A beruházás összege 15 milliárd 882 millió forint. Az út északról kerüli meg a települést. A szakasz 5 körforgalmú csomópontot, 1 külön szintű vasúti keresztezést, valamint egy kerékpáros-aluljárót tartalmaz. Ez az új út összegyűjti a Kiskunhalasról, a Tázlárról, a Kecskemétről, a Vadkerti-tóról, és a Kiskőrös irányából érkező forgalmat. Hogy miért volt szükség erre a beruházásra? Már évekkel ezelőtt megmérték a településen keresztül haladó autók számát és megállapították, hogy annyian hajtank át itt, mint amennyien az M6-os autópályán közlekednek. A projektet, a Soltút Kft. nyerte, a munkálatokat már elkezdték tavasszal, a befejező dátum 2024. december 11. Ez azt jelenti, hogy két év múlva karácsony előtt már használhatják a helyi családok és a várost elkerülni kívánó autósok.
Mosóczi László, a Technológiai és Ipari Minisztérium miniszteri tanácsadója a rendezvényen elmondta: Soltvadkert mellett jó néhány településen épül még elkerülő út. Az országban 2010-2023 között 1250 kilométernyi út felújítása történt meg vagy kezdődik el. Bács-Kiskun Tolna megye után a második a sorban, mivel itt 36 milliárd forintból 170 kilométernyi út újult már meg.
Font Sándor, országgyűlési képviselő vette át a szót a tanácsadótól, aki hangsúlyozta: a vadkertiek közel 30 éves vágya valósul meg ezzel a beruházással. A Szerbiából Magyarországra érkező forgalmat tereli el Soltvadkertről Kecskemét és Kiskőrös irányába.
Megjegyezte: óriási szerencse, hogy már májusban elindultak a munkálatok, ugyanis július 15-én a kormány a gazdasági nehézségek miatt az addig el nem indított beruházásokat leállította. Mint mondta, a 90-es években gyakran járt Olaszországban, ott látta, hogy a 10-20 ezres lélekszámú városok körül elkerülő utakat építettek és az új útszakaszok mellett pedig cégek telepedtek le. Soltvadkerten is hasonló helyzetre lehet számítani. Erre készülve már kész az új 50 hektáros ipari park terve, ahová néhány éven belül vállalkozásokat várnak. Majd megemlítette, hogy a munkálatokat megelőzően a nyomvonal mentén több olyan sírt találtak, amelyek az első évezredben keletkeztek. Megemlítette azt is, hogy fontos mezőgazdasági kultúrákról, szőlőről, gyümölcsösről erdőkről mondtak le a vadkertiek, hogy cserébe megépüljön az elkerülő út.
Font Sándortól Temerini Ferenc Soltvadkert polgármestere vette át a szót, aki kiemelte, hogy az elmúlt években öt-hatféle nyomvonal terv is született. A jelenlegi a legoptimálisabb, mivel figyelembe veszi azt, hogy egy természetvédelmi területen halad keresztül az út. Itt harmincnégyféle madár fészkel, amelyek közül 29 védett. Az elvett területtel azonos nagyságút kap vissza a természetvédelem, így nem éri kár a madarak élőhelyét. Megemlítette, hogy folyamatos egyeztetés történt az úttervezők és a Budapest–Kelebia-vasúti szakasz tervezői között, mivel a két beruházás egyszerre történik.
Majd hozzá tette: a városnak több előnye is származik, kevesebb baleset, kisebb környezeti terhelés, kisebb forgalom várható a településen és az utak jóval tovább bírják majd a jövőben.
Reményét fejezte ki, hogy a városban működő cégek kitelepülnek az ipari parkba.
A polgármester után Nyul Zoltán, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházási vezérigazgató-helyettese beszélt, aki elmondta, hogy egy elkerülő út attól jó, ha a nem kívánt forgalmat eltereli és a kitűzött gazdaságfejlesztési célokat szolgálja, nem elnépteleníti a települést, hanem az ott élők közlekedési igényeit tartja szem előtt. Ez az útszakasz egyaránt jól illeszkedik az épített és a természeti környezetbe.
BAON
Mosóczi László, a Technológiai és Ipari Minisztérium miniszteri tanácsadója a rendezvényen elmondta: Soltvadkert mellett jó néhány településen épül még elkerülő út. Az országban 2010-2023 között 1250 kilométernyi út felújítása történt meg vagy kezdődik el. Bács-Kiskun Tolna megye után a második a sorban, mivel itt 36 milliárd forintból 170 kilométernyi út újult már meg.
Font Sándor, országgyűlési képviselő vette át a szót a tanácsadótól, aki hangsúlyozta: a vadkertiek közel 30 éves vágya valósul meg ezzel a beruházással. A Szerbiából Magyarországra érkező forgalmat tereli el Soltvadkertről Kecskemét és Kiskőrös irányába.
Megjegyezte: óriási szerencse, hogy már májusban elindultak a munkálatok, ugyanis július 15-én a kormány a gazdasági nehézségek miatt az addig el nem indított beruházásokat leállította. Mint mondta, a 90-es években gyakran járt Olaszországban, ott látta, hogy a 10-20 ezres lélekszámú városok körül elkerülő utakat építettek és az új útszakaszok mellett pedig cégek telepedtek le. Soltvadkerten is hasonló helyzetre lehet számítani. Erre készülve már kész az új 50 hektáros ipari park terve, ahová néhány éven belül vállalkozásokat várnak. Majd megemlítette, hogy a munkálatokat megelőzően a nyomvonal mentén több olyan sírt találtak, amelyek az első évezredben keletkeztek. Megemlítette azt is, hogy fontos mezőgazdasági kultúrákról, szőlőről, gyümölcsösről erdőkről mondtak le a vadkertiek, hogy cserébe megépüljön az elkerülő út.
Font Sándortól Temerini Ferenc Soltvadkert polgármestere vette át a szót, aki kiemelte, hogy az elmúlt években öt-hatféle nyomvonal terv is született. A jelenlegi a legoptimálisabb, mivel figyelembe veszi azt, hogy egy természetvédelmi területen halad keresztül az út. Itt harmincnégyféle madár fészkel, amelyek közül 29 védett. Az elvett területtel azonos nagyságút kap vissza a természetvédelem, így nem éri kár a madarak élőhelyét. Megemlítette, hogy folyamatos egyeztetés történt az úttervezők és a Budapest–Kelebia-vasúti szakasz tervezői között, mivel a két beruházás egyszerre történik.
Majd hozzá tette: a városnak több előnye is származik, kevesebb baleset, kisebb környezeti terhelés, kisebb forgalom várható a településen és az utak jóval tovább bírják majd a jövőben.
Reményét fejezte ki, hogy a városban működő cégek kitelepülnek az ipari parkba.
A polgármester után Nyul Zoltán, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházási vezérigazgató-helyettese beszélt, aki elmondta, hogy egy elkerülő út attól jó, ha a nem kívánt forgalmat eltereli és a kitűzött gazdaságfejlesztési célokat szolgálja, nem elnépteleníti a települést, hanem az ott élők közlekedési igényeit tartja szem előtt. Ez az útszakasz egyaránt jól illeszkedik az épített és a természeti környezetbe.
BAON