Megközelítőleg 300 olyan település található Baranya vármegyében, amely 5000 lélekszám alatti, így a Magyar Falu Program látókörében van. Ezek egyike Gyód, ahol Gyopáros Alpár modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos tartott sajtótájékoztatót. A téma a Magyar Falu Program baranyai fejlesztéseinek múltja, jelene és jövője volt. Az eseményen részt vett Őri László, a Baranya Vármegyei Önkormányzat elnöke, Schmidt Ferenc Gyód polgármestere és Medgyesi Antal Gyód alpolgármestere (s a következő ciklusra megválasztott polgármestere) is.
– A Magyar Falu Program 2018-as meghirdetése, és 2019-es elindulása óta folyamatosan járjuk az országot, a falvakat, gyűjtjük a tapasztalatokat, hiszen azt valljuk, hogy csak úgy lehet eredményes és hatékony programot végrehajtani, ha azt magukkal az érintettekkel közösen tesszük
– kezdte beszédét a kormánybiztos. – Baranya vármegyébe eddig több mint 50 milliárd forintnyi fejlesztési forrás érkezett a Magyar Falu Program keretében.
Gyód fejlődése az elmúlt években
Gyóddal kapcsolatban Gyopáros Alpár elmondta, hogy míg a hazai kistelepülések döntő többsége az elmúlt évtizedekben veszített a népességszámából, Gyód elhelyezkedése miatt is kifejezetten vonzó, szívesen maradnak itt - és költöznek ide - a fiatalok. S mint azt a polgármester is ismertette, a 90-es években Gyódon körülbelül 400-an laktak, ezzel szemben most csaknem 800 fő él itt. Mint ahogy a kormánybiztos is mondta, az agglomerációs településeken folyamatos feladatot ad az, hogy növekszik a népességszám. Így a település intézményhálózatának is alkalmazkodnia kell a szolgáltatások igénybevételének a növekedéséhez. Például el kell viselnie a többletterhet az utakon és a járdákon, sok esetben telkeket kell nyitni, közművesíteni kell, a közvilágítást és az óvodai kapacitást is bővíteni szükséges.
A Magyar Falu Program jövője
– A Magyar Falu Program ebben is tud segíteni, hiszen ugyanúgy, ahogy más településeken sikerül megmenteni a bezárástól az óvodát, az agglomerációs településeken növelik a kapacitást. Ahogy más falvakban sikerül a szolgáltatásokat éppen csak megmenteni, ezeken az agglomerációs településeken más szolgáltatásokat bővíteni vagy fejleszteni kell. Eddig is ezt tettük Gyódon, s ezután is ezt fogjuk tenni, és ugyanilyen segítséget nyújtunk Baranya vármegye minden egyes kistelepülésén – zárta gondolatait Gyopáros Alpár.
A sajtótájékoztatón Őri László is hangsúlyozta, hogy 301 település tartozik Baranya vármegyéhez, ám ezek a települések különböző adottságokkal rendelkeznek.
– Örülök annak, hogy a pécsi agglomerációs térségben megvan az a képesség és az az elszántság, hogy egymásban meglássák a partnert. A kormányzatban, a vármegyében, a települési önkormányzatban, illetve a településeken élőkkel is egymással szövetségben, partnerségben gondolkodjunk
– fogalmazott Őri László. – A magyar vidéknek akkor van jövője, ha a fiatalok nem elköltöznek, hanem itt tervezik a jövőt.
BAMA
– A Magyar Falu Program 2018-as meghirdetése, és 2019-es elindulása óta folyamatosan járjuk az országot, a falvakat, gyűjtjük a tapasztalatokat, hiszen azt valljuk, hogy csak úgy lehet eredményes és hatékony programot végrehajtani, ha azt magukkal az érintettekkel közösen tesszük
– kezdte beszédét a kormánybiztos. – Baranya vármegyébe eddig több mint 50 milliárd forintnyi fejlesztési forrás érkezett a Magyar Falu Program keretében.
Gyód fejlődése az elmúlt években
Gyóddal kapcsolatban Gyopáros Alpár elmondta, hogy míg a hazai kistelepülések döntő többsége az elmúlt évtizedekben veszített a népességszámából, Gyód elhelyezkedése miatt is kifejezetten vonzó, szívesen maradnak itt - és költöznek ide - a fiatalok. S mint azt a polgármester is ismertette, a 90-es években Gyódon körülbelül 400-an laktak, ezzel szemben most csaknem 800 fő él itt. Mint ahogy a kormánybiztos is mondta, az agglomerációs településeken folyamatos feladatot ad az, hogy növekszik a népességszám. Így a település intézményhálózatának is alkalmazkodnia kell a szolgáltatások igénybevételének a növekedéséhez. Például el kell viselnie a többletterhet az utakon és a járdákon, sok esetben telkeket kell nyitni, közművesíteni kell, a közvilágítást és az óvodai kapacitást is bővíteni szükséges.
A Magyar Falu Program jövője
– A Magyar Falu Program ebben is tud segíteni, hiszen ugyanúgy, ahogy más településeken sikerül megmenteni a bezárástól az óvodát, az agglomerációs településeken növelik a kapacitást. Ahogy más falvakban sikerül a szolgáltatásokat éppen csak megmenteni, ezeken az agglomerációs településeken más szolgáltatásokat bővíteni vagy fejleszteni kell. Eddig is ezt tettük Gyódon, s ezután is ezt fogjuk tenni, és ugyanilyen segítséget nyújtunk Baranya vármegye minden egyes kistelepülésén – zárta gondolatait Gyopáros Alpár.
A sajtótájékoztatón Őri László is hangsúlyozta, hogy 301 település tartozik Baranya vármegyéhez, ám ezek a települések különböző adottságokkal rendelkeznek.
– Örülök annak, hogy a pécsi agglomerációs térségben megvan az a képesség és az az elszántság, hogy egymásban meglássák a partnert. A kormányzatban, a vármegyében, a települési önkormányzatban, illetve a településeken élőkkel is egymással szövetségben, partnerségben gondolkodjunk
– fogalmazott Őri László. – A magyar vidéknek akkor van jövője, ha a fiatalok nem elköltöznek, hanem itt tervezik a jövőt.
BAMA