 | A Nyitott Levéltárak programsorozat keretében az 1956-os forradalom és szabadságharc a hatvankilencedik évfordulójára szervezett megemlékező események sorozatába kapcsolódott a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár a nemzeti gyásznapon: 2025. november 4-én egy Kettős könyvbemutatót és ennek apropóján kerekasztal-beszélgetést szervezett olyan témákról, amelyek szorosan kapcsolódnak a forradalom és szabadságharchoz. |
Elsőként Pákh Tibor, a megtörhetetlen kommunistaellenes polgárjogi aktivista életműve és emlékezete került középpontba. Pákh Tibor maga is megsebesült az 1956. október 25-i Kossuth téri sortűzben, majd a forradalom után a politikai helyzetre vonatkozó tanulmányok és petíciók írásáért és terjesztéséért börtönbüntetésre ítélték, ahol válogatott kínzásokban és testi fenyítésben volt része. Szabadulása után itthon és Lengyelországban is aktívan a kommunista rendszer elleni ellenzéki megmozdulások résztvevője volt. A Pálinkás Barnabás igazgatóhelyettes által a kötet szerkesztőivel folytatott beszélgetésen a kötet megjelenésének körülményein túl, Pákh Tibor és 1956 kapcsolatára is kitértek a résztvevők.
Nagy Dóra politológus, a Neumann János Egyetem egyetemi tanársegédje, a Debreceni Egyetem Történelmi és Néprajzi Doktori Iskolájának doktorandusz hallgatója és a kiadást kezdeményező Ifjú Konzervatívok a Nemzetért Egyesület elnöke hozzászólásában kitért a kötet alapjául szolgáló Pákh Tibor születésének 100. évfordulójára szervezett konferenciára is. A beszélgetés másik résztvevője, a történész-szociológus és diplomata Molnár Imre, a Pozsonyi Magyar Intézet volt igazgatója felelevenítette Pákh Tiborral a 80-as években Lengyelországban történt találkozását, amikor is Pákh Tibor csatlakozott a lengyel ellenzékiek éhségsztrájkjához, vagy ahogy ő nevezte és megélte: tiltakozó böjtjéhez. A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy Pákh Tibor szellemi öröksége mellett – írott és tárgyi – hagyatékának megőrzése gyűjteményi feladat kell, hogy legyen. Az 1956-os októberi-novemberi események értékelése, amelyekben Pákh Tibor testvérével, Ervinnel együtt részt vett egyben átvezetett a másik könyvbemutatóra, hisz Pákh Tibor itthon maradt, míg bátyja Svédországba emigrált.
Ezután került sor a Szemelvények a magyar emigráció történetéből című kötet bemutatójára, amely kiemelten foglalkozik az 1956 utáni magyar menekültkérdéssel és emigrációval is. A kötet a Magyar Kutatási Hálózat tagjaként az ELTE Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszékén működő HUN-REN–ELTE (korábban MTA–ELTE) Jogtörténeti Kutatócsoport, valamint a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár szakmai együttműködésében, a Gondolat Kiadó gondozásában jelent meg.
A tanulmánykötet az 1971-ben alapított Jogtörténeti értekezések 67. kiadványaként jelent meg. A kötetben 11 tanulmány kapott helyet, amelyből négyet (Heil Kristóf Mihály, Nagymihály Zoltán, Nyári Gábor, Rapali Vivien Regina) RETÖRKI-s munkatárs jegyzett. A kötetbemutatón a szerkesztő, egyben szerző Heil Kristóf Mihály, valamint szerzőként Rapali Vivien Regina beszélgetett Kovács Balázzsal a kiadványról.
Heil Kristóf elmondta, hogy a munka alapját a 2023. október 11-én megrendezett Szemelvények a politikai és nem politikai magyar emigráció történetéből című konferencia adta. A konferencián, az előszóban és a beszélgetés során is jelezte, hogy az emigráció, mint fogalom szakirodalmi feldolgozottsága még nem történt meg teljes mértékben, az alapok lerakásánál tartanak ebben a kérdésben a kutatók.
Rapali Vivien Regina a műszaki értelmiség 20. századi emigrációjáról, ezen belül is az egyesült államokbeli Smith Jeremiás ösztöndíj történetéről számolt be. Hozzászólásában felhívta a figyelmet arra, hogy a két világháború között az USA-ba ösztöndíjasként tanult szakemberek túlnyomó többsége hazatért, viszont a második világháború után nagy számban emigráltak ebből a rétegből. A beszélgetés során kitért az amerikai bevándorláspolitika sajátosságaira, a szabályozott kvótarendszerre, valamint a letelepedők későbbi életútjaira.
Heil Kristóf Mihály a svájci magyar emigráció kapcsán kihangsúlyozta, hogy az alpesi ország a második világháborúig zárt bevándorláspolitikát folytatott. A legnagyobb az 1956-os forradalom és szabadságharc következtében érkeztek Magyarországról Svájcba. A helyi törvények értelmében az emigránsoknak politikailag inaktívnak kellett lenniük, de különböző civil, társadalmi kezdeményezések születtek a helyi magyarok részéről.
A program támogatói:
Nemzeti Kulturális Alap
Nyitott Levéltárak
Magyar Levéltárosok Egyesülete
retorki.hu
Nagy Dóra politológus, a Neumann János Egyetem egyetemi tanársegédje, a Debreceni Egyetem Történelmi és Néprajzi Doktori Iskolájának doktorandusz hallgatója és a kiadást kezdeményező Ifjú Konzervatívok a Nemzetért Egyesület elnöke hozzászólásában kitért a kötet alapjául szolgáló Pákh Tibor születésének 100. évfordulójára szervezett konferenciára is. A beszélgetés másik résztvevője, a történész-szociológus és diplomata Molnár Imre, a Pozsonyi Magyar Intézet volt igazgatója felelevenítette Pákh Tiborral a 80-as években Lengyelországban történt találkozását, amikor is Pákh Tibor csatlakozott a lengyel ellenzékiek éhségsztrájkjához, vagy ahogy ő nevezte és megélte: tiltakozó böjtjéhez. A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy Pákh Tibor szellemi öröksége mellett – írott és tárgyi – hagyatékának megőrzése gyűjteményi feladat kell, hogy legyen. Az 1956-os októberi-novemberi események értékelése, amelyekben Pákh Tibor testvérével, Ervinnel együtt részt vett egyben átvezetett a másik könyvbemutatóra, hisz Pákh Tibor itthon maradt, míg bátyja Svédországba emigrált.
Ezután került sor a Szemelvények a magyar emigráció történetéből című kötet bemutatójára, amely kiemelten foglalkozik az 1956 utáni magyar menekültkérdéssel és emigrációval is. A kötet a Magyar Kutatási Hálózat tagjaként az ELTE Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszékén működő HUN-REN–ELTE (korábban MTA–ELTE) Jogtörténeti Kutatócsoport, valamint a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár szakmai együttműködésében, a Gondolat Kiadó gondozásában jelent meg.
A tanulmánykötet az 1971-ben alapított Jogtörténeti értekezések 67. kiadványaként jelent meg. A kötetben 11 tanulmány kapott helyet, amelyből négyet (Heil Kristóf Mihály, Nagymihály Zoltán, Nyári Gábor, Rapali Vivien Regina) RETÖRKI-s munkatárs jegyzett. A kötetbemutatón a szerkesztő, egyben szerző Heil Kristóf Mihály, valamint szerzőként Rapali Vivien Regina beszélgetett Kovács Balázzsal a kiadványról.
Heil Kristóf elmondta, hogy a munka alapját a 2023. október 11-én megrendezett Szemelvények a politikai és nem politikai magyar emigráció történetéből című konferencia adta. A konferencián, az előszóban és a beszélgetés során is jelezte, hogy az emigráció, mint fogalom szakirodalmi feldolgozottsága még nem történt meg teljes mértékben, az alapok lerakásánál tartanak ebben a kérdésben a kutatók.
Rapali Vivien Regina a műszaki értelmiség 20. századi emigrációjáról, ezen belül is az egyesült államokbeli Smith Jeremiás ösztöndíj történetéről számolt be. Hozzászólásában felhívta a figyelmet arra, hogy a két világháború között az USA-ba ösztöndíjasként tanult szakemberek túlnyomó többsége hazatért, viszont a második világháború után nagy számban emigráltak ebből a rétegből. A beszélgetés során kitért az amerikai bevándorláspolitika sajátosságaira, a szabályozott kvótarendszerre, valamint a letelepedők későbbi életútjaira.
Heil Kristóf Mihály a svájci magyar emigráció kapcsán kihangsúlyozta, hogy az alpesi ország a második világháborúig zárt bevándorláspolitikát folytatott. A legnagyobb az 1956-os forradalom és szabadságharc következtében érkeztek Magyarországról Svájcba. A helyi törvények értelmében az emigránsoknak politikailag inaktívnak kellett lenniük, de különböző civil, társadalmi kezdeményezések születtek a helyi magyarok részéről.
A program támogatói:
Nemzeti Kulturális Alap
Nyitott Levéltárak
Magyar Levéltárosok Egyesülete
retorki.hu