 | „Béke veletek”, így köszönne el az a katona, akinek a szobra itt áll mögöttem. Hogy mire gondol a harcos? Talán a családjára, a falujára, a békében élő világra. |
Vasárnap délelőtt a kecskeméti református temetőben méltó ünnepség keretében emlékeztek meg Magyarország azon hőseiről, akik az ország fennállása óta életüket adták a haza védelme érdekében.
Az elesett magyar hősök emlékezetét először az első világháború idején, 1917-ben iktatták törvénybe, Abele Ferenc vezérkari őrnagy kezdeményezésére. A megemlékezésen elhangzott, hogy mind az első, mind a második világháborúban milliók haltak meg, sebesültek meg a lövészárkokban valamilyen cél érdekében. A hősökről való megemlékezés egyetemleges, nem pártos jellegű, hősei ugyanis népeknek, nemzeteknek, országoknak családoknak vannak. A lövészárkokban megszűnt a különbség úr és szolga között. A célok közösek voltak, megvédeni a hazát és a bajtársakat. Egyik sem sikerült maradéktalanul az elmúlt évszázadban, az országot ugyanis darabokra szaggatták a bennünket legyőzők, a két világháború során a hősi halottaink száma közel egy millió volt. A lelkileg és testileg megnyomorítottak szá ma megszámlálhatatlan. A hősi halottaknak sokszor a végtisztességet sem lehetett megadni, hangzott el a megemlékezésen.
Majd Hegedűs Zoltán, a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház Művésze egy költemény elszavalásával adta meg az emlékezés hangulati alapját. Utána a Kecskeméti Református Gimnázium fiú kamarakórusa Jámbor Zsolt vezetésével dél-alföldi katona nótákat adott elő, majd Varga Nándor református elnök lelkész szólt az emlékezőkhöz.
Végül Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke tartott beszédet. – „Béke veletek”, így köszönne el az a katona, akinek a szobra itt áll mögöttem. Hogy mire gondol a harcos? Talán a családjára, a falujára a békében élő világra. Most az ezeréves Magyarország hőseire emlékezünk – hangsúlyozta a politikus.
Magyarország egykori katonáira emlékeztek a Hősök NapjánFotók: Barta ZsoltA két világháború között az egyik legjelentősebb ünnep volt a magyar hősök napja. Ezt azonban szovjet nyomásra eltörölték 1945-ben, közel 45 évet kellett ahhoz várni, hogy újra felidézhessük a hivatalosan az elesett hősök emlékét. Ugyanakkor az egyházakon, a családokon, az egyesületeken belül mindig felidézték az elhunytak alakjait. A politikus utalt Für Lajos történész, a rendszerváltás utáni első hadügyminiszter Mennyi a sok sírkereszt? című könyvére, amelyet még 1987-ben adott ki a Püski Kiadó. A könyv a II. világháborús magyar emberveszteségről szól. Lezsák Sándor hangsúlyozta, hogy a magyar emigránsok tartották nyilván az egykori ünnepet folyamatosan. A politikus beszéde után az ünnepség résztvevői koszorúkat helyeztek el a hősi emlékmű tövében.
Magyar Fórum
Az elesett magyar hősök emlékezetét először az első világháború idején, 1917-ben iktatták törvénybe, Abele Ferenc vezérkari őrnagy kezdeményezésére. A megemlékezésen elhangzott, hogy mind az első, mind a második világháborúban milliók haltak meg, sebesültek meg a lövészárkokban valamilyen cél érdekében. A hősökről való megemlékezés egyetemleges, nem pártos jellegű, hősei ugyanis népeknek, nemzeteknek, országoknak családoknak vannak. A lövészárkokban megszűnt a különbség úr és szolga között. A célok közösek voltak, megvédeni a hazát és a bajtársakat. Egyik sem sikerült maradéktalanul az elmúlt évszázadban, az országot ugyanis darabokra szaggatták a bennünket legyőzők, a két világháború során a hősi halottaink száma közel egy millió volt. A lelkileg és testileg megnyomorítottak szá ma megszámlálhatatlan. A hősi halottaknak sokszor a végtisztességet sem lehetett megadni, hangzott el a megemlékezésen.
Majd Hegedűs Zoltán, a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház Művésze egy költemény elszavalásával adta meg az emlékezés hangulati alapját. Utána a Kecskeméti Református Gimnázium fiú kamarakórusa Jámbor Zsolt vezetésével dél-alföldi katona nótákat adott elő, majd Varga Nándor református elnök lelkész szólt az emlékezőkhöz.
Végül Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke tartott beszédet. – „Béke veletek”, így köszönne el az a katona, akinek a szobra itt áll mögöttem. Hogy mire gondol a harcos? Talán a családjára, a falujára a békében élő világra. Most az ezeréves Magyarország hőseire emlékezünk – hangsúlyozta a politikus.
Magyarország egykori katonáira emlékeztek a Hősök NapjánFotók: Barta ZsoltA két világháború között az egyik legjelentősebb ünnep volt a magyar hősök napja. Ezt azonban szovjet nyomásra eltörölték 1945-ben, közel 45 évet kellett ahhoz várni, hogy újra felidézhessük a hivatalosan az elesett hősök emlékét. Ugyanakkor az egyházakon, a családokon, az egyesületeken belül mindig felidézték az elhunytak alakjait. A politikus utalt Für Lajos történész, a rendszerváltás utáni első hadügyminiszter Mennyi a sok sírkereszt? című könyvére, amelyet még 1987-ben adott ki a Püski Kiadó. A könyv a II. világháborús magyar emberveszteségről szól. Lezsák Sándor hangsúlyozta, hogy a magyar emigránsok tartották nyilván az egykori ünnepet folyamatosan. A politikus beszéde után az ünnepség résztvevői koszorúkat helyeztek el a hősi emlékmű tövében.
Magyar Fórum