A harangláb korábban kopár helyén először virágokat ültettek az itt lévő traktorgumikba, majd miután Mező Gábor polgármester lett, javasolta, hogy kavicsozzák le ezt a teret, legyen itt a falu karácsonya. A farsangi tombolából vették a szép köveket, a padokat, a kandelábereket ajándékba kapták, elnevezték főtérnek.
S ha már így volt, lefestették a harangláb falait, mert – ahogy a mondás tartja – új cipőhöz új ruha kell. A rendezvényen Mező Gábor mindenkinek köszönetet mondott, aki segített, adakozott. V. Németh Zsolt országgyűlési képviselő Pilinszky János költő soraival fűzte tovább a gondolatot: „A valódi cselekvés mindig minőségi”, vagyis kis lépésekből, összefogással is létrejöhet jelentős fejlesztés.
Kiemelte, hogy a harangszó egykor olyan üzeneteket hordozott, amelyeket mindenki értett: imára hívott, elárulta az időt, vész esetén félreverték; a bölcsőtől a szemfedélig kísérte az életet. A 150 éves harang most újra megszólalhat, és élnek még a faluban, akik értik ezt a nyelvet.
Éles Krisztina, a Nemzeti Művelődési Intézet Vas megyei igazgatója a helyi közösség értékeit ismertette.
A harangláb megáldása és megszentelése után humoros műsort adtak az immár „hetvenkedő” Kápolnai Boszorkányok, felidézve azt a harangláb mögött elkövetett máglyagyújtást is, amivel a helyi tűzoltókat tréfálták meg 2000-ben, amikor a levéltárban megtalálták az utolsó Vas megyei boszorkányper iratát 1767-ből.
Németh Panna volt a vádlott, de nem tudták elítélni, végül is nem égették el, de ez a tény nem tántorította el az utókor lelkes lányait és asszonyait attól, hogy 2002-ben megalakítsák a 18. századi eseményből építkező hagyományőrző csoportot. Közülük néhányan már meghaltak, néhányan kiöregedtek, vagy más okból nem tudták vállalni, de még talpon van és aktív négy „boszorkány”, akik az elmaradhatatlan citerakísérettel újra és újra megnevettetik az embereket a csípős nyelvükkel. Hírük túlszárnyal a falu határain, berepüli seprűnyélen a megyét a vasvári Rétesfesztiváltól a szombathelyi Dödöllefesztiválig.
A csoport idén a 18. életévébe, tehát felnőtt korba lépett, ebből az alkalomból állítottak nekik emléktáblát a polgármesteri hivatal mellett. Minden tag neve szerepel rajta, akik csak megfordultak a boszik közt az elmúlt években. A Pukler Zoltán asztalosmester készítette, Sorok patakot is megidéző táblát V. Németh Zsolt országgyűlési képviselő és Mező Gábor polgármester leplezték le.
VAOL
S ha már így volt, lefestették a harangláb falait, mert – ahogy a mondás tartja – új cipőhöz új ruha kell. A rendezvényen Mező Gábor mindenkinek köszönetet mondott, aki segített, adakozott. V. Németh Zsolt országgyűlési képviselő Pilinszky János költő soraival fűzte tovább a gondolatot: „A valódi cselekvés mindig minőségi”, vagyis kis lépésekből, összefogással is létrejöhet jelentős fejlesztés.
Kiemelte, hogy a harangszó egykor olyan üzeneteket hordozott, amelyeket mindenki értett: imára hívott, elárulta az időt, vész esetén félreverték; a bölcsőtől a szemfedélig kísérte az életet. A 150 éves harang most újra megszólalhat, és élnek még a faluban, akik értik ezt a nyelvet.
Éles Krisztina, a Nemzeti Művelődési Intézet Vas megyei igazgatója a helyi közösség értékeit ismertette.
A harangláb megáldása és megszentelése után humoros műsort adtak az immár „hetvenkedő” Kápolnai Boszorkányok, felidézve azt a harangláb mögött elkövetett máglyagyújtást is, amivel a helyi tűzoltókat tréfálták meg 2000-ben, amikor a levéltárban megtalálták az utolsó Vas megyei boszorkányper iratát 1767-ből.
Németh Panna volt a vádlott, de nem tudták elítélni, végül is nem égették el, de ez a tény nem tántorította el az utókor lelkes lányait és asszonyait attól, hogy 2002-ben megalakítsák a 18. századi eseményből építkező hagyományőrző csoportot. Közülük néhányan már meghaltak, néhányan kiöregedtek, vagy más okból nem tudták vállalni, de még talpon van és aktív négy „boszorkány”, akik az elmaradhatatlan citerakísérettel újra és újra megnevettetik az embereket a csípős nyelvükkel. Hírük túlszárnyal a falu határain, berepüli seprűnyélen a megyét a vasvári Rétesfesztiváltól a szombathelyi Dödöllefesztiválig.
A csoport idén a 18. életévébe, tehát felnőtt korba lépett, ebből az alkalomból állítottak nekik emléktáblát a polgármesteri hivatal mellett. Minden tag neve szerepel rajta, akik csak megfordultak a boszik közt az elmúlt években. A Pukler Zoltán asztalosmester készítette, Sorok patakot is megidéző táblát V. Németh Zsolt országgyűlési képviselő és Mező Gábor polgármester leplezték le.
VAOL