 | Az eseményen – melyet a Pannnónia Pálinkakultúra Egyesület és a Hungarikum Bizottság szervezett – nem hivatalos látogatást tett Orbán Viktor miniszterelnök is. Az ünnepséget ugyanott rendezték, ahol 10 évvel ezelőtt: Hajdu Szilárd Öreg-hegyi pincéjénél, amely akkor az első szabad pálinkafőzés egyik zalai helyszíne volt. |
A vendégeket először a házigazda, Hajdu Szilárd köszöntötte, majd V. Németh Zsolt miniszteri biztos lépett a mikrofonhoz.
Tíz évvel ezelőtt Orbán Viktor miniszterelnök úr úgy fogalmazott: a pálinkáért folytatott szabadságharc a felkelők győzelmével végződött – idézte fel V. Németh Zsolt. – Most azt mondhatjuk, hogy itt, Becsehelyen 10 év után újra összejöttek az obsitosok. Az első szabad pálinkafőzés ott van nálam életem 5 legemlékezetesebb eseménye között, mert a siker bája, őszintesége, a megélt szabadságélmény semmihez sem volt fogható.
A miniszteri biztos után Cseresnyés Péter államtitkár, országgyűlési képviselő, a Mura-programért felelős miniszteri biztos mondott beszédet, aki kifejezte reményét, hogy a pálinkafőzés, mint régi fontos hagyományunk, folytatódik. Megemlítette azt is – rámutatva a térség fejlődőképességére – hogy a térségben olyan új gyümölcsfajok jelentek meg, mint a káki, a füge, vagy a kivi.
Dr. Nagy István agrárminiszter beszédében előrebocsátotta: kevés olyan szavunk van, amit hallva azonnal beazonosítanak minket, magyarokat a világban. Kettő azonban biztosan, az egyik Puskás neve, a másik pedig a pálinka kifejezés.
A pálinka és a pálinkafőzés velünk élő hagyomány, szerves része annak a kultúrának, amely körülvesz és meghatároz minket. A pálinkafőzés 10 évvel ezelőtti legalizálásával a magyar ember olyan lehetőséget kapott vissza, amire méltán lehetünk büszkék – szögezte le.
Orbán Viktor miniszterelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy habár a szabad házi pálinkafőzés visszaadásának gondolatát neki tulajdonítják, az valójában épp V. Németh Zsolttól származik.
Én pusztán annyit tettem, hogy kellő időben meghallottam a felvetést és igyekeztem kihasználni az adódó lélektani lehetőséget, amikor a kétharmados alkotmánymódosító csomagba 29. pontként bekerült a szabad házi pálinkafőzés. A felvetésből így lett jogszabály – fogalmazott kellő szerénységgel a kormányfő. – Azt akarom ezzel mondani önöknek, hogy miközben az ország fontos átalakuláson megy keresztül, a nagy és fontos, illetve tartós dolgok nem feltétlenül Budapesten pattannak ki az emberek fejéből. Ennek egyik iskolapéldája a szabad pálinkafőzés esete, minta a jövőre nézve is arra vonatkozóan, hogyan és mit kell tenni ahhoz, hogy a magyarok úgy élhessék az életüket, ahogy akarják.
Ezt követően Gazdag Attila, a házigazda Pannónia Pálinkakultúra Egyesület elnöke ismertette a jubileum kapcsán meghirdetett országos párlatverseny (melyre 60 minta érkezett) eredményét, majd az oklevelek, plakettek átadására került sor. Az ünnepség végén a résztvevők egy, a jubileum alkalmából állított emléktáblát lepleztek le és elültettek egy szilvafát is.
ZAOL
Tíz évvel ezelőtt Orbán Viktor miniszterelnök úr úgy fogalmazott: a pálinkáért folytatott szabadságharc a felkelők győzelmével végződött – idézte fel V. Németh Zsolt. – Most azt mondhatjuk, hogy itt, Becsehelyen 10 év után újra összejöttek az obsitosok. Az első szabad pálinkafőzés ott van nálam életem 5 legemlékezetesebb eseménye között, mert a siker bája, őszintesége, a megélt szabadságélmény semmihez sem volt fogható.
A miniszteri biztos után Cseresnyés Péter államtitkár, országgyűlési képviselő, a Mura-programért felelős miniszteri biztos mondott beszédet, aki kifejezte reményét, hogy a pálinkafőzés, mint régi fontos hagyományunk, folytatódik. Megemlítette azt is – rámutatva a térség fejlődőképességére – hogy a térségben olyan új gyümölcsfajok jelentek meg, mint a káki, a füge, vagy a kivi.
Dr. Nagy István agrárminiszter beszédében előrebocsátotta: kevés olyan szavunk van, amit hallva azonnal beazonosítanak minket, magyarokat a világban. Kettő azonban biztosan, az egyik Puskás neve, a másik pedig a pálinka kifejezés.
A pálinka és a pálinkafőzés velünk élő hagyomány, szerves része annak a kultúrának, amely körülvesz és meghatároz minket. A pálinkafőzés 10 évvel ezelőtti legalizálásával a magyar ember olyan lehetőséget kapott vissza, amire méltán lehetünk büszkék – szögezte le.
Orbán Viktor miniszterelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy habár a szabad házi pálinkafőzés visszaadásának gondolatát neki tulajdonítják, az valójában épp V. Németh Zsolttól származik.
Én pusztán annyit tettem, hogy kellő időben meghallottam a felvetést és igyekeztem kihasználni az adódó lélektani lehetőséget, amikor a kétharmados alkotmánymódosító csomagba 29. pontként bekerült a szabad házi pálinkafőzés. A felvetésből így lett jogszabály – fogalmazott kellő szerénységgel a kormányfő. – Azt akarom ezzel mondani önöknek, hogy miközben az ország fontos átalakuláson megy keresztül, a nagy és fontos, illetve tartós dolgok nem feltétlenül Budapesten pattannak ki az emberek fejéből. Ennek egyik iskolapéldája a szabad pálinkafőzés esete, minta a jövőre nézve is arra vonatkozóan, hogyan és mit kell tenni ahhoz, hogy a magyarok úgy élhessék az életüket, ahogy akarják.
Ezt követően Gazdag Attila, a házigazda Pannónia Pálinkakultúra Egyesület elnöke ismertette a jubileum kapcsán meghirdetett országos párlatverseny (melyre 60 minta érkezett) eredményét, majd az oklevelek, plakettek átadására került sor. Az ünnepség végén a résztvevők egy, a jubileum alkalmából állított emléktáblát lepleztek le és elültettek egy szilvafát is.
ZAOL