 | Vízügyi konferenciát tartottak a közelmúltban Lakitelek-Tőserdőn. A Homokhátság vízutánpótlása kapcsán a tanácskozás Gálfi Attila kezdeményezésére valósult meg, aki abban a hitben hívta össze a szakértőket, hogy sikerül előremozdítani a vízutánpótlás ügyét. |
A Homokhátság vízutánpótlása: a kormány is kiemelten fontosnak tartja. A konferencia vendége volt Lenkei Róbert, a Duna-Tisza Közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanács elnöke is, aki a kormány elképzeléseiről és a projekt megvalósult részleteiről tájékoztatta a megjelenteket. Az előzményekről elmondta, Lezsák Sándor országgyűlési képviselő kezdeményezésére már a 2016-os súlyos belvízhelyzet után 2019-ben elindultak a Homokhátság elsivatagosodásának megakadályozására irányuló törekvések. Mivel az elmúlt években jelentősen megemelkedett a Duna–Tisza közén, ezen belül pedig Bács-Kiskun vármegyében az aszállyal sújtott területek nagysága, a kormányzattal közösen számos erőfeszítés, olykor erőn felüli intézkedés történt a nehéz helyzet megállítására és visszafordítására.
Kiemelte, 2020 végén kormánydöntés született arról, hogy a vízügy 1,7 milliárd forintot kap a Homokhátság vízpótlásának a megtervezésére. Első körben az első ütemre. A következő évben újabb 4,5 milliárd forintot biztosított a kormány arra, hogy a teljes területre elkészüljenek a tervek, ezeken még dolgoznak a szakemberek. Az első ütem tervezése befejeződött, elkészültek az engedélyes kiviteli tervek. A kormány – jelezve az ügy fontosságát – ezt a beruházást kiemelt kormányzati beruházásnak minősítette.
A Dunából és a Tiszából emelik ki majd a vizetLenkei Róbert azt is elmondta, amikor elkezdődött a tervezés, jó esély volt arra, hogy a magyar kormány uniós támogatást vehet igénybe. Azonban az Európai Unió nem tartotta a Homokhátság támogatását fontos célnak. Ezért a magyar kormány úgy látja, hogy saját forrásból kell megvalósítani a több mint 1700 milliárd forintos beruházást. Mivel ennyi pénz egyszerre nem áll rendelkezésre, szakaszosan szeretnék a kivitelezést megvalósítani.
A Fejlesztési Tanács elnöke hangsúlyozta, a Homokhátság vízutánpótlása elsősorban a Dunából való vízkiemeléssel valósítható meg. A Homokhátság tetejére azonban nem egyszerű a vizet eljuttatni, hiszen vannak olyan helyek, ahol több mint 50 méter a szintkülönbség a Duna és a terület legmagasabb pontja között. Olyan komoly szivattyúkra van szükség, amelyek másodpercenként több ezer köbméter vizet pumpálnak majd a területen található csatornákba.
Az egyik vízkivételi pont Fajsz magasságában lesz, itt másodpercenként 18 ezer liter vizet emelnek ki a Dunától, amelyet többek között a kéleshalmi és a kunfehértói tározóba juttatnak, ahonnan eljut a Dong-éri és a környező csatornákba.
A Tiszára is terveztek két vízkivételi pontot. Az egyik Nyárlőrinc–Tiszaalpár, a másik Lakitelek–Szentkirály területére másodpercenként összesen 5000 liter vizet juttat majd a térségbe. A tervek szerint Lakitelek, Tiszaalpár és Nyárlőrinc határában egy 120 hektáros víztározót is létesítenek majd. Mindezek kivitelezése a tervek szerint 84 milliárd forintba kerül.
Lenkei Róbert azt is hozzátette, a folyókból való vízkivétel segítségével a térségben újra megtelnek a csatornák, erek, patakok vízzel, ezáltal pedig újra helyre állhat a vizes élőhelyek ökoszisztémája.
A fejlesztési tanácsi elnöktől azt is megtudtuk, hogy a Lakitelek, Nyárlőrinc, Szentkirály és Tiszaalpár környéki gazdák már öntözési közösségeket is létrehoztak, amelyek működése az összehangolt, takarékos vízhasználatot segíti majd.
Baon.hu
Kiemelte, 2020 végén kormánydöntés született arról, hogy a vízügy 1,7 milliárd forintot kap a Homokhátság vízpótlásának a megtervezésére. Első körben az első ütemre. A következő évben újabb 4,5 milliárd forintot biztosított a kormány arra, hogy a teljes területre elkészüljenek a tervek, ezeken még dolgoznak a szakemberek. Az első ütem tervezése befejeződött, elkészültek az engedélyes kiviteli tervek. A kormány – jelezve az ügy fontosságát – ezt a beruházást kiemelt kormányzati beruházásnak minősítette.
A Dunából és a Tiszából emelik ki majd a vizetLenkei Róbert azt is elmondta, amikor elkezdődött a tervezés, jó esély volt arra, hogy a magyar kormány uniós támogatást vehet igénybe. Azonban az Európai Unió nem tartotta a Homokhátság támogatását fontos célnak. Ezért a magyar kormány úgy látja, hogy saját forrásból kell megvalósítani a több mint 1700 milliárd forintos beruházást. Mivel ennyi pénz egyszerre nem áll rendelkezésre, szakaszosan szeretnék a kivitelezést megvalósítani.
A Fejlesztési Tanács elnöke hangsúlyozta, a Homokhátság vízutánpótlása elsősorban a Dunából való vízkiemeléssel valósítható meg. A Homokhátság tetejére azonban nem egyszerű a vizet eljuttatni, hiszen vannak olyan helyek, ahol több mint 50 méter a szintkülönbség a Duna és a terület legmagasabb pontja között. Olyan komoly szivattyúkra van szükség, amelyek másodpercenként több ezer köbméter vizet pumpálnak majd a területen található csatornákba.
Az egyik vízkivételi pont Fajsz magasságában lesz, itt másodpercenként 18 ezer liter vizet emelnek ki a Dunától, amelyet többek között a kéleshalmi és a kunfehértói tározóba juttatnak, ahonnan eljut a Dong-éri és a környező csatornákba.
A Tiszára is terveztek két vízkivételi pontot. Az egyik Nyárlőrinc–Tiszaalpár, a másik Lakitelek–Szentkirály területére másodpercenként összesen 5000 liter vizet juttat majd a térségbe. A tervek szerint Lakitelek, Tiszaalpár és Nyárlőrinc határában egy 120 hektáros víztározót is létesítenek majd. Mindezek kivitelezése a tervek szerint 84 milliárd forintba kerül.
Lenkei Róbert azt is hozzátette, a folyókból való vízkivétel segítségével a térségben újra megtelnek a csatornák, erek, patakok vízzel, ezáltal pedig újra helyre állhat a vizes élőhelyek ökoszisztémája.
A fejlesztési tanácsi elnöktől azt is megtudtuk, hogy a Lakitelek, Nyárlőrinc, Szentkirály és Tiszaalpár környéki gazdák már öntözési közösségeket is létrehoztak, amelyek működése az összehangolt, takarékos vízhasználatot segíti majd.
Baon.hu