 | Lenkei Róbert, a tanács elnöke a csütörtök délelőtti ülés köszöntőjében így fogalmazott: „Bízom benne, hogy ez az utolsó olyan tanácsülés, amikor még csak várakozunk. Minden esély megvan rá, hogy a közeljövőben komoly előrelépés történik a Homokhátság ügyében”. |
Hozzátette: kiemelten fontosnak tartja a hosszú távú, tudományos alapú partnerségek kialakítását, különösen a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel (MATE). Arra kérte a tanácsot, hogy támogassák javaslatát, mely szerint szorosabbra kell fűzniük az együttműködést a MATE-val, gondolva a jövő kihívásaira. A MATE olyan innovatív kutatásokat végez, amelyek még a vízellátottság javulása esetén is kulcsfontosságúak lehetnek. Ilyen például egy baktériumtörzs, amely javítja a humuszréteg vízmegtartó képességét, valamint szárazságtűrő növényfajták fejlesztése, amelyek jobban alkalmazkodnak a klímaváltozás hatásaihoz. A tanács elnöke szerint ezek az együttműködések alapozhatják meg a Homokhátság fenntartható jövőjét.
A stratégiai irányvonalak kijelölését követően a tanács konkrét jó gyakorlatokat is megvizsgált.
Az ülés fókuszában ezúttal a Cserhát déli oldalán fekvő Püspökszilágy település állt. A településen végzett fenntartható vízgazdálkodási megoldásokról Tordai Sándor polgármester számolt be a tanács tagjainak.
Püspökszilágy az elmúlt években a klímaváltozás okozta vízgazdálkodási kihívásokkal szembeni ellenállóképesség példájává vált. A település egyike annak az öt mintaterületnek, ahol 2020-ban elindult a LIFE LOGOS 4 WATERS projekt, amely a természetalapú megoldások gyakorlati alkalmazását helyezi középpontba. A cél: a hirtelen lezúduló csapadékok, villámárvizek, illetve az egyre szélsőségesebb vízháztartási viszonyok kezelésére hosszú távon fenntartható, helyi erőforrásokra építő megoldásokat találni.
Ahogy Tordai Sándor polgármester is elmondta: a falu fölött húzódó Szilágyi-patak okozta villámárvizek már nem évtizedenként, hanem akár kétévente is jelentkeznek. A helyi beavatkozások: kő-, rőzse- és rönkgátak, valamint egy mesterséges tó létrehozása – sikeresen lassítják a víz lefolyását, miközben a fölösleges vizet oldaltározókba vezetik. A megoldás nemcsak az árvízvédelmet javította, hanem emelte a talajvíz szintjét, a mesterségesen létrehozott tó pedig rekreációs lehetőségeket is biztosít a helyieknek.
Püspökszilágy példája is rávilágít arra, hogy az önkormányzatok kulcsszerepet játszanak a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban, hiszen rendelkeznek a szükséges helyismerettel és kapcsolatban állnak a helyi közösségekkel. Ezért volt különösen fontos, hogy a tanács tagjai megismerjék ezt a bevált gyakorlatot, lehetővé téve, hogy a térségek saját helyi adottságaikhoz igazodva dolgozzanak ki alkalmazkodási stratégiákat.
Fotó: Horváth Károly
A stratégiai irányvonalak kijelölését követően a tanács konkrét jó gyakorlatokat is megvizsgált.
Az ülés fókuszában ezúttal a Cserhát déli oldalán fekvő Püspökszilágy település állt. A településen végzett fenntartható vízgazdálkodási megoldásokról Tordai Sándor polgármester számolt be a tanács tagjainak.
Püspökszilágy az elmúlt években a klímaváltozás okozta vízgazdálkodási kihívásokkal szembeni ellenállóképesség példájává vált. A település egyike annak az öt mintaterületnek, ahol 2020-ban elindult a LIFE LOGOS 4 WATERS projekt, amely a természetalapú megoldások gyakorlati alkalmazását helyezi középpontba. A cél: a hirtelen lezúduló csapadékok, villámárvizek, illetve az egyre szélsőségesebb vízháztartási viszonyok kezelésére hosszú távon fenntartható, helyi erőforrásokra építő megoldásokat találni.
Ahogy Tordai Sándor polgármester is elmondta: a falu fölött húzódó Szilágyi-patak okozta villámárvizek már nem évtizedenként, hanem akár kétévente is jelentkeznek. A helyi beavatkozások: kő-, rőzse- és rönkgátak, valamint egy mesterséges tó létrehozása – sikeresen lassítják a víz lefolyását, miközben a fölösleges vizet oldaltározókba vezetik. A megoldás nemcsak az árvízvédelmet javította, hanem emelte a talajvíz szintjét, a mesterségesen létrehozott tó pedig rekreációs lehetőségeket is biztosít a helyieknek.
Püspökszilágy példája is rávilágít arra, hogy az önkormányzatok kulcsszerepet játszanak a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban, hiszen rendelkeznek a szükséges helyismerettel és kapcsolatban állnak a helyi közösségekkel. Ezért volt különösen fontos, hogy a tanács tagjai megismerjék ezt a bevált gyakorlatot, lehetővé téve, hogy a térségek saját helyi adottságaikhoz igazodva dolgozzanak ki alkalmazkodási stratégiákat.
Fotó: Horváth Károly
