 | Krisztusba kapaszkodva címmel megjelent a volt honatya új könyve, amely betekintést nyújt abba a küzdelembe, amely életre hívta a kommunizmus áldozatainak emléknapját. Horváth Béla műve felvázolja az emléknaphoz kapcsolódó Hit Pajzsa Díj történetét is, fókuszba helyezve kitüntetett nagyjaink életpályáját. |
Egy nagyívű honatyai és emlékezetpolitikai pálya tárul elénk a Krisztusba kapaszkodva című kötetet forgatva. Horváth Béla egykori MDF-es és kisgazda országgyűlési képviselő művének első fele részletesen közli a kommunizmus áldozatainak emléknapja körüli vitákat a parlamentben, a második pedig az emléknap folytatásaként alapított Hit Pajzsa Díj históriáját jeleníti meg az olvasó előtt, méghozzá számos fotóval.
Horváth bemutatja kötetében, hogyan próbálták meg a balliberálisok ellehetetleníteni az emléknapot
A könyve az idősebb és a fiatalabb generációnak egyaránt szól, hiszen a mű egyrészt visszaröpít a közelmúltba, másrészt emlékeztet. Legfőképpen arra, hogy becsüljük meg a mát, a jelent, amelyet a kötet élesen szembeállít a rendszerváltozás előtti brutális elnyomással, ugyanakkor az emléknap körüli balliberális ellenállás korszakával is.
Ezt a harcos időszakot, amikor a baloldali-liberális oldal mindent megtett az emléknap ellehetetlenítéséért (a könyvben név szerint meg vannak említve az áskálódók), végül siker koronázta. Ennek értelmében Horváth felterjesztése nyomán minden év február 25-én megemlékeznek a kommunizmus áldozatairól a középfokú oktatási intézményekben országszerte.
Ám mint a szerző írja, a botránykeltés után úgy érezte, díjat is kell alapítani az emléknaphoz kapcsolódóan. Ez lett a Hit Pajzsa Díj, amelyet olyan élő egyházi személyeknek ítélnek oda, akik egyenes gerinccel, rendíthetetlen hittel, megalkuvást nem ismerve, nemzeti elkötelezettséggel álltak a kommunista diktatúra viharában, a Rákosi–Kádár-korszak elnyomó, vallás- és egyházellenes borzalmaiban.
2002 óta azon egyházi nagyságaink kapták meg ezt az elismerést (amit Horváth Béla a Kossuth- és József Attila-díjas Gyurkovics Tiborral álmodott meg), akik csendben, háttérbe szorítva, ám annál nagyobb hatékonysággal és elhivatottsággal cselekedtek a jézusi tanítás szerint, hogy ne vesszen ki a keresztény szellem Magyarországon az ateista diktatúra idején sem.
A Krisztusba kapaszkodva című kötetben elénk tárul az ő fordulatokban gazdag életútjuk. Így a lapokon olvashatunk többek között Olofsson Placid bencés szerzetes, Borberitz Pál teológusprofesszor, Punk Gemma ciszterci apátnő, Balás Béla nyugalmazott püspök, Györgydeák Márton felső-krisztinavárosi plébános, Imre Margit Ágota görögkatolikus bazilita nővér, valamint Szenti József veszprémi érsek és Kerényi Lajos piarista szerzetes küzdelmeiről is, de Regőczi István atya alakját is megidézi nekünk a szerző.
Mint Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke írja előszavában, Horváth Béla könyvének köszönhetően az ő életútjuk nem merülhet feledésbe, és a műben arra is választ kapunk, hogy a Hit Pajzsa Díjon kívül mi kapcsolja őket össze a szerzővel. Mert közös bennük, miként arra a kötet címe is utal, hogy a legnehezebb órákban Krisztusba kapaszkodtak, majd Krisztus erejével képesek voltak megbocsátani az ellenük vétkezőknek.
Magyar Nemzet
Horváth bemutatja kötetében, hogyan próbálták meg a balliberálisok ellehetetleníteni az emléknapot
A könyve az idősebb és a fiatalabb generációnak egyaránt szól, hiszen a mű egyrészt visszaröpít a közelmúltba, másrészt emlékeztet. Legfőképpen arra, hogy becsüljük meg a mát, a jelent, amelyet a kötet élesen szembeállít a rendszerváltozás előtti brutális elnyomással, ugyanakkor az emléknap körüli balliberális ellenállás korszakával is.
Ezt a harcos időszakot, amikor a baloldali-liberális oldal mindent megtett az emléknap ellehetetlenítéséért (a könyvben név szerint meg vannak említve az áskálódók), végül siker koronázta. Ennek értelmében Horváth felterjesztése nyomán minden év február 25-én megemlékeznek a kommunizmus áldozatairól a középfokú oktatási intézményekben országszerte.
Ám mint a szerző írja, a botránykeltés után úgy érezte, díjat is kell alapítani az emléknaphoz kapcsolódóan. Ez lett a Hit Pajzsa Díj, amelyet olyan élő egyházi személyeknek ítélnek oda, akik egyenes gerinccel, rendíthetetlen hittel, megalkuvást nem ismerve, nemzeti elkötelezettséggel álltak a kommunista diktatúra viharában, a Rákosi–Kádár-korszak elnyomó, vallás- és egyházellenes borzalmaiban.
2002 óta azon egyházi nagyságaink kapták meg ezt az elismerést (amit Horváth Béla a Kossuth- és József Attila-díjas Gyurkovics Tiborral álmodott meg), akik csendben, háttérbe szorítva, ám annál nagyobb hatékonysággal és elhivatottsággal cselekedtek a jézusi tanítás szerint, hogy ne vesszen ki a keresztény szellem Magyarországon az ateista diktatúra idején sem.
A Krisztusba kapaszkodva című kötetben elénk tárul az ő fordulatokban gazdag életútjuk. Így a lapokon olvashatunk többek között Olofsson Placid bencés szerzetes, Borberitz Pál teológusprofesszor, Punk Gemma ciszterci apátnő, Balás Béla nyugalmazott püspök, Györgydeák Márton felső-krisztinavárosi plébános, Imre Margit Ágota görögkatolikus bazilita nővér, valamint Szenti József veszprémi érsek és Kerényi Lajos piarista szerzetes küzdelmeiről is, de Regőczi István atya alakját is megidézi nekünk a szerző.
Mint Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke írja előszavában, Horváth Béla könyvének köszönhetően az ő életútjuk nem merülhet feledésbe, és a műben arra is választ kapunk, hogy a Hit Pajzsa Díjon kívül mi kapcsolja őket össze a szerzővel. Mert közös bennük, miként arra a kötet címe is utal, hogy a legnehezebb órákban Krisztusba kapaszkodtak, majd Krisztus erejével képesek voltak megbocsátani az ellenük vétkezőknek.
Magyar Nemzet