító, felfedeztető vonzó egyénisége vagy az elmúlt időszakból a Mindenki iskolája sikere után Kásler Miklósék egyedi műfajt teremtettek, a hazai történelmi ismeretterjesztés csúcsteljesítményét.

Mi a nagy újdonság ebben a sorozatban? A szemlélete új, amire az elnevezése is utal: „Nemzeti Nagyvizit”. Mint ahogyan a kórházban nagyvizit idején a betegeket vizsgálva végigvonul egy olyan szakértői csapat, amelynek tagjai a legkülönbözőbb orvosi szakágazatok szemszögéből vizsgálják a beteget és a betegségét – úgy ez a sorozat a magyar történelmet, a magyarság történetét nemcsak történészek szemszögéből elemzi és mutatja be, hanem a vizsgálatba bevonja az érintett határterületi tudományágakat – így a hadtörténet, a régészet, az antropológia, a nyelvészet, a népművészet, a teológia, a szellemtörténet, a népzene, a genetika, a járványtan, a népegészségügy, a művészettörténet, a pszichológia – jeles képviselőit. A beszélgetéseket, véleményeket témakörökbe rendszerezte és szerkesztette Kásler Miklós professzor úr. Nemzetközi rangú onkológus professzor létére történelemtudományi műsort vezet a közszolgálati tévében, és épp az orvosi tapasztalata alapján hangsúlyozza, hogy a történelem megértéséből nem hagyhatjuk ki a korabeli személyek ismeretszintjét és gondolkodását, hitvilágát, családi, nemzetségi és társadalmi kötelmeit. Kásler professzort idézem: „Meg kell értenünk, honnan származunk, hogyan változtunk, kik vagyunk, miért lettünk olyanok, amilyenekké lettünk, alakulhatott volna-e másképpen a sorsunk, mikor jártunk a helyes úton, mikor hibáztunk vagy vétkeztünk, illetve vétkeztünk-e valamikor. Hogyan gondolkodunk, és hogyan cselekszünk? Hogyan viszonyulunk az értékekhez, embertársainkhoz, a világhoz?” – hangsúlyozza. „A népbutítás egyik formája – mondja – hogy sok történész szerint tudománytalan feltenni azt a kérdést, hogy: mi lett volna, ha? Hogyne lehetne feltenni! Mi lett volna, ha nem operálom meg a rákos beteget? Egészen biztosan meghal. Ha megoperálom, akkor jó eséllyel meggyógyulhat!”

Értelmezzük Kásler professzor szavait: nem tanulhatunk történelmi hibáinkból, ha nem tesszük fel azt a szükségszerű kérdést, hogy volt-e választási lehetőségünk, és mi lett volna, ha!

Gyorsan fejlődő tudományos világunkban sok kutató, egyetemi oktató úgy véli, hogy hátráltatná a tudományos munkában, ha akár saját szaktudománya egészére, akár csak szakmája határtudományos területeire több figyelmet és időt szánna. Már a 18. században élt, tíz nyelven beszélő és tíz tudományágban alkotó magyar polihisztor, Brassai Sámuel is megkapta kritikusaitól azt a régi római figyelmeztetést, amely szerint: „Ex omnibus aliquid, ex toto nihil!" – azaz „Mindenből valamit, az egészből semmit!” Nos, ha végigtekintünk a magyar polihisztorok életművein – gondoljunk Bél Mátyásra, Herman Ottóra, Brassai Sámuelre, Benedek Istvánra –, akkor belátható, hogy széles tudományos érdeklődésük nem hátráltatta, hanem inkább erősítette szűkebb szakmai, tudós munkásságukat. A polihisztorok sikere nem abban rejlik, hogy ők több tudományág apró részleteit is elsajátítják, hanem abban, hogy lényegre törő tudományos látásmódjuk révén jó szemmel kiemelik egy-egy tudományág eredményeiből azokat, amelyek más tudományágak eredményeivel összekapcsolhatók. Ezáltal ők nem lassítják, hanem éppen hogy gyorsítják az összekapcsolt tudományágak fejlődését. A polihisztor képességű Kásler Miklós professzor úr ma egy olyan hatalmas intézményt irányít, amelynek több mint ezer munkatársa, tíz osztálya és hat kutatóbázisa van, és a gyógyítás mellett oktató- és kutatóközpontként is működik. A magyar orvostudomány egyik vezérhajója nem működhetne a mai sikerekkel, ha nem egy több tudományágban és tudománypolitikában is jártas, a nemzetközi tudósvilágban is kiemelten elismert vezető irányítaná.

Méltatnunk kell azt a többesztendős csapatmunkát, amely ezt az új magyar történelemszemléletet is formáló hat kötetet, több mint kétezer oldalt létrehozta. Kellett ehhez alapítványi mecenatúra, kellett a Kairosz Kiadó legendás nemzeti és szakmai elkötelezettsége, munkára serkentő figyelme és fegyelme, kellett a Magyar Rádió és a Magyar Televízió fogadókészsége, műsorvezetőjének, szerkesztőjének, technikai munkatársainak olykor bravúros munkája; nélkülözhetetlen volt a beszélgetés résztvevőinek, a beszélgetőtársak hitelessége, felkészültsége, közérthető nyelvezete; és szükséges volt a sikerhez az egyszeri és megismételhetetlen alkotóközösség: a sorozatnak nevet adó Földesi Margit, a szerkesztő Kővári Péter, Szerencsés Károly, Szabados György, valamint a szaklektorok: Hermann Róbert, Kahler Frigyes, Lőrinczi Zoltán, Poór Gyula, Varga J. János, és Nyári Gábor, Illik Péter tudományos munkatársak.

Méltatnunk kell a Kásler professzor által irányított csapatmunka, munkaközösség céltudatos stílusát. Mindenkor érzékeltetik a történettudomány válságtüneteit, elhagyták, nem gyakorolták a csicsergő metanyelvet, következetesen és mindvégig okkal oldották föl a betokosodott akadémikus görcsöket, a tabutémákat és az ellentmondásokat sem kerülték el, mindezekért ültek százezrek a képernyő elé, a rádió mellé évekig, és ezért lesz ez a hat kötet a magyar történelem enciklopédikus, friss szellemiséggel ingerlő tudástára. Korszakhatárt is jelez ez a sorozat, és új kutatásokra ösztönző muníciót, gondolatokat ad a pályakezdő fiatal történészeknek is.

Íme, befejeződött a „Nemzeti Nagyvizit”, de mégis, sok olvasóban – éppen az olvasott tanulmányok, beszélgetések hatására – hiányérzet alakult ki. A Nemzeti Nagyvizit után szükség lesz egy Nemzetközi nagyvizit előadás-sorozatra, amelyikben Magyarországot akár tágabb európai környezetében, akár a világ történéseinek közepette elhelyezve lehetne elemezni, és emelkedő vagy süllyedő állapotát és ennek okait feltárni? Manapság Magyarország gazdasági és politikai helyzetét erősen befolyásolják az Európai Unió hivatalainak a törekvései és az európai népek felszínes ismeretei, látszólagos vagy valós közömbössége az európai és keresztény hagyományok iránt. Kásler professzor erről így vélekedik: „Látom, hogy szinte cserepekre törött szét a magyar, sőt, az egész euro-atlanti világ. Szentül meg vagyok győződve arról, hogy ez részben az ismerethiánynak, részben a dezinformáltságnak köszönhető. Az emberek jelentős része nem ismeri az igazságot. Ebben kéne valahogy rendet tenni, akkor sok minden helyre rázódna.” „Hitler és Lenin, hatalomra kerülvén, azonnal vallásüldözésbe kezdett, és kitiltotta a közoktatásból a hit- és erkölcstant, kiüldözte az országból a tisztességesen gondolkodó tudósokat, művészeket. Elgondolkodtató, hogy ez a tendencia ma is él Európában.”

Nemcsak él, de erősödik. Ezért is érdemes elgondolkodni egy következő előadás-sorozaton, amelyik Nemzetközi Nagyvizit címmel az összetartozásról, keresztény gyökereinkről és többek között a saját és más népek tankönyveiről szorgalmazna ismereteket a hallgatóknak és az olvasóknak, hiánypótló cselekvést, szűkebb és tágabb nemzetközi környezetünkben.

Mind a nemzeti nagyvizit, mind pedig egy kívánatos nemzetközi nagyvizit után kötelező a konzílium is, amikor a gyógyító terápia kezd dolgozni itt a Kárpát-medencében, Közép-Európában és a baljóslatú jövővel fenyegetett, szétzilált európai közösségben.

Lezsák Sándor

Magyar Hírlap

Küldje tovább ezt a cikket! · Nyomtatás · Lap tetejére
Kereső
OK

Képtár
Angola nagykövete a Lakiteleki Népfőiskolán
2017. július 7.
További képekTovábbi képek

Eseménynaptár
XXIII. Országos Polgárőr Nap és VI. Országos Lovas Polgárőr Szemle

Nyíregyháza, repülőtér
2017. június 24. 10.00

Kölcsey Kör: A kecskeméti egyetem fejlődésének hatása a város életére

Kecskemét, Piarista Gimnázium díszterme
2017. június 22. 18.00

Felhívás: Parnasszus Irodalmi Tábor

Jelentkezési határidő:
2017. július 5.

Korábbi programokKorábbi programok

Szövetségesek

20070311fidesz.jpg

20070311kdnp.jpg

20070311kisgazda.jpg

20080708Fidelitas.jpg

2008082382_lungo_drom.jpg


Lakitelek Népfőiskola

MindszentyLogo.jpg

Szövetségesek

Keresztény Élet


Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek


© Nemzeti Fórum :: Webmester :: Oldaltérkép