 | A parlamenti választások utáni első találkozójukat tartották a 4. számú választókerület polgármesterei csütörtökön Fülöpjakabon. A településvezetők negyedévente ülnek tárgyalóasztalhoz Lezsák Sándor országgyűlési képviselő kezdeményezésére, hogy megvitassák a körzetet érintő aktuális problémákat. Ezúttal az orosz–ukrán háború várható következményeiről hallhattak a polgármesterek. |
A ciklusnyitó találkozó kezdetén Bodor Sándor házigazda polgármester köszöntötte a megjelenteket. Elmondta, hogy az elmúlt hónapokban több mint 360 millió forint fejlesztési forrás érkezett a településre, és a közelmúltban adták át a több mint 500 millió forintos beruházás keretében megépült inkubátorházat. Röviden ismertette a település történetét is. Arról beszélt, hogy Fülöpjakab korábban a közeli Fülöpszálláshoz és Jakabszálláshoz tartozott, a nevét a két településtől kapta.
A két névadó, Fülöp fermói püspök és kun Jakab kapitány arcmását egy domborműben örökítette meg a helyi keramikusművész, Kis Virág, alkotását a találkozás elején leplezték le.
Ezt követően Lezsák Sándor országgyűlési képviselő mondott köszönetet a polgármestereknek a parlamenti választások során nyújtott támogatásért, illetve az elmúlt esztendőkben végzett önkormányzati munkáért. Mint mondta, eredményes, jó munkát végeztek, de mindent lehet jobban csinálni és ezt kell szem előtt tartani a következő időszakban is. Hozzátette,
soha ennyi beruházás nem valósult meg a térségben, mint az elmúlt években. Ám ez egy nagyon kemény folyamat része volt. Ebben voltak partnerei a polgármesterek és az önkormányzatok.
A honatya azt is hozzátette, hogy a közelgő önkormányzati választások során igyekszik minden lehetséges támogatást megadni a településeknek azért, hogy tovább erősödjenek.
Az találkozó meghívott vendége volt Keskeny Ernő egykori orosz nagykövet, aki az orosz–ukrán háború történelmi előzményeiről és következményeiről beszélt a polgármestereknek. Ismertette, hogy eddig mintegy 8 millió ukrán hagyta el az országot, közülük 700 ezren érkeztek hazánkba. Ugyanakkor 8 millióra tehető a belső menekültek száma. A diplomata szerint míg Oroszországot kevésbé, Ukrajnát nagyon megviseli majd a háború. Ukrajnában már jelenleg is ellátási gondok vannak. Üzemanyag-, élelmiszer- és gyógyszerhiány jelent súlyos problémákat. Beszélt a hosszú távú következményekről is, miszerint a várható élelmiszer- és energiaválság tovább erősíti majd a migrációt. Mindazonáltal számolni kell a kelet-nyugati kapcsolatok megromlására, új hidegháború kialakulására. Ugyanakkor nem lehet kizárni a katonai konfliktus tovább terjedését sem – vélekedett Keskeny Ernő.
Szakáli István Loránd, a Századvég vezető elemzője a háború gazdasági hatásairól beszélt. Elmondta, a háború kitörésekor hazánk épp kikecmergett a koronavírusból. A sikeres védekezési stratégiának köszönhetően a magyar gazdaság növekedési fázisban volt. Ezzel szemben most egy gazdasági világháborúval kell szembenézni. A háború okán ugyanis sérültek az ellátási láncok, romlott a külkereskedelmi cserearány, az orosz–ukrán konfliktus pénzügyi sokkot eredményezett, míg az élelmiszerhiány társadalmi feszültséget okoz. A szankciós politika pedig fokozza a bizonytalanságot és bizalmatlanságot – sorolta a szakember. Hozzátette, az önkormányzatok arra számíthatnak, hogy a pályázatok és a beruházások még jobban elhúzódhatnak, hiszen jelenleg a hazánknak járó uniós források sorsa is bizonytalan.
Szakáli István Loránd tájékoztatóját pozitív gondolattal zárta. Mint mondta, hisz abban, hogy minden konfliktusban meg lehet találni a lehetőséget. Véleménye szerint a jelenlegi háborús helyzet esélyt jelent a magyar agráriumnak és élelmiszeriparnak, ezáltal a vidéknek.
A találkozón ezúttal is elmondták aktuális problémáikat a polgármesterek, akik ezek megoldásában a honatya közbenjárását kérték.
Elhangzott többek között, hogy a legtöbb településen gondot jelent a földutak karbantartása, illetve, hogy az utak többsége nem a kijelölt nyomvonalon halad, a földalapú támogatások okán pedig a gazdák kérik az utak rendezését. Ez azonban tetemes összegbe kerül, amit az önkormányzatok nem tudnak kifizetni. Komoly problémákat okoz az aszály, az elsivatagosodás, valamint a madárinfluenza. Több településen is küzdenek az orvoshiánnyal. Gondot jelent, hogy a kötelezően előírt Településrendezési tervek elkészítésének 6–7 millió forintos költségét nem tudják kigazdálkodni a kisebb önkormányzatok. A találkozó zárásaként adták át a kunszállási és félegyházi elágazástól induló, a falut átszelő 2 kilométeres utat, amely a Magyar Közút Zrt. beruházásaként újult meg.
BAON
A két névadó, Fülöp fermói püspök és kun Jakab kapitány arcmását egy domborműben örökítette meg a helyi keramikusművész, Kis Virág, alkotását a találkozás elején leplezték le.
Ezt követően Lezsák Sándor országgyűlési képviselő mondott köszönetet a polgármestereknek a parlamenti választások során nyújtott támogatásért, illetve az elmúlt esztendőkben végzett önkormányzati munkáért. Mint mondta, eredményes, jó munkát végeztek, de mindent lehet jobban csinálni és ezt kell szem előtt tartani a következő időszakban is. Hozzátette,
soha ennyi beruházás nem valósult meg a térségben, mint az elmúlt években. Ám ez egy nagyon kemény folyamat része volt. Ebben voltak partnerei a polgármesterek és az önkormányzatok.
A honatya azt is hozzátette, hogy a közelgő önkormányzati választások során igyekszik minden lehetséges támogatást megadni a településeknek azért, hogy tovább erősödjenek.
Az találkozó meghívott vendége volt Keskeny Ernő egykori orosz nagykövet, aki az orosz–ukrán háború történelmi előzményeiről és következményeiről beszélt a polgármestereknek. Ismertette, hogy eddig mintegy 8 millió ukrán hagyta el az országot, közülük 700 ezren érkeztek hazánkba. Ugyanakkor 8 millióra tehető a belső menekültek száma. A diplomata szerint míg Oroszországot kevésbé, Ukrajnát nagyon megviseli majd a háború. Ukrajnában már jelenleg is ellátási gondok vannak. Üzemanyag-, élelmiszer- és gyógyszerhiány jelent súlyos problémákat. Beszélt a hosszú távú következményekről is, miszerint a várható élelmiszer- és energiaválság tovább erősíti majd a migrációt. Mindazonáltal számolni kell a kelet-nyugati kapcsolatok megromlására, új hidegháború kialakulására. Ugyanakkor nem lehet kizárni a katonai konfliktus tovább terjedését sem – vélekedett Keskeny Ernő.
Szakáli István Loránd, a Századvég vezető elemzője a háború gazdasági hatásairól beszélt. Elmondta, a háború kitörésekor hazánk épp kikecmergett a koronavírusból. A sikeres védekezési stratégiának köszönhetően a magyar gazdaság növekedési fázisban volt. Ezzel szemben most egy gazdasági világháborúval kell szembenézni. A háború okán ugyanis sérültek az ellátási láncok, romlott a külkereskedelmi cserearány, az orosz–ukrán konfliktus pénzügyi sokkot eredményezett, míg az élelmiszerhiány társadalmi feszültséget okoz. A szankciós politika pedig fokozza a bizonytalanságot és bizalmatlanságot – sorolta a szakember. Hozzátette, az önkormányzatok arra számíthatnak, hogy a pályázatok és a beruházások még jobban elhúzódhatnak, hiszen jelenleg a hazánknak járó uniós források sorsa is bizonytalan.
Szakáli István Loránd tájékoztatóját pozitív gondolattal zárta. Mint mondta, hisz abban, hogy minden konfliktusban meg lehet találni a lehetőséget. Véleménye szerint a jelenlegi háborús helyzet esélyt jelent a magyar agráriumnak és élelmiszeriparnak, ezáltal a vidéknek.
A találkozón ezúttal is elmondták aktuális problémáikat a polgármesterek, akik ezek megoldásában a honatya közbenjárását kérték.
Elhangzott többek között, hogy a legtöbb településen gondot jelent a földutak karbantartása, illetve, hogy az utak többsége nem a kijelölt nyomvonalon halad, a földalapú támogatások okán pedig a gazdák kérik az utak rendezését. Ez azonban tetemes összegbe kerül, amit az önkormányzatok nem tudnak kifizetni. Komoly problémákat okoz az aszály, az elsivatagosodás, valamint a madárinfluenza. Több településen is küzdenek az orvoshiánnyal. Gondot jelent, hogy a kötelezően előírt Településrendezési tervek elkészítésének 6–7 millió forintos költségét nem tudják kigazdálkodni a kisebb önkormányzatok. A találkozó zárásaként adták át a kunszállási és félegyházi elágazástól induló, a falut átszelő 2 kilométeres utat, amely a Magyar Közút Zrt. beruházásaként újult meg.
BAON