Menü
Hírek
Programok
Sajtószoba
Interjúk
Nézőpont
Kölcsey Kör
Keresztény Élet
Lapszámok
Országgyűlési tudósítások
Arckép
Szemle
Keresztény Élet archívum

Képviselők

Bartos Mónika
Bóna Zoltán
Font Sándor
Kovács Sándor
Lezsák Sándor
Szászfalvi László
V. Németh Zsolt

 

Ifjú Konzervatívok a Nemzetért

2018. augusztus 18. szombat
Történet | Képviselők | Szervezetek | Munkacsoportok | Dokumentumok | Kapcsolat
Hírek
Megerősítjük a magyar identitást
2018. augusztus 2.

Augusztus 10–12. között rendezik meg a jubileumi VI. Kurultájt a Bács-Kiskun megyei Bugacon. A Kurultájon az is nagyon fontos, hogy az őseinkről és a múltunkról közvetített kép a valóságon alapuljon – mondta Bíró András Zsolt a Magyar Természettudományi Múzeum antropológusa, a Kurultáj – Magyar törzsi gyűlés, Európa egyik legnagyobb hagyományőrző rendezvényének főszervezője.

Interjúnkban a hagyományőrzés mint ellenállási mozgalom, a madjarok és az antropológiai, korszerűbb őstörténeti modellek is szóba kerülnek.

 

– Augusztusban rendezik meg a jubileumi Kurultáj – Magyar Törzsi Gyűlést. Hogyan jött létre a rendezvény, mely mára a legnagyobb Kárpát-medencei hagyományőrző ünneppé nőtte ki magát?

– 2008-ban, egy a maitól teljesen eltérő politikai helyzetben és közhangulatban, nagy lelkesedéssel szerveztük meg az első Kurultáj – Magyar törzsi gyűlést. Ezzel akartuk kifejezni, hogy a magyarok büszkék saját hagyományaikra, és a nagy történelemformáló elődeikre. A magyar hagyományőrzők egy csoportjával pont azelőtt egy évvel tartottuk meg az első modern kori törzsi gyűlést a kazahsztáni Torgáj vidékén.

 

– Hogyan kerültek oda?

– 2006-ban egy genetikai–antropológiai expedíció során felkerestük a madjar törzs által lakott összes települést, és szinte minden férfitól genetikai mintát is vettünk. Az expedíció során a törzs tagjai együttműködők voltak, a közös munka összekovácsolta a helyieket és megerősítette az összetartozás érzését. Később a genetikai minták kiértékelésekor kiderült, hogy a torgáji madjarok apai felmenői és a Kárpát-medencei magyarok egy részének az apai felmenői között genetikai kapcsolat mutatható ki. 2007-ben a madjar törzs azt ünnepelte, hogy viharos történelme ellenére még létezik, őrzi hagyományait, legendáit és kapcsolat fűzi őket a magyarsághoz. Ezen a Torgáj vidéki törzsi gyűlésen vetődött fel, hogy itthon is kellene tartani a magyar ősök emlékére egy minden magyar hagyományőrzőt megszólító ünnepi rendezvényt, amelyre az összes a Kárpát-medencei magyart egy helyre hívjuk ünnepelni.

 

– A kétezres évek végén bizonyos körök szélsőséges jelképnek tekintették az árpádsávos zászlót. Milyen volt abban a légkörben a hagyományőrzés?

– A Gyurcsány- és a Bajnai-kormány idején nem nagyon adtak teret az igazi magyar kultúrának. Mi egy hagyományőrző, kulturális ünnepségnek tekintettük a Kurultájt, de akár egy ellenállási mozgalomként is meg lehetett határozni, hiszen ők meg akarták gyengíteni a magyar identitást, mi pedig annál inkább meg akartuk erősíteni azt. Ám azon mi is meglepődtünk, hogy reklám és állami támogatás nélkül körülbelül negyvenezer ember gyűlt össze az akkori helyszínen, a Kunszentmiklós melletti Bösztörpusztán.

 

– Azóta már a Kiskunfélegyháza melletti Bugacon tartják a Kurultájt. Mit szeretnének elérni a rendezvénnyel?

– A XXI. század elején újra meg kell teremtenünk az összmagyar összefogást. Meg szeretnénk mutatni az embereknek az összetartozásunk alapjait, azt, hogy milyenek voltak az őseink, és egy milyen nagy, gazdag ősi kultúrához tartoztak. Be szeretnénk mutatni a sztyeppei lovas nomád civilizációt, amely nem valami primitív dolog, hanem egy fejlett, sajátos kultúra volt, amit keletről hoztunk magunkkal. Mindez pedig nem írja felül azt a tényt, hogy már 1100 éve Európa közepén élünk és az európai kultúra szerves részei vagyunk, hiszen a keletről hozott magas kultúránk és államszervező készségünk tette lehetővé, hogy stabil államot alapítsunk és évszázadokra felvirágoztassuk a Kárpát-medencét.

 

– A magyar őstörténetnek van egyfajta alvilága, ahol mindenféle légből kapott elméletet gyártanak a korai magyar történelemről. Ha jól tudom a Kurultáj ennek egyáltalán nem ad teret.

– A Kurultájon az is nagyon fontos, hogy az őseinkről és a múltunkról közvetített kép a valóságon alapuljon. Nálunk a magyar őstörténet és a lovas nomád népekről csak egyetemi oktatók, kutatók tartanak előadást, amelyeken legújabb kutatásaikról is beszámolnak. Nem érdemes mesés légvárakra alapozni az identitásunkat, mert sok olyan dolog, amely első pillanatra nagyon szépnek tűnik, a legtöbbször arra szolgál, hogy az ellenfeleink kihúzzák alólunk a talajt. Ma Magyarországon kulturális harc van, ebben nagy erők és különböző érdekek birkóznak meg egymással. Nem csak a globalizmus helyez kulturális nyomást a magyarságra, a liberális,„magyarszkeptikus” médiumok is rombolják az önazonosságunkat. De azt hiszem, hogy az egyik legnagyobb ellenségünk a közöny és a passzivitás. Ez ellen próbálunk tenni.

 

– A Magyar Tudományos Akadémia nemrég kiadott egy közleményt, mely velősen arról szól, hogy a magyar nyelv finnugor, nem pedig a nép. Erről antropológusként mit gondol?

– A magyar nép eredetével kapcsolatban mind az antropológiai, mind pedig a genetikai kutatások egyre inkább azt bizonyítják, hogy a magyarság kialakulását nem annyira az Urál környékén kell keresni, hanem attól jóval keletebbre, valahol a közép-ázsiai sztyeppe vidékén. Ott formálódhatott ki a magyarságnak az a magva, amely több állomáson és több hatástól érintve, egy hosszú vándorlás után megérkezett a Kárpát-medencébe. Azonban ennek a népességnek – a honfoglaló magyarságnak – a genetikai gyökerei és a főbb alapkomponensei messze az Uráltól keletre alakultak ki. Az akkori nyelvet pedig nagyon nehéz rekonstruálni. Nem ismerjük pontosan a honfoglalók nyelvét, az avarok nyelvéről pedig még töredékes információnk sincs, ahogyan a hun nyelvről sem. Nem tudjuk, hogy Atilla birodalmának szétesése után, a hun maradék népek az újonnan létrejött törzsszövetségek révén milyen nyelvi folyamatokon mentek keresztül. Azonban vannak ebből az időből származó csontleleteink, amelyek összevethetőek a későbbi korok leleteivel, így valamelyest láthatóvá lehet tenni a népességtörténeti folyamatok főbb irányait. A politikai szereplők és az államnevek eltűnésével ellentétben jelentős lélekszámú népek nem tűnnek el csak úgy, nyomtalanul a föld színéről. Az antropológiai és genetikai vizsgálatok sorozatai számos összefüggést mutatnak ki a különböző korok népességei valamint a különböző földrajzi területeken élő közösségek genetikai kapcsolatairól, amely révén ma már sokkal korszerűbb őstörténeti modelleket lehet alkotni mint a nyelvészeti hipotézisek alapján.

 

– Nemrég tért vissza Kazahsztánból, ahol két rendezvény szervezésében vettek részt a Magyar–Turán Közhasznú Alapítvánnyal.

– Ismét sokat öregbítettünk a kazahsztáni, amúgy is pozitív magyarságképen a katonai hagyományőrzés által, ahol két nagy rendezvényt szerveztünk a kazah partnerszervezeteinkkel együtt. Az egyik a régi főváros, Almati közelében a Nagy sztyeppe gyermekei elnevezésű hagyományőrző ünnep, amelyen 27 fős magyar küldöttség képviselte az alapítványunkat: a korabeli sztyeppei lovas harcmodort mutattunk be számos fegyverrel és régészeti leletek alapján rekonstruált hadi viseletben. A lelkes kazah közönségnek a magyar népzenének a különböző rétegeit Török Tilla és csapata mutatta be. A másik rendezvény pedig ahhoz az ünnepségsorozathoz kapcsolódik, amely annak állít emléket, hogy húsz éve lett Kazahsztán fővárosa Asztana. Ennek alkalmából a fővárosi önkormányzat, a kazah turisztikai vállalat és az alapítványunk megszervezte a Nomádok világa nevű nagyszabású nemzetközi rendezvényt, amelyen mi, magyarok voltunk a kiemelt főszereplők. A Kurultájon is fellépő rokon népek részvételével – törökök, üzbégek, kirgizek, bolgárok, baskírok – lovas hagyományőrzőket hívtunk meg, és velük együtt mutattuk be a nomád világ és a régi magyarok katonai és mindennapi hagyományait. Az ünnepség a kazah médiában napokon át vezető hírként szerepelt, és a magyar zászló mindig fő helyen ott lobogott több ezer néző előtt.

 

– A közép-ázsiai, döntően türk származású népek ma nagyrészt muszlim vallásúak. Ez nem jelentkezik konfliktusként ilyen alkalmakkor?

– Annak ellenére, hogy most nagy migránshullámok érik el Európát, és számtalan társadalmi és gazdasági feszültség alakult ki ennek kapcsán, nem a felekezeti problémák jelentik a legnagyobb kihívásokat. A rokon tudatú népek testvérként fogadtak és fogadnak bennünket, ugyanis a közös kulturális gyökereink jóval a muzulmán vallás felvétele előtti időkbe nyúlnak vissza. Itt a kulturális, történelmi összetartozás az elsődleges, hiszen nem vallási vagy felekezeti alapon ünneplünk. Közös ünnepeink az egymás iránti rokonszenvet tovább erősíthetik, és tudományos, kulturális kérdésekben, a különböző országok stratégiai együttműködésében is fontosak lehetnek, valamint nagyobb érdekérvényesítő hatást fejthetnek ki a hosszú távú nemzetstratégiai alapú együttműködésekben.

Magyar Idők

Küldje tovább ezt a cikket! · Nyomtatás · Lap tetejére
Kereső
OK

Képtár
Kurultaj a bugaci pusztában
2018. augusztus 11.
További képekTovábbi képek

Eseménynaptár
Felhívás: Grillázs készítő verseny

Lakitelek Népfőiskola
Jelentkezési határidő:
2018. október 19.

Kölcsey Kör: Nem az ősöket kell követni, hanem azt, amit az ősök követtek

Budapest, Polgárok Háza
2018. május 16. 18.00 óra

Kölcsey Kör: A migrációról – másként

Kecskemét, Hírös Turisztikai Központ
2018. április 26. 18.00

Korábbi programokKorábbi programok

Szövetségesek

20070311fidesz.jpg

20070311kdnp.jpg

20070311kisgazda.jpg

20080708Fidelitas.jpg

2008082382_lungo_drom.jpg


Lakitelek Népfőiskola

MindszentyLogo.jpg

Szövetségesek

Keresztény Élet


Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek


© Nemzeti Fórum :: Webmester :: Oldaltérkép