 | Május 23-án Szank adott otthont Bács-Kiskun vármegye 4. számú választókerülete polgármestereinek 100. értekezletének. A találkozó nemcsak szakmai, hanem ünnepi jelentőséggel is bírt: 1998 óta immár századik alkalommal gyűltek össze a térség településvezetői Lezsák Sándor országgyűlési képviselő meghívására, hogy közösen gondolkodjanak a térség fejlesztésének lehetőségeiről. |
A találkozót Varga Ferencné polgármester nyitotta meg, aki köszöntötte a meghívott előadókat és a megjelent településvezetőket. Beszédében részletesen bemutatta Szank község értékeit és turisztikai látványosságait.
Lezsák Sándor, a térség országgyűlési képviselője, az Országgyűlés alelnöke kiemelte: a jubileumi értekezlet különleges alkalom, de szellemiségében változatlan – a munka és az együtt gondolkodás helye. Mint fogalmazott: „Dolgoztunk eddig is, dolgozunk tovább.” Hangsúlyozta, hogy az ilyen találkozók célja a tájékozódás, a szakmai ismeretek bővítése, valamint a közös gondolkodás az aktuális, települési önkormányzatokat érintő kérdésekről.
A találkozó kiemelt előadója Sztojka Attila, a Belügyminisztérium társadalmi esélyekért és roma kapcsolatokért felelős államtitkára volt, aki előadásában a cigányság társadalmi integrációjának kihívásairól és eredményeiről beszélt. Előadásában kiemelte, hogy 2010 óta jelentős előrelépés történt a roma közösség munkaerő-piaci integrációjában: míg 2010 előtt a cigányság kevesebb, mint harmada élt munkából, ma már ez az arány meghaladja a 63%-ot.
Az államtitkár elmondta: az érettségivel és diplomával rendelkező romák száma megduplázódott, ösztöndíjprogramokon keresztül jelenleg havi támogatást kap tízezer diák, a tanodai rendszer pedig ősztől középiskolásokat is bevon a tevékenységébe. A mélyszegénységben élők lakhatási körülményeire irányuló programokban a cél az egyén képessé tétele arra, hogy életkörülményein maga is változtatni tudjon.
A jövőt illetően az államtitkár arról is beszélt, hogy új európai uniós programok indulnak, köztük roma nők szociális szférában történő foglalkoztatásának bővítése, valamint a nyolc osztályt be nem fejezők munkaerőpiaci felzárkóztatása munkaerőpiaci relevanciával bíró részképesítések által. A programok célja nem kevesebb, mint a társadalmi mobilitás elősegítése és a roma közösség minél szélesebb körű bevonása a nemzet gazdasági életébe.
Kovács Ernő, a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal főispánja örömmel emlékezett vissza arra, hogy jelen lehetett az első polgármesteri találkozón, és megtiszteltetésnek nevezte, hogy a századik jubileumi alkalomnak is részese.
Drozdik Ferenc, a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Főosztályának vezetője, vármegyei főállatorvos átfogó előadásában ismertette a vármegyét is jelentős mértékben érintő madárinfluenza-járvány kórtörténetét, kiváltó okait, a megtett járványügyi intézkedéseket, valamint a kártalanítás folyamatát. Beszámolójában kiemelte: a napokban is került sor felügyeleti körzet feloldására, és a tervek szerint június elején további körzetekben is feloldások várhatók, lehetővé téve a normális élet fokozatos visszatérését.
Lenkei Róbert, a Duna-Tisza Közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanács elnöke beszámolt a településvezetőknek arról, hogy a közeljövőben reményei szerint komoly és konkrét előrelépések várhatók a Homokhátság vízpótlásának ügyében. Végezetül szó esett a nemrégiben megjelent kormányzati döntésről, amely biztosítja a forrást a kistelepülési önkormányzatoknál dolgozó köztisztviselők béremeléséhez.
Lezsák Sándor, a térség országgyűlési képviselője, az Országgyűlés alelnöke kiemelte: a jubileumi értekezlet különleges alkalom, de szellemiségében változatlan – a munka és az együtt gondolkodás helye. Mint fogalmazott: „Dolgoztunk eddig is, dolgozunk tovább.” Hangsúlyozta, hogy az ilyen találkozók célja a tájékozódás, a szakmai ismeretek bővítése, valamint a közös gondolkodás az aktuális, települési önkormányzatokat érintő kérdésekről.
A találkozó kiemelt előadója Sztojka Attila, a Belügyminisztérium társadalmi esélyekért és roma kapcsolatokért felelős államtitkára volt, aki előadásában a cigányság társadalmi integrációjának kihívásairól és eredményeiről beszélt. Előadásában kiemelte, hogy 2010 óta jelentős előrelépés történt a roma közösség munkaerő-piaci integrációjában: míg 2010 előtt a cigányság kevesebb, mint harmada élt munkából, ma már ez az arány meghaladja a 63%-ot.
Az államtitkár elmondta: az érettségivel és diplomával rendelkező romák száma megduplázódott, ösztöndíjprogramokon keresztül jelenleg havi támogatást kap tízezer diák, a tanodai rendszer pedig ősztől középiskolásokat is bevon a tevékenységébe. A mélyszegénységben élők lakhatási körülményeire irányuló programokban a cél az egyén képessé tétele arra, hogy életkörülményein maga is változtatni tudjon.
A jövőt illetően az államtitkár arról is beszélt, hogy új európai uniós programok indulnak, köztük roma nők szociális szférában történő foglalkoztatásának bővítése, valamint a nyolc osztályt be nem fejezők munkaerőpiaci felzárkóztatása munkaerőpiaci relevanciával bíró részképesítések által. A programok célja nem kevesebb, mint a társadalmi mobilitás elősegítése és a roma közösség minél szélesebb körű bevonása a nemzet gazdasági életébe.
Kovács Ernő, a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal főispánja örömmel emlékezett vissza arra, hogy jelen lehetett az első polgármesteri találkozón, és megtiszteltetésnek nevezte, hogy a századik jubileumi alkalomnak is részese.
Drozdik Ferenc, a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Főosztályának vezetője, vármegyei főállatorvos átfogó előadásában ismertette a vármegyét is jelentős mértékben érintő madárinfluenza-járvány kórtörténetét, kiváltó okait, a megtett járványügyi intézkedéseket, valamint a kártalanítás folyamatát. Beszámolójában kiemelte: a napokban is került sor felügyeleti körzet feloldására, és a tervek szerint június elején további körzetekben is feloldások várhatók, lehetővé téve a normális élet fokozatos visszatérését.
Lenkei Róbert, a Duna-Tisza Közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanács elnöke beszámolt a településvezetőknek arról, hogy a közeljövőben reményei szerint komoly és konkrét előrelépések várhatók a Homokhátság vízpótlásának ügyében. Végezetül szó esett a nemrégiben megjelent kormányzati döntésről, amely biztosítja a forrást a kistelepülési önkormányzatoknál dolgozó köztisztviselők béremeléséhez.