Fel lehet-e használni, és ha igen, milyen módon a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár Kronológiájának online adatbázisát a történelemtanításban? – erre a kérdésre kereste a választ április 25-én az Intézet konferenciatermében Nyári Gábor, a RETÖRKI ügyvezető igazgatója, Strausz Péter, a RETÖRKI tudományos igazgatója, Riba András László, a RETÖRKI levéltár és szakmafejlesztési igazgatója és Marton József, a RETÖRKI levéltári munkatársa. |
Az esemény apropóját az adta, hogy megjelent és már kapható is a RETÖRKI – Kronológia könyvsorozat és online adatbázis „Ma demokrácia, holnap szocializmus” című kötete, amely a kommunista diktatúra kiépülését és működését mutatja be 1944 és 1956 között.
Strausz Péter elmondta, hogy 2020. első felében fogalmazták meg célként egy kronológia létrehozását. Lényeges volt, hogy ez ne egy lexikon legyen, és kerüljék a távirati stílust. Azt kérték a munkatársaktól, hogy egy-egy eseményt mini tanulmány formájában dolgozzanak fel. De ezek az írások ne legyenek „szárazak”, nehezen befogadhatóak. Ne csak a történész kutatóknak szóljon, hanem tanároknak, diákoknak, és mindenkinek, aki egy adott korról szeretne minél többet megtudni. Így a mini tanulmányok olvasmányosak lettek, érdekesek, sőt arra is törekedtek, hogy ne csak a szöveg beszéljen. Tehát az egyes szócikkek mellett szerepeljenek dokumentumok, fotók, és a szövegben szereplők életrajzait is tartalmazza a Tudástár. Az Intézet teljes csapata dolgozott a Kronológián, és 2020-as munka „zászlóvivője” Riba András volt. Így 2020 októberében megjelent először online, majd könyv formájában A rendszerváltás mérföldkövei címet viselő projektmunka. Ez a kötet 1979-től 1992-ig mutatja be a lényeges eseményeket.
Két alkalommal került sor a Kronológia bővítésére. Az egyik 2021-ben, a másik 2022-ben. Az első alkalommal az Intézet az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulója előtt tisztelgett. 1956 változó politikai, történeti, társadalmi értékelésével kapcsolatban állították össze a kronológiai tartalmakat. Sőt azt is bemutatták, hogy a filmművészetben mit jelentett 1956. Ezek a tartalmak felkerültek az online térbe, de könyvben is megjelentek Változó Idő, változó emlékezet címmel.
A most bemutatott kötetnek, ami az 1944 és az 1956 közti időszakról szól, Jónás Róbert volt a projektgazdája, de szinte az egész Intézet részt vett a munkában.
Strausz Péter kérdésére, hogy mennyire lényeges az érthetőség, Riba András azt felelte, hogy fontos, de ugyanilyen lényeges, hogy tudományos igénnyel készültek a tartalmak. Ahhoz, hogy ezek a tartalmak fel is használhatóak legyenek az oktatásban, fontos a történelemtanárokkal való együttműködés.
Riba András arról is szólt, hogy nem mindegy, milyen eseményeket, milyen problémákat akarnak bemutatni. Ezért lényeges, hogy egy intézetnek legyen küldetéstudata. Megemlítette, hogy eddig sok pozitív visszajelzést kapott a tanár kollegáktól.
Riba András szerint sokan viszolyognak a tudományos ismeretterjesztéstől. Ezért a céljuk éppen az, hogy amit írnak, az tudományosan megalapozott legyen, de színes és olvasmányos.
Tudja, hogy a könyv világa még sokáig fennmarad, de az online térben kutatni sokkal gyorsabb, persze ehhez az is kell, hogy tudják, mit és hol kell keresni. Az oktatással kapcsolatban megjegyezte, hogy a diákok online térben való munkáját segíti elő a NAT okostankönyv netes sorozata. Így az ő számukra ez a világ nem ismeretlen.
Végül arról szólt, hogy a történelmi fogalmak mást jelentenek egy adott korban, így most ezek kimunkálásán kell dolgozni úgy, hogy komplex, összetett eszköztárral érjék el a fiatalokat.
Nyári Gábor ügyvezető igazgató Marton József tanárt arról faggatta, hogy a tanításban fel tudják-e használni a RETÖRKI Kronológiáját. A válasz, hogy főleg a 11. és a 12. évfolyamon van erre mód. A diákoknak ilyenkor projektfeladatokat adnak. Így a RETÖRKI Kronológiája a diákokat kutatásra ösztönzi.
Arról is beszéltek, hogy mi a különbség a Kronológia és a tankönyv között. Az előbbi egységes, áttekinthető, mélységelvű, az utóbbi széttagolt, fejezetekre oszlik, kevésbé mély. De leszögezték, hogy a Kronológia nem válthatja ki a tankönyvet.
A Kronológia tehát ahhoz járul hozzá, hogy a fogalmak mögé lásson, aki forgatja a lapjait, vagy az online térben böngészi a RETÖRKI oldalán.
RETÖRKI
Strausz Péter elmondta, hogy 2020. első felében fogalmazták meg célként egy kronológia létrehozását. Lényeges volt, hogy ez ne egy lexikon legyen, és kerüljék a távirati stílust. Azt kérték a munkatársaktól, hogy egy-egy eseményt mini tanulmány formájában dolgozzanak fel. De ezek az írások ne legyenek „szárazak”, nehezen befogadhatóak. Ne csak a történész kutatóknak szóljon, hanem tanároknak, diákoknak, és mindenkinek, aki egy adott korról szeretne minél többet megtudni. Így a mini tanulmányok olvasmányosak lettek, érdekesek, sőt arra is törekedtek, hogy ne csak a szöveg beszéljen. Tehát az egyes szócikkek mellett szerepeljenek dokumentumok, fotók, és a szövegben szereplők életrajzait is tartalmazza a Tudástár. Az Intézet teljes csapata dolgozott a Kronológián, és 2020-as munka „zászlóvivője” Riba András volt. Így 2020 októberében megjelent először online, majd könyv formájában A rendszerváltás mérföldkövei címet viselő projektmunka. Ez a kötet 1979-től 1992-ig mutatja be a lényeges eseményeket.
Két alkalommal került sor a Kronológia bővítésére. Az egyik 2021-ben, a másik 2022-ben. Az első alkalommal az Intézet az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulója előtt tisztelgett. 1956 változó politikai, történeti, társadalmi értékelésével kapcsolatban állították össze a kronológiai tartalmakat. Sőt azt is bemutatták, hogy a filmművészetben mit jelentett 1956. Ezek a tartalmak felkerültek az online térbe, de könyvben is megjelentek Változó Idő, változó emlékezet címmel.
A most bemutatott kötetnek, ami az 1944 és az 1956 közti időszakról szól, Jónás Róbert volt a projektgazdája, de szinte az egész Intézet részt vett a munkában.
Strausz Péter kérdésére, hogy mennyire lényeges az érthetőség, Riba András azt felelte, hogy fontos, de ugyanilyen lényeges, hogy tudományos igénnyel készültek a tartalmak. Ahhoz, hogy ezek a tartalmak fel is használhatóak legyenek az oktatásban, fontos a történelemtanárokkal való együttműködés.
Riba András arról is szólt, hogy nem mindegy, milyen eseményeket, milyen problémákat akarnak bemutatni. Ezért lényeges, hogy egy intézetnek legyen küldetéstudata. Megemlítette, hogy eddig sok pozitív visszajelzést kapott a tanár kollegáktól.
Riba András szerint sokan viszolyognak a tudományos ismeretterjesztéstől. Ezért a céljuk éppen az, hogy amit írnak, az tudományosan megalapozott legyen, de színes és olvasmányos.
Tudja, hogy a könyv világa még sokáig fennmarad, de az online térben kutatni sokkal gyorsabb, persze ehhez az is kell, hogy tudják, mit és hol kell keresni. Az oktatással kapcsolatban megjegyezte, hogy a diákok online térben való munkáját segíti elő a NAT okostankönyv netes sorozata. Így az ő számukra ez a világ nem ismeretlen.
Végül arról szólt, hogy a történelmi fogalmak mást jelentenek egy adott korban, így most ezek kimunkálásán kell dolgozni úgy, hogy komplex, összetett eszköztárral érjék el a fiatalokat.
Nyári Gábor ügyvezető igazgató Marton József tanárt arról faggatta, hogy a tanításban fel tudják-e használni a RETÖRKI Kronológiáját. A válasz, hogy főleg a 11. és a 12. évfolyamon van erre mód. A diákoknak ilyenkor projektfeladatokat adnak. Így a RETÖRKI Kronológiája a diákokat kutatásra ösztönzi.
Arról is beszéltek, hogy mi a különbség a Kronológia és a tankönyv között. Az előbbi egységes, áttekinthető, mélységelvű, az utóbbi széttagolt, fejezetekre oszlik, kevésbé mély. De leszögezték, hogy a Kronológia nem válthatja ki a tankönyvet.
A Kronológia tehát ahhoz járul hozzá, hogy a fogalmak mögé lásson, aki forgatja a lapjait, vagy az online térben böngészi a RETÖRKI oldalán.
RETÖRKI