 | Okos parcellakövet helyeztek el a Bács-Kiskun vármegyei Kiskunfélegyházán, a Felsőtemető bejáratánál is, amellyel az ott található három védett sírra hívja fel a figyelmet a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI). |
Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója a jelölőkő csütörtöki átadásán arról beszélt, hogy "a múlt megismerése és megismertetése" miatt helyezik el Magyarország temetőiben az okos parcellaköveket.
Mint felidézte: a magyar nemzet számára maradandót alkotó személyek temetkezési helyének védelmére született meg az úgynevezett Nemzeti Sírkert, amely immár több, mint 6300 sírt számlál országszerte.
A Nemzeti Sírkertbe sorolással jogi védelmet nyerő sírokat nem lehet felszámolni, felettük a rendelkezési jogot a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) gyakorolja: nyilvántartást vezet a védett sírokról, felméri az állapotukat és amennyiben indokolt, illetve az ott nyugvó személlyel kapcsolatban fontos évforduló következik, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság döntése alapján felújítja, vagy rendbe teszi azokat - tette hozzá.
A kiskunfélegyházival együtt országosan közel hetven jelzőkövet találni szerte a temetőkben - fogalmazott Móczár Gábor.
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a térség fideszes országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy Széchenyi István azon gondolatai, mely szerint "ha tudni akarod, hogy egy nemzet mennyire becsüli a múltját, nézd meg a temetőit" vezérelték, amikor felkereste választókerületének valamennyi sírkertjét. Minden temetőben "érzékelni lehetett ugyanis, hogy mennyire becsülik az adott településen azokat, akik már az égi hazában vannak" - fogalmazott.
A politikus szerint az okos parcellakő elhelyezése a "modern kor szellemében született", hiszen egyetlen QR-kód révén számos információhoz jut az olvasó a védett síremlékekben nyugvó személyek életútjáról. Ilyen szempontból is fontos élményforrás lehet a fiatalok számára egy tanulmányi séta a helyi temetőkbe -tette hozzá.
Rosta Ferenc, Kiskunfélegyháza alpolgármestere arról beszélt, hogy a városban három, a Nemzeti Sírkertbe sorolt védett sír található: Holló László festőművész; Boczonádi Szabó József altábornagy, a Ludovika Akadémia parancsnoka és Szabó Kálmán etnográfus, régész, múzeumigazgató síremléke.
A Nemzeti Örökség Intézete három éve indította útjára az úgynevezett okos parcellakövek telepítését országszerte, melyek segítségével a Nemzeti Sírkertbe sorolt védett sírokban nyugvó személyeket mutatják be okostelefonok segítségével. A parcellaköveken elhelyezett QR-kóda NÖRI honlapjára vezet, és azoknak a személyeknek az életútját mutatja be, akik az adott temetkezési helyen védett sírban nyugszanak.
MTI
Fotók: Horváth Károly
Mint felidézte: a magyar nemzet számára maradandót alkotó személyek temetkezési helyének védelmére született meg az úgynevezett Nemzeti Sírkert, amely immár több, mint 6300 sírt számlál országszerte.
A Nemzeti Sírkertbe sorolással jogi védelmet nyerő sírokat nem lehet felszámolni, felettük a rendelkezési jogot a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) gyakorolja: nyilvántartást vezet a védett sírokról, felméri az állapotukat és amennyiben indokolt, illetve az ott nyugvó személlyel kapcsolatban fontos évforduló következik, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság döntése alapján felújítja, vagy rendbe teszi azokat - tette hozzá.
A kiskunfélegyházival együtt országosan közel hetven jelzőkövet találni szerte a temetőkben - fogalmazott Móczár Gábor.
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a térség fideszes országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy Széchenyi István azon gondolatai, mely szerint "ha tudni akarod, hogy egy nemzet mennyire becsüli a múltját, nézd meg a temetőit" vezérelték, amikor felkereste választókerületének valamennyi sírkertjét. Minden temetőben "érzékelni lehetett ugyanis, hogy mennyire becsülik az adott településen azokat, akik már az égi hazában vannak" - fogalmazott.
A politikus szerint az okos parcellakő elhelyezése a "modern kor szellemében született", hiszen egyetlen QR-kód révén számos információhoz jut az olvasó a védett síremlékekben nyugvó személyek életútjáról. Ilyen szempontból is fontos élményforrás lehet a fiatalok számára egy tanulmányi séta a helyi temetőkbe -tette hozzá.
Rosta Ferenc, Kiskunfélegyháza alpolgármestere arról beszélt, hogy a városban három, a Nemzeti Sírkertbe sorolt védett sír található: Holló László festőművész; Boczonádi Szabó József altábornagy, a Ludovika Akadémia parancsnoka és Szabó Kálmán etnográfus, régész, múzeumigazgató síremléke.
A Nemzeti Örökség Intézete három éve indította útjára az úgynevezett okos parcellakövek telepítését országszerte, melyek segítségével a Nemzeti Sírkertbe sorolt védett sírokban nyugvó személyeket mutatják be okostelefonok segítségével. A parcellaköveken elhelyezett QR-kóda NÖRI honlapjára vezet, és azoknak a személyeknek az életútját mutatja be, akik az adott temetkezési helyen védett sírban nyugszanak.
MTI
Fotók: Horváth Károly
