 | Lezsák Sándor, a Népfőiskola Alapítvány elnöke, és az Országgyűlés alelnöke a székházátadáson köszöntőjében elmondta: a kiemelt kormányzati beruházás hátterében a magyar költségvetés, az adófizető polgárok támogatása és jogos elvárása van. Ez az épület szolgálja „a magyar kultúra szent ügyét”, a Kárpát-medencei magyarok közösségi életét – tette hozzá. |
Az eseményen felolvasták Orbán Viktor köszöntőlevelét, amelyben a miniszterelnök a Nemzeti Művelődési Intézet legfontosabb feladataként említi, hogy helyi szinten segítsen a közösségeknek felismerni és megóvni saját értékeiket, bizonyítva, hogy virágzó kulturális élet a fővároson kívül is lehet.
„A történelmi jelentőségű helyszínen átadott új központ mostantól az országhatárokon átívelő összmagyar kultúra otthona is lesz” – idézték Orbán Viktort. Ezt követően Balog Zoltán református lelkész, miniszteri biztos áldáskívánását olvasták fel, majd Kiss-Rigó László, a Szeged-Csanád Egyházmegye püspöke mondott köszöntőbeszédet.
Závogyán Magdolna, a Nemzeti Művelődési Intézet ügyvezetője többek között azt mondta: az épület a reformkori Magyarország szellemiségét idézi, mégis modern. „A magyar kormány történelmi léptékben mérve a magyar közművelődést a hazai kulturális élet élvonalába helyezte, ezt is kifejezi az új székház” – mondta.
A reformkor hajnalán a magyarság jelentős kihívások előtt állt, mint ahogyan most is - jelentette ki, hozzátéve: vallják, hogy a magyar kultúra csak a magyar kulturális közösségek megerősítésével, felemelésével őrizhető meg és vihető tovább.
Hangsúlyozta: az új székház mérföldkő-jelentőségű változást jelent a Nemzeti Művelődési Intézet, a közművelődési szakterület, valamint a Kárpát-medencei közművelődési szervezetek feladatellátásában is - közölte.
Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) kultúráért felelős államtitkára az ünnepi beszédeket követő szalagátvágás és az épület hivatalos bejárása után többek között arról beszélt, hogy a közművelődés szombaton „hazatért Lakitelekre”.
„Az intézet a Kárpát-medence értékőrző és értékteremtő közösségének nyújt alkotó lendületet, erősíti cselekvőképességüket és szakmai-módszertani támogatással segíti a közösségek hálójának kiépülését” – jegyezte meg.
A kormányzati támogatással megvalósult, több mint négyezer négyzetméter alapterületű, klasszicista jegyeket hordozó székház homlokzatán Makoldi Sándor műve alapján szalagszerű díszítőelemek, frízek mutatják be a teremtésmítosz és a magyar őstörténet legfontosabb pillanatait.
Az épület homlokzatának vakolathímeit Grátz Antal építészmérnök tervezte, a közösségi termekben elhelyezett egyedi batik függönyök Makoldi Gizella textilművész munkái.
A Nemzeti Művelődési Intézet tetőtéri rózsakertjében található a magyar nemzet összetartozását jelképező Emlékezet-tornya, abban helyezték el a „magyarság harangját”, amelyet június 4-én, a trianoni békediktátum 100. évfordulóján avattak fel.
A harang mostantól minden nap azonos időben - 15 óra 13 perckor, a Kárpát-medencei magyarság összetartozását kimondó alaptörvény aláírásának perceiben szólal meg a lakiteleki székházban, hogy egy-egy település egykori egyleteire, civil szerveződéseire a közösség által elért eredményekre emlékeztesse a magyarságot.
Az összetartozás jelképeként a Magyar Művelődési Intézet székházavatásán szombaton a külhoni magyarokat képviselő öt kulturális szervezet a lakitelekivel megegyező testvérharangokat vehetett át. Az épület tervezője Szabó János építészmérnök, belsőépítésze Szenes István volt.
Forrás: hirado.hu
Fotó: Horváth Károly