 | Emelkedett hangulatú ünnepség keretében adtuk át november 13-án, szombat délelőtt 2021. évi kitüntetéseinket és a Székelyföld Jövőjéért ösztöndíjat. |
A díjátadó ünnepség helyszíne ezúttal is a Pesti Vármegyeháza patinás díszterme volt, melynek biztosításáért ezúton is hálásak vagyunk a kormányhivatal vezetőjének, Tarnai Richárdnak, valamint a lebonyolításban nyújtott hathatós segítségért a hivatal rendezvényszervező munkatársainak. Az ünnepi esemény a Himnusz közös eléneklése után a kuratórium bemutatásával, majd Tarnai Richárd köszöntő gondolatainak elhangzásával kezdődött, melyet kormánybiztos úr távollétében kurátorunk, Hágen Ádám olvasott fel.
A rövid bevezető után legrangosabb kitüntetésünk, a Bethlen Gábor-díj átadása következett, melyet ezúttal Deák Ernő és az általa szerkesztett Bécsi Napló folyóirat kapott. Bakos István lényegretörő laudációja értelemszerűen nem lehetett rövid, hiszen negyven esztendőnyi szívós, a nemzet szolgálatába állított munkát percekben összefoglalni és méltatni lehetetlen. A méltató beszéd kiemelte, hogy a kéthavonta 2500 példányban elkészülő folyóirat olyan magas színvonalon jelenik meg évtizedek óta, hogy az a magyarság egészéhez szól, pártállástól függetlenül, azon felülemelkedve. A beszéd Deák Ernő szorgos és szívós munkássága mellett nem felejtett el megemlékezni a szerkesztőség tagjairól sem, akik közül többen személyesen is jelen voltak. Valamint kiemelte a biztos hátteret jelentő hűséges házastárs (és a szerkesztőségben is segítséget nyújtó), Szonja szerepét a folyóirat immár több évtizedes fennállásában. A díj átvétele után Deák Ernő röviden köszönetet mondott a Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriumának és munkatársainak, akik nélkül a folyóirat nem képviselhetne ilyen komoly értéket. A díjátadó menetét ekkor és később még kétszer Szabó István lant- és előadóművész kitűnő, téren és időn is átívelő lantjátéka és éneke színezte: az előadásokban Balassi és Bakfark mellett megszólaltak a reneszánsz Itália hangjai, és Esterházy Pál gyönyörű Szűz Mária éneke is.
A rövid bevezető után legrangosabb kitüntetésünk, a Bethlen Gábor-díj átadása következett, melyet ezúttal Deák Ernő és az általa szerkesztett Bécsi Napló folyóirat kapott. Bakos István lényegretörő laudációja értelemszerűen nem lehetett rövid, hiszen negyven esztendőnyi szívós, a nemzet szolgálatába állított munkát percekben összefoglalni és méltatni lehetetlen. A méltató beszéd kiemelte, hogy a kéthavonta 2500 példányban elkészülő folyóirat olyan magas színvonalon jelenik meg évtizedek óta, hogy az a magyarság egészéhez szól, pártállástól függetlenül, azon felülemelkedve. A beszéd Deák Ernő szorgos és szívós munkássága mellett nem felejtett el megemlékezni a szerkesztőség tagjairól sem, akik közül többen személyesen is jelen voltak. Valamint kiemelte a biztos hátteret jelentő hűséges házastárs (és a szerkesztőségben is segítséget nyújtó), Szonja szerepét a folyóirat immár több évtizedes fennállásában. A díj átvétele után Deák Ernő röviden köszönetet mondott a Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriumának és munkatársainak, akik nélkül a folyóirat nem képviselhetne ilyen komoly értéket. A díjátadó menetét ekkor és később még kétszer Szabó István lant- és előadóművész kitűnő, téren és időn is átívelő lantjátéka és éneke színezte: az előadásokban Balassi és Bakfark mellett megszólaltak a reneszánsz Itália hangjai, és Esterházy Pál gyönyörű Szűz Mária éneke is.
A lélekemelő zene után Márton Áron erdélyi püspökről nevezett emlékérmünk átadása következett, melyet 2021-ben Korzenszky Richárd bencés szerzetes, egykori tihanyi perjel vehetett át. Laudációjában kurátorunk, Szabó András személyes emlékeket is felidézett az 1980-as évekből Richárd atyával kapcsolatban, amelyben kitért kitűnő tanári, nevelői és szervezői képességeire is. A méltató beszéd természetesen elsorolta az életpálya fontosabb állomásait is, de kiemelte, hogy a mai díjátadóig az utat nem a véletlenek sorozata, hanem a kegyelem vezette. Köszönő beszédében Richárd atya a lehető legrövidebben mondott köszönetet, megfűszerezve történetét a rá jellemző jó kedéllyel és humorossággal is.
“Merjünk magyarok lenni!” – áll a Teleki Pál-érdemérmek hátoldalán az egykori miniszterelnöktől vett idézet. A 2021. évi kitüntetettek munkásságuk és egész életük során áldozatokat is hoztak ennek szellemében, ezért is ítélte oda számukra a kuratórium a díjat. Most ötük közül elsőként Egyed Emese vehette át a kitüntetést, akit Hágen Ádám laudált. Sokrétű, a magyarság érdekében végzett munkásságát, mely organikusan ered múltjából példaként állította a hallgatóság elé. Horváth Attila jogtörténészt, alkotmánybírót Petrik Béla méltatta. Beszédében kiemelte, hogy mennyire fontos a jogrendszerre, mint szerves, élő intézményre tekinteni (lásd: történeti alkotmányunk) és abban mindig észrevenni az embert. Horváth Attila munkássága és oktatói pályája végig ilyen szellemben telt, mellyel nagyban hozzájárul a jövendő jogrendszerének és jogász társadalmának nemzetibbé formálásához.
Az IKON Egyesület méltatását Bartos Mónika miniszteri biztos, kurátortársunk vállalta, de távollétében azt Nagymihály Zoltán olvasta fel. Szemléletes példával mutatta be, hogy a nagy mozaik egy kis darabja is milyen fontos ahhoz, hogy a szentkép, az ikon végül teljes egésszé álljon össze. Az IKON ilyen fontos darab a jövendő magyar nemzet formálásában, kiváltképp azzal, hogy támogatják a fiatalokat a hitre, hazára és a családra történő igen kimondásában. Szajkó Gábor közösségszervezőt Pálinkás Barnabás, a RETÖRKI munkatársa méltatta. Kiemelte, hogy a díjazott már a ’80-as években is sokat tett szűkebb hazája, Sátoraljaújhely és a Zemplén vidék arculatának megőrzéséért. Munkásságát több intézményen keresztül is sikeresen végezte – így a Rákóczi Szövetség helyi vezetőjeként is –, ennek tulajdonképpeni betetőzése volt a 2020-ban felállított Centenáriumi Turul emlékmű. Végezetül Tereza Worowska lengyel műfordítót Kiss Gy. Csaba irodalomtörténész laudálta: beszédében kiemelte, hogy az évtizedek óta Magyarországon élő és tevékenykedő műfordító többek között Márai fordításával olyan sokat tett a 20. századi magyar irodalom Lengyelországban történő népszerűsítéséért, hogy az természetszerűleg még a kortárs lengyel irodalomra is hatással van.
Az IKON Egyesület méltatását Bartos Mónika miniszteri biztos, kurátortársunk vállalta, de távollétében azt Nagymihály Zoltán olvasta fel. Szemléletes példával mutatta be, hogy a nagy mozaik egy kis darabja is milyen fontos ahhoz, hogy a szentkép, az ikon végül teljes egésszé álljon össze. Az IKON ilyen fontos darab a jövendő magyar nemzet formálásában, kiváltképp azzal, hogy támogatják a fiatalokat a hitre, hazára és a családra történő igen kimondásában. Szajkó Gábor közösségszervezőt Pálinkás Barnabás, a RETÖRKI munkatársa méltatta. Kiemelte, hogy a díjazott már a ’80-as években is sokat tett szűkebb hazája, Sátoraljaújhely és a Zemplén vidék arculatának megőrzéséért. Munkásságát több intézményen keresztül is sikeresen végezte – így a Rákóczi Szövetség helyi vezetőjeként is –, ennek tulajdonképpeni betetőzése volt a 2020-ban felállított Centenáriumi Turul emlékmű. Végezetül Tereza Worowska lengyel műfordítót Kiss Gy. Csaba irodalomtörténész laudálta: beszédében kiemelte, hogy az évtizedek óta Magyarországon élő és tevékenykedő műfordító többek között Márai fordításával olyan sokat tett a 20. századi magyar irodalom Lengyelországban történő népszerűsítéséért, hogy az természetszerűleg még a kortárs lengyel irodalomra is hatással van.
“Merjünk magyarok lenni!” – áll a Teleki Pál-érdemérmek hátoldalán az egykori miniszterelnöktől vett idézet. A 2021. évi kitüntetettek munkásságuk és egész életük során áldozatokat is hoztak ennek szellemében, ezért is ítélte oda számukra a kuratórium a díjat. Most ötük közül elsőként Egyed Emese vehette át a kitüntetést, akit Hágen Ádám laudált. Sokrétű, a magyarság érdekében végzett munkásságát, mely organikusan ered múltjából példaként állította a hallgatóság elé. Horváth Attila jogtörténészt, alkotmánybírót Petrik Béla méltatta. Beszédében kiemelte, hogy mennyire fontos a jogrendszerre, mint szerves, élő intézményre tekinteni (lásd: történeti alkotmányunk) és abban mindig észrevenni az embert. Horváth Attila munkássága és oktatói pályája végig ilyen szellemben telt, mellyel nagyban hozzájárul a jövendő jogrendszerének és jogász társadalmának nemzetibbé formálásához. Az IKON Egyesület méltatását Bartos Mónika miniszteri biztos, kurátortársunk vállalta, de távollétében azt Nagymihály Zoltán olvasta fel. Szemléletes példával mutatta be, hogy a nagy mozaik egy kis darabja is milyen fontos ahhoz, hogy a szentkép, az ikon végül teljes egésszé álljon össze. Az IKON ilyen fontos darab a jövendő magyar nemzet formálásában, kiváltképp azzal, hogy támogatják a fiatalokat a hitre, hazára és a családra történő igen kimondásában. Szajkó Gábor közösségszervezőt Pálinkás Barnabás, a RETÖRKI munkatársa méltatta. Kiemelte, hogy a díjazott már a ’80-as években is sokat tett szűkebb hazája, Sátoraljaújhely és a Zemplén vidék arculatának megőrzéséért. Munkásságát több intézményen keresztül is sikeresen végezte – így a Rákóczi Szövetség helyi vezetőjeként is –, ennek tulajdonképpeni betetőzése volt a 2020-ban felállított Centenáriumi Turul emlékmű. Végezetül Tereza Worowska lengyel műfordítót Kiss Gy. Csaba irodalomtörténész laudálta: beszédében kiemelte, hogy az évtizedek óta Magyarországon élő és tevékenykedő műfordító többek között Márai fordításával olyan sokat tett a 20. századi magyar irodalom Lengyelországban történő népszerűsítéséért, hogy az természetszerűleg még a kortárs lengyel irodalomra is hatással van.
Az ünnepséget “napirend utáni felszólalással” Lezsák Sándor zárta: kérdésként tette föl, hogy mi köti össze és mi választja el a mostani díjazottakat, kitüntetetteket. Össze a nemzettudat, a nemzet szolgálata köti őket, el pedig az életkor választja el. A legidősebb és a legfiatalabb között meglévő hat évtized számunkra is felkiáltójel: mindenki gondoljon bele, hol lesz ennyi idő múlva! A költői kérdésre a válasz pedig: szellemi utódaink emlékeiben élünk tovább. Díjátadó ünnepségünk hivatalos részét a Szózat és a Boldogasszony Anyánk közös éneklése zárta, majd kötetlen, jó hangulatú beszélgetések sora kezdődött a szerény fogadás keretében.
Minden kitüntetettünknek ezúton is még egyszer gratulálunk, Isten tartsa meg őket ilyen áldozatkész, bátor és cselekvő honfitársunknak!
betlehenalapitvany.hu
Minden kitüntetettünknek ezúton is még egyszer gratulálunk, Isten tartsa meg őket ilyen áldozatkész, bátor és cselekvő honfitársunknak!
betlehenalapitvany.hu