 | A Szeged-Csanádi Egyházmegye fájó szívvel, de Isten akaratában megnyugodva tudatja, hogy 2024. augusztus 3-án, szombaton, a szegedi Bálint Sándor Szeretetotthonban életének 94., papságának 73., püspöki szolgálatának 38. évében, szentségekkel megerősítve elhunyt Gyulay Endre nyugalmazott szeged-csanádi megyéspüspök. |
„Minden mögött ott van Isten kegyelme. Csodálatos rátekintetni, hogyan készítette és vezette az életemet. Akit hívnak, annak menni kell.”
Gyulay Endre 1930. szeptember 17-én született Battonyán. Szegedi piarista diák volt, majd a Szegedi Hittudományi Főiskolán végezte teológiai tanulmányait 1948 és 1952 között. A szegedi székesegyházban szentelték pappá 1951. október 21-én.
1953–1955-ig Röszkén, 1955–1957-ig Ásotthalmon, 1957–1960 között Gyulán szolgált segédlelkészként. Kinevezett plébános volt 1960-1963-ig Domaszéken, 1963 és 1970 között Mezőhegyesen, majd templomigazgató Makón 1970-1972-ig.
1972-től retorikát tanított és lelki igazgatóként tevékenykedett a Szegedi Hittudományi Főiskolán és a papnevelő intézetben. Ezalatt az egyházmegyében megszervezte az ifjúságpasztorációt. Munkálkodása nyomán született meg a Szent Gellért-napi katolikus ifjúsági találkozó, előbb a tarjánvárosi plébánián, majd a dómban.
1983-ban Rókuson lett plébános, ahol a templomot és a plébánia épületét tataroztatta, és a szegények pasztorációjával foglalkozott.
Szent II. János Pál pápa 1987-ben nevezte ki a Szeged-Csanádi Egyházmegye élére; a püspökszentelést 1987. július 4-én ünnepelték a szegedi dómban. Gyulay Endre püspöki jelmondata: „Föltámadott… ne féljetek!” (Surrexit… Nolite timere!).
1988-ban ő szervezte a jubileumi Szent István-napi ünnepségeket Szegeden. 1989-től segítette a szerzetesek visszatérését a Tisza-parti városba. Püspöksége idején tizenhárom új templom épült az egyházmegyében.
1989–1990-ben az Erdélybe irányuló európai segélyakció vezetője volt. Tevékenyen részt vett az 1991-es pápalátogatás előkészítésében. 1993-tól a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia alelnöke és az egyházi ingatlanokat rendező kormánybizottság tagja volt. 1999-ben a Magyar Cserkészszövetség elnöke volt.
Gyulay Endre közéleti író is volt – számos újság publikálta aktuális közéleti cikkeit, és tévényilatkozatai kapcsán a magyar püspökök közül a legismertebb közéleti szereplővé vált.
A Mindszenty Társaság 2006. március 29-én életútja és munkássága elismeréséül Mindszenty Emlékérmet adományozott Gyulay Endre Szeged-Csanádi megyéspüspöknek, amelyet a Lakiteleki Népfőiskola Kölcsey Házában tartott papi rekollekció előtt, ünnepélyes keretek között adtak át.
Főpásztori megbízatását közel két évtizeden keresztül látta el. 2006. augusztus 26-tól a Szeged-Csanádi Egyházmegye nyugalmazott megyéspüspöke volt.
Nyugodjék békében, az Úr Jézus szent nevében!
(Forrás: Magyar Kurír / Szeged-Csanádi Egyházmegye)
Gyulay Endre 1930. szeptember 17-én született Battonyán. Szegedi piarista diák volt, majd a Szegedi Hittudományi Főiskolán végezte teológiai tanulmányait 1948 és 1952 között. A szegedi székesegyházban szentelték pappá 1951. október 21-én.
1953–1955-ig Röszkén, 1955–1957-ig Ásotthalmon, 1957–1960 között Gyulán szolgált segédlelkészként. Kinevezett plébános volt 1960-1963-ig Domaszéken, 1963 és 1970 között Mezőhegyesen, majd templomigazgató Makón 1970-1972-ig.
1972-től retorikát tanított és lelki igazgatóként tevékenykedett a Szegedi Hittudományi Főiskolán és a papnevelő intézetben. Ezalatt az egyházmegyében megszervezte az ifjúságpasztorációt. Munkálkodása nyomán született meg a Szent Gellért-napi katolikus ifjúsági találkozó, előbb a tarjánvárosi plébánián, majd a dómban.
1983-ban Rókuson lett plébános, ahol a templomot és a plébánia épületét tataroztatta, és a szegények pasztorációjával foglalkozott.
Szent II. János Pál pápa 1987-ben nevezte ki a Szeged-Csanádi Egyházmegye élére; a püspökszentelést 1987. július 4-én ünnepelték a szegedi dómban. Gyulay Endre püspöki jelmondata: „Föltámadott… ne féljetek!” (Surrexit… Nolite timere!).
1988-ban ő szervezte a jubileumi Szent István-napi ünnepségeket Szegeden. 1989-től segítette a szerzetesek visszatérését a Tisza-parti városba. Püspöksége idején tizenhárom új templom épült az egyházmegyében.
1989–1990-ben az Erdélybe irányuló európai segélyakció vezetője volt. Tevékenyen részt vett az 1991-es pápalátogatás előkészítésében. 1993-tól a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia alelnöke és az egyházi ingatlanokat rendező kormánybizottság tagja volt. 1999-ben a Magyar Cserkészszövetség elnöke volt.
Gyulay Endre közéleti író is volt – számos újság publikálta aktuális közéleti cikkeit, és tévényilatkozatai kapcsán a magyar püspökök közül a legismertebb közéleti szereplővé vált.
A Mindszenty Társaság 2006. március 29-én életútja és munkássága elismeréséül Mindszenty Emlékérmet adományozott Gyulay Endre Szeged-Csanádi megyéspüspöknek, amelyet a Lakiteleki Népfőiskola Kölcsey Házában tartott papi rekollekció előtt, ünnepélyes keretek között adtak át.
Főpásztori megbízatását közel két évtizeden keresztül látta el. 2006. augusztus 26-tól a Szeged-Csanádi Egyházmegye nyugalmazott megyéspüspöke volt.
Nyugodjék békében, az Úr Jézus szent nevében!
(Forrás: Magyar Kurír / Szeged-Csanádi Egyházmegye)