 | Nagyszabású sajtótörténeti kutatást végez a média és az állambiztonság kapcsolatáról a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Médiatanács Médiatudományi Intézete, valamint a Magyarságkutató Intézet - hangzott el a két szervezet közös, A nyílt cenzúrától a szabadság illúziójáig - Propagandisták, ügynökök és ellenzékiek a Kádár-rendszer sajtóéletében című konferenciáján a Magyarságkutató Intézetben, csütörtökön. |
Szadai Károly, a Médiatanács tagja köszöntőjében elmondta, a múlt század végére fókuszáló médiatörténeti kutatások vezetésére Borvendég Zsuzsannát, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának tudományos munkatársát kérték fel. Az ő tabudöntő, úttörő munkája irányította rá a figyelmet a média és az állambiztonság kapcsolatára, amely eddig nem volt a kutatások középpontjában - fogalmazott.
Vizi László Tamás, a Magyarságkutató Intézet tudományos főigazgató-helyettese köszöntőjében kiemelte: a Magyarságkutató Intézet legfőbb küldetése, hogy a magyarság eredetének, történelmének feltárásával, kultúrkincseinek bemutatásával, hagyományaink őrzésével, átörökítésével erősítse a magyarságtudatot és a nemzeti identitást.
"Az 1945 után kezdődő kommunista időszak több kárt okozott a nemzeti önértékelésünkben, mint a korábbi évszázadokban a török vagy az osztrák, Habsburg-uralom időszaka együttvéve" - mondta, hozzátéve: a kommunizmus idején tudatos nemzetpusztítás történt - elsősorban ideológiai síkon - amelyben a hatalmat feltétlenül kiszolgáló propagandagépezet, vagyis a kollaboráns sajtó a legütőképesebb fegyver volt.
Vizi László Tamás rámutatott: a Kádár-rendszerben az írott és elektronikus média az internacionalizmus jegyében asszisztált a hatalomnak a nemzeti érzés elfojtásában, a magyarságtudat eredendő bűnné nyilvánításában.
A kollaboráns sajtómunkások nemzetromboló szerepének bemutatása a Magyarságkutató Intézet küldetésével megegyező törekvés - jegyezte meg a főigazgató-helyettes, aki fontosnak nevezte, hogy feltárják "a kommunista éra alatt az elnyomásban is túlélő búvópatakokat, azokat a szellemi műhelyeket, amelyek a diktatúrában is bátran vállalták autonóm gondolkodásukat és a legkritikusabb helyzetekben is vállalták a magyarságukat". Nekik köszönhető - folytatta -, hogy ma nyíltan beszélhetünk a cenzúráról, a "kommunista agymosásról". Ők voltak azok is, akik történelmi tudatunk alapjait átmentették, hogy nekünk legyen mire építkeznünk - mondta.
A konferencián - amelynek védnöke Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke volt - egyebek mellett szó volt az újságírás állambiztonsági és titkosszolgálati hátteréről, a Népszabadság létrejöttéről, terítékre került az ellenzéki újságírás szerepe, bemutatták például Boldizsár Iván és Vásárhelyi Miklós újságírók pályafutását is. A rendezvényen elhangzott továbbá, hogy a Médiatudományi Intézet a közelmúltban egy gyermekvédelmi munkát is elindított, amely során a média gyerekekre, fiatalokra gyakorolt hatását vizsgálják.
(Forrás: MTI, Fotó: Magyarságkutató Intézet)
Vizi László Tamás, a Magyarságkutató Intézet tudományos főigazgató-helyettese köszöntőjében kiemelte: a Magyarságkutató Intézet legfőbb küldetése, hogy a magyarság eredetének, történelmének feltárásával, kultúrkincseinek bemutatásával, hagyományaink őrzésével, átörökítésével erősítse a magyarságtudatot és a nemzeti identitást.
"Az 1945 után kezdődő kommunista időszak több kárt okozott a nemzeti önértékelésünkben, mint a korábbi évszázadokban a török vagy az osztrák, Habsburg-uralom időszaka együttvéve" - mondta, hozzátéve: a kommunizmus idején tudatos nemzetpusztítás történt - elsősorban ideológiai síkon - amelyben a hatalmat feltétlenül kiszolgáló propagandagépezet, vagyis a kollaboráns sajtó a legütőképesebb fegyver volt.
Vizi László Tamás rámutatott: a Kádár-rendszerben az írott és elektronikus média az internacionalizmus jegyében asszisztált a hatalomnak a nemzeti érzés elfojtásában, a magyarságtudat eredendő bűnné nyilvánításában.
A kollaboráns sajtómunkások nemzetromboló szerepének bemutatása a Magyarságkutató Intézet küldetésével megegyező törekvés - jegyezte meg a főigazgató-helyettes, aki fontosnak nevezte, hogy feltárják "a kommunista éra alatt az elnyomásban is túlélő búvópatakokat, azokat a szellemi műhelyeket, amelyek a diktatúrában is bátran vállalták autonóm gondolkodásukat és a legkritikusabb helyzetekben is vállalták a magyarságukat". Nekik köszönhető - folytatta -, hogy ma nyíltan beszélhetünk a cenzúráról, a "kommunista agymosásról". Ők voltak azok is, akik történelmi tudatunk alapjait átmentették, hogy nekünk legyen mire építkeznünk - mondta.
A konferencián - amelynek védnöke Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke volt - egyebek mellett szó volt az újságírás állambiztonsági és titkosszolgálati hátteréről, a Népszabadság létrejöttéről, terítékre került az ellenzéki újságírás szerepe, bemutatták például Boldizsár Iván és Vásárhelyi Miklós újságírók pályafutását is. A rendezvényen elhangzott továbbá, hogy a Médiatudományi Intézet a közelmúltban egy gyermekvédelmi munkát is elindított, amely során a média gyerekekre, fiatalokra gyakorolt hatását vizsgálják.
(Forrás: MTI, Fotó: Magyarságkutató Intézet)