Számos magyar-horvát fejlesztés valósult meg az elmúlt években a közös együttműködésnek, sikeres uniós pályázatnak köszönhetően, de van még mit tovább fejleszteni, tudtuk meg szerdán a Magyarország-Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2021-2027 program zárórendezvényén, a pécsi Kodály Központban. |
Az együttműködésünk eddig kiváló volt – említette lapunknak Kiss-Parciu Péter, a regionális és határ menti gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkár a pécsi rendezvény előtt. – A határ menti fejlesztéseket támogató Interreg program keretében számos fejlesztés valósult meg. Legutóbb 2014-2020 között 111 nyertes projektet támogattunk, közel 60 millió eurót biztosítottunk hozzá. Ilyen projektek voltak a határmentén működő kis és középvállalkozás segítése, az aknamentesítés, amely még mindig probléma a horvát oldalon, és különféle egyéb terveket is szőttünk, amiben nem sikerült eddig előrelépnünk.
A két ország együttműködésének egy újabb lökést adhat, hogy idén január elsejével a horvátok beléptek a schengeni övezetbe, ami azt is jelenti, hogy határellenőrzés nélkül utazhatunk például a horvát tengerpartra.
Kiss-Parciu Péter lapunknak elmondta, fontos cél, hogy sűrűbben lehessen átkelni a határon, hisz nem beszélhetünk érdemi fejlesztésről, ha fizikailag nem érjük el egymást. Ilyen fejlesztésként említette a két ország közötti kompkapcsolat erősítését a Dráván, hidak építését. Új közúti határátkelők építésére is szükség lesz, mivel jelenleg a horvát-magyar határ a leggyengébben átjárható határszakasza Magyarországnak, itt 50-70 kilométerenként található egy közúti határátkelőhely, míg Nyugat-Európában 1-2 vagy 3-4 kilométerenként van.
– Ezelőtt négy évvel kapta meg a lehetőséget a Pannon Európai Területi Társulás, hogy megtervezze a következő hét évre a magyar-horvát határ menti fejlesztési program elképzeléseit. Arra kaptunk most lehetőséget, hogy a helyiek bevonásával tervezzük meg azt a programot, amely reményeink szerint, új lendületet tud adni a határ menti térségek fejlesztéséhez
– említette meg rendezvény kezdetén Őri László, a Pannon Európai Területi Társulás elnöke, egyben a Baranya Vármegyei Önkormányzat elnöke.
Annak érdekében, hogy a helyi fejlesztési igényeket jobban megismerjék, közel 2500 kérdőívet küldtek ki a határ menti települések (magyar és horvát) önkormányzatok, civil szervezetek, vállalkozások részére. A kérdőíveket rengetegen kitöltötték és visszaküldték, így az azokban megfogalmazott javaslatokat, ötleteket beépíthetik a következő hét éves magyar-horvát közös stratégiai projektjeikbe.
BAMA
A két ország együttműködésének egy újabb lökést adhat, hogy idén január elsejével a horvátok beléptek a schengeni övezetbe, ami azt is jelenti, hogy határellenőrzés nélkül utazhatunk például a horvát tengerpartra.
Kiss-Parciu Péter lapunknak elmondta, fontos cél, hogy sűrűbben lehessen átkelni a határon, hisz nem beszélhetünk érdemi fejlesztésről, ha fizikailag nem érjük el egymást. Ilyen fejlesztésként említette a két ország közötti kompkapcsolat erősítését a Dráván, hidak építését. Új közúti határátkelők építésére is szükség lesz, mivel jelenleg a horvát-magyar határ a leggyengébben átjárható határszakasza Magyarországnak, itt 50-70 kilométerenként található egy közúti határátkelőhely, míg Nyugat-Európában 1-2 vagy 3-4 kilométerenként van.
– Ezelőtt négy évvel kapta meg a lehetőséget a Pannon Európai Területi Társulás, hogy megtervezze a következő hét évre a magyar-horvát határ menti fejlesztési program elképzeléseit. Arra kaptunk most lehetőséget, hogy a helyiek bevonásával tervezzük meg azt a programot, amely reményeink szerint, új lendületet tud adni a határ menti térségek fejlesztéséhez
– említette meg rendezvény kezdetén Őri László, a Pannon Európai Területi Társulás elnöke, egyben a Baranya Vármegyei Önkormányzat elnöke.
Annak érdekében, hogy a helyi fejlesztési igényeket jobban megismerjék, közel 2500 kérdőívet küldtek ki a határ menti települések (magyar és horvát) önkormányzatok, civil szervezetek, vállalkozások részére. A kérdőíveket rengetegen kitöltötték és visszaküldték, így az azokban megfogalmazott javaslatokat, ötleteket beépíthetik a következő hét éves magyar-horvát közös stratégiai projektjeikbe.
BAMA