Az Országgyűlésnek benyújtott véleményében az ÁSZ rámutat: a törvényjavaslat megfelel az Alaptörvényben meghatározott államadósság-szabálynak, valamint a költségvetésre vonatkozó jogszabályi előírásoknak is. Az ÁSZ véleményét Domokos László elnök Lezsák Sándornak, az Országgyűlés alelnökének adta át az Országházban.
Az Állami Számvevőszék törvényi kötelezettségét teljesítve összeállította véleményét az Országgyűlésnek benyújtott, 2022-es költségvetési törvényjavaslatról. Véleményében az ÁSZ a költségvetési tervezés egy adott állapotáról nyilatkozik, amihez értékelte a törvényjavaslat összeállításának szabályszerűségét, a tervezés megalapozottságát, az előirányzatok megalapozottságát és alátámasztottságát, a bevételi előirányzatok teljesíthetőségét, illetve a kiadási előirányzatok elegendőségét, valamint az államadósság-szabály érvényesülését. A véleményadás célja, hogy az ÁSZ hozzájáruljon ahhoz, hogy az Országgyűlés a jogszabályok által előírt követelményeket teljesítő költségvetési törvényt fogadhasson el.
Magyarország gazdasági teljesítményének volumene 2020-ban 5%-kal esett vissza a 2019-hez képest. A 2020-as megtorpanást követően a prognózisok mindegyike növekedést vetít előre 2021-re és 2022-re. A törvényjavaslat 2022-re 5,2%-os gazdasági növekedéssel, 3,0%-os inflációval, 5,9%-os GDP-arányos hiánycéllal, valamint a GDP 0,4%-át meghaladó biztonsági tartalékkal számol. A 2022. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat az államháztartás központi alrendszerének kiadási főösszegét 28 505,2 Mrd Ft-ban, bevételi főösszegét 25 352,5 Mrd Ft-ban állapítja meg.
A 2022-es központi költségvetésről szóló törvényjavaslat elkészítése során a tervezést végző szervezetek a jogszabályi előírásokat betartották. A törvényjavaslat szerkezete összhangban van a jogszabályi előírásokkal, ezáltal teljesül az átlátható költségvetési tervezés követelménye.
A 2022-es központi költségvetésről szóló törvényjavaslat meghatározó bevételi előirányzatainak – összesen 178 db előirányzat – 98,3%-a megalapozott, 1,7%-a részben megalapozott. A meghatározó bevételi előirányzatok 0,4%-ának teljesülése kockázatos. Az ellenőrzés során a részben megalapozottnak minősített bevételi előirányzatok összege 401,3 Mrd Ft, a kockázat összege 98,0 Mrd Ft, amely a társasági adóhoz kapcsolható, amely kisebb hányadban teljesülhet. A meghatározó kiadási előirányzatok (77 db) 98,9%-a megalapozott, 1,1%-a részben meglapozott, a közfeladat ellátása tekintetében kockázatot nem hordoznak. A részben megalapozott kiadási előirányzatok összege 279,5 Mrd Ft, melyben nincs kockázatos előirányzat.
A 2022-es központi költségvetésről szóló törvényjavaslatban, összhangban a jogszabályi előírásokkal, meghatározták a költségvetési év utolsó napjára a GDP arányában tervezett államadósság-mutató nagyságát, amely megegyezik az Európai Unió által meghatározott módszertan szerinti államadósság-mutatóval. Az államadósság-mutató 2021. év végihez viszonyított 0,6 százalékpontos csökkenése megfelel az Alaptörvényben meghatározott államadósság-szabálynak és a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvényben foglalt előírásoknak.
A törvényjavaslatban a központi tartalék előirányzatok – a Rendkívüli kormányzati intézkedések, a Gazdaság-újraindítási programok és a Járvány Elleni Védekezés Központi Tartaléka – összege 233,0 Mrd Ft, mely az előző évi előirányzathoz képest 10%-ot meghaladó mértékben növekedett. További tartalékként kötött célú felhasználásra került megtervezésre – a Pénzügyminisztérium fejezeten belül – a Céltartalékok előirányzata, valamint a Gazdaság-újraindítási Alap és a Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezeten belül összesen további 559,0 Mrd Ft összegben jelentenek tartalékot a Beruházási Előkészítési Alap és a Beruházási Alap, valamint a Brexit Alkalmazkodási Tartalék előirányzatok.
Az Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap a 2021-ben kialakult szerkezetnek megfelelően, egy alapban tartalmazza a járvány elleni védekezéshez, illetve az egészségügyi ellátórendszer működtetéséhez szükséges forrásokat és kiadásokat. A Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásai tartalmazzák többek között a 2021-től kezdődően fokozatosan visszavezetésre kerülő 13. havi nyugdíjat fél havi összegben. Az Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap, valamint a Nyugdíjbiztosítási Alap bevételi és kiadási előirányzatai megalapozottak.
Az Állami Számvevősszék véleményében felhívja a figyelmet, hogy a 2022-es központi költségvetés tervezésével összefüggésben makrogazdasági bizonytalanságok érzékelhetők. Számolni kell azzal, hogy a koronavírus-járvány esetleges további hullámai hatással lesznek hazánk jövő évi költségvetésének végrehajthatóságára. A járvány elleni védekezés költségeinek biztosítása mellett, a gazdaság élénkítését, újraindítását biztosító intézkedésekre is szükség van. A költségvetési hiány megfelelő szinten tartása és az elkövetkezendő években annak 3%-hoz közelítő pályára állítása jelentős versenyelőnyt eredményezhet Magyarország számára a nemzetközi gazdasági környezetben – mutat rá véleményében az ÁSZ.
A járvány miatti gazdasági visszaesés időszakában különösen fontos, hogy a gazdaság, illetve a költségvetés reziliens legyen, azaz, hogy a makrogazdasági feltételek alakulásához rugalmasan alkalmazkodjon. Tekintettel arra, hogy a 2022-es költségvetési törvényjavaslat a jelenlegi makrogazdasági prognózisokra épül és az előirányzatok meghatározásánál az 5,2%-os GDP növekedést vették alapul, ezért kiemelt szempont, hogy a 2022-es költségvetés végrehajtását folyamatos monitoring, azaz irányított menedzsment kísérje. Az erős kormányzási képességre a folyamatos bizonytalanságok miatt most minden eddiginél nagyobb szükség van – hívja fel a figyelmet véleményében az Állami Számvevőszék.
asz.hu
Az Állami Számvevőszék törvényi kötelezettségét teljesítve összeállította véleményét az Országgyűlésnek benyújtott, 2022-es költségvetési törvényjavaslatról. Véleményében az ÁSZ a költségvetési tervezés egy adott állapotáról nyilatkozik, amihez értékelte a törvényjavaslat összeállításának szabályszerűségét, a tervezés megalapozottságát, az előirányzatok megalapozottságát és alátámasztottságát, a bevételi előirányzatok teljesíthetőségét, illetve a kiadási előirányzatok elegendőségét, valamint az államadósság-szabály érvényesülését. A véleményadás célja, hogy az ÁSZ hozzájáruljon ahhoz, hogy az Országgyűlés a jogszabályok által előírt követelményeket teljesítő költségvetési törvényt fogadhasson el.
Magyarország gazdasági teljesítményének volumene 2020-ban 5%-kal esett vissza a 2019-hez képest. A 2020-as megtorpanást követően a prognózisok mindegyike növekedést vetít előre 2021-re és 2022-re. A törvényjavaslat 2022-re 5,2%-os gazdasági növekedéssel, 3,0%-os inflációval, 5,9%-os GDP-arányos hiánycéllal, valamint a GDP 0,4%-át meghaladó biztonsági tartalékkal számol. A 2022. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat az államháztartás központi alrendszerének kiadási főösszegét 28 505,2 Mrd Ft-ban, bevételi főösszegét 25 352,5 Mrd Ft-ban állapítja meg.
A 2022-es központi költségvetésről szóló törvényjavaslat elkészítése során a tervezést végző szervezetek a jogszabályi előírásokat betartották. A törvényjavaslat szerkezete összhangban van a jogszabályi előírásokkal, ezáltal teljesül az átlátható költségvetési tervezés követelménye.
A 2022-es központi költségvetésről szóló törvényjavaslat meghatározó bevételi előirányzatainak – összesen 178 db előirányzat – 98,3%-a megalapozott, 1,7%-a részben megalapozott. A meghatározó bevételi előirányzatok 0,4%-ának teljesülése kockázatos. Az ellenőrzés során a részben megalapozottnak minősített bevételi előirányzatok összege 401,3 Mrd Ft, a kockázat összege 98,0 Mrd Ft, amely a társasági adóhoz kapcsolható, amely kisebb hányadban teljesülhet. A meghatározó kiadási előirányzatok (77 db) 98,9%-a megalapozott, 1,1%-a részben meglapozott, a közfeladat ellátása tekintetében kockázatot nem hordoznak. A részben megalapozott kiadási előirányzatok összege 279,5 Mrd Ft, melyben nincs kockázatos előirányzat.
A 2022-es központi költségvetésről szóló törvényjavaslatban, összhangban a jogszabályi előírásokkal, meghatározták a költségvetési év utolsó napjára a GDP arányában tervezett államadósság-mutató nagyságát, amely megegyezik az Európai Unió által meghatározott módszertan szerinti államadósság-mutatóval. Az államadósság-mutató 2021. év végihez viszonyított 0,6 százalékpontos csökkenése megfelel az Alaptörvényben meghatározott államadósság-szabálynak és a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvényben foglalt előírásoknak.
A törvényjavaslatban a központi tartalék előirányzatok – a Rendkívüli kormányzati intézkedések, a Gazdaság-újraindítási programok és a Járvány Elleni Védekezés Központi Tartaléka – összege 233,0 Mrd Ft, mely az előző évi előirányzathoz képest 10%-ot meghaladó mértékben növekedett. További tartalékként kötött célú felhasználásra került megtervezésre – a Pénzügyminisztérium fejezeten belül – a Céltartalékok előirányzata, valamint a Gazdaság-újraindítási Alap és a Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezeten belül összesen további 559,0 Mrd Ft összegben jelentenek tartalékot a Beruházási Előkészítési Alap és a Beruházási Alap, valamint a Brexit Alkalmazkodási Tartalék előirányzatok.
Az Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap a 2021-ben kialakult szerkezetnek megfelelően, egy alapban tartalmazza a járvány elleni védekezéshez, illetve az egészségügyi ellátórendszer működtetéséhez szükséges forrásokat és kiadásokat. A Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásai tartalmazzák többek között a 2021-től kezdődően fokozatosan visszavezetésre kerülő 13. havi nyugdíjat fél havi összegben. Az Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap, valamint a Nyugdíjbiztosítási Alap bevételi és kiadási előirányzatai megalapozottak.
Az Állami Számvevősszék véleményében felhívja a figyelmet, hogy a 2022-es központi költségvetés tervezésével összefüggésben makrogazdasági bizonytalanságok érzékelhetők. Számolni kell azzal, hogy a koronavírus-járvány esetleges további hullámai hatással lesznek hazánk jövő évi költségvetésének végrehajthatóságára. A járvány elleni védekezés költségeinek biztosítása mellett, a gazdaság élénkítését, újraindítását biztosító intézkedésekre is szükség van. A költségvetési hiány megfelelő szinten tartása és az elkövetkezendő években annak 3%-hoz közelítő pályára állítása jelentős versenyelőnyt eredményezhet Magyarország számára a nemzetközi gazdasági környezetben – mutat rá véleményében az ÁSZ.
A járvány miatti gazdasági visszaesés időszakában különösen fontos, hogy a gazdaság, illetve a költségvetés reziliens legyen, azaz, hogy a makrogazdasági feltételek alakulásához rugalmasan alkalmazkodjon. Tekintettel arra, hogy a 2022-es költségvetési törvényjavaslat a jelenlegi makrogazdasági prognózisokra épül és az előirányzatok meghatározásánál az 5,2%-os GDP növekedést vették alapul, ezért kiemelt szempont, hogy a 2022-es költségvetés végrehajtását folyamatos monitoring, azaz irányított menedzsment kísérje. Az erős kormányzási képességre a folyamatos bizonytalanságok miatt most minden eddiginél nagyobb szükség van – hívja fel a figyelmet véleményében az Állami Számvevőszék.
asz.hu