 | A Magyar Írószövetség magyar széppróza napja alkalmából rendezett estjének a novellairodalom állt a középpontjában. Az eseményen egyfelől bemutatták Az év novellái 2023 című antológiakötetet, amely az elmúlt esztendő kisprózáiból közölt válogatást, másfelől rövid határidős íróversenyt is rendeztek, amelyen a részt vevő alkotóknak a megadott hívószóra fókuszálva kellett azonnali novellát szerkeszteniük. |
A Magyar Írószövetség február 18-án sokszínű gálaműsorral ünnepelte meg a magyar széppróza napját. A Benczúr Házban tartott eseményt Pataki András művészetért és közösségi művelődésért felelős helyettes államtitkár, valamint Erős Kinga, a Magyar Írószövetség elnöke nyitotta meg.
A szervezet hagyományainak megfelelően egy kalapból kihúzták azt a kulcsszót, amely köré elbeszéléseiket kellett építeniük a novellaíró versenyben résztvevő alkotóknak. A témaadó kifejezés ez alkalommal egy Jókai-elbeszélés címe lett: A bűntárs.
Miközben a verseny meghívott résztvevői, Döme Barbara, Gerencsér Anna és Juhász Kristóf egy különterembe félrevonulva megkezdték a kreatív munkát, Erős Kinga és Bíró Gergely szerkesztők Völgyi Tóth Zsuzsa kérdéseire válaszolva bemutatták a magyar széppróza napjára megjelent Az év novellái 2023 antológiát. A beszélgetés során Bíró Gergely arra hívta föl a figyelmet, hogy a kötet novellái minden évben tükrözik a mögöttünk hagyott esztendő kihívásait, íróink természetesen feldolgozzák azokat a témákat, amelyek mindannyiunkat foglalkoztatnak. Tavaly is és idén is sok írás foglalkozott a járvánnyal, a karanténnal, az idei kötetben pedig megjelenik a háború témája.
Mindig úgy válogatunk – tette hozzá a szerkesztő –, hogy kötetünk tükrözze azt az értékvilágot, amit fontosnak tartunk, mindig arra törekszünk, hogy a közösség, a nemzet, a haza valamilyen módon megjelenjen, a sorozat első szerkesztője, Oláh János örökségének megfelelően.
Erős Kinga azzal egészítette ki szerkesztőtársa bevezetőjét, hogy rámutatott, mennyire fontos a magyar irodalmi életben a folyóirat-kiadás.
A magyar irodalom a folyóiratban él
– szögezte le. – Mire egy regénye megjelenik egy-egy írónak, addigra számtalan novellája, regényrészlete fordult már meg a folyóiratokban. Ezeken keresztül ismerheti őt meg a hazai irodalmi közélet és a szerzőhöz érkező visszajelzéseken keresztül érik íróvá a kezdő tollforgató. Ezért van és ezért is kell, hogy legyen ilyen sok irodalmi folyóirat, és ezért fontosak az olyan antológiák, mint a most megjelent Az év novellái 2023 – mutatott rá az Írószövetség elnöke.
Bíró Gergely a megjelent antológiakötetből válogatott egy-két érdekességet. A résztvevők megtudhatták, hogy a kötetben harmincöt szerző írásai szerepelnek, akik közül a legfiatalabb Sarnyai Benedek Máté 25 – akinek novelláját Tallián Mariann előadásában meg is hallgathatta a közönség –, míg a legidősebb szerző, Marosi Gyula 82 éves alkotó. Felhívta a figyelmet Mátyus Melinda írására, amelyet úgy jellemzett: ez a legmerészebb írás a kötetben: egy izgalmas disztópia.
Különleges elbeszélés Hegedűs Imre János novellája, amely a gábor cigányok hagyományai közé kalauzolja az olvasót, hasonlóan egzotikus témát választott Vörös Anna, aki egy aleppói muszlim közösség életébe enged bepillantást, de vannak írások a rendszerváltásról, és felbukkannak történelmi témák is: egy szerző a zsidóság deportálásáról ír, egy másik negyvennyolcas témát választott, de olyan is akad, amely a Wesselényi-összeesküvés korába viszi el az olvasót. Más írások inkább a lelkiségről, az emberi viszonyokról szólnak. Mirtse Zsuzsa egy mérgező szerelmi kapcsolatról ír, Juhász Zsuzsanna novellájában egy anya beszél külföldön élő lányához, de akad humoros írás is, sőt még egy kriminovella is belefért a kötetbe.
A bemutatót követően a Tálas Áron Trio és Szalóki Ági koncertjét élvezhette a közönség, s amíg a zsűri – Mezey Katalin Kossuth-díjas író, költő; Szilágyi-Nagy Ildikó író, a korábbi évek egyik versenyzője (2020), az Előretolt Helyőrség Íróakadémia oktatója; Toót-Holló Tamás író, irodalomtörténész, a Magyar Nemzet főszerkesztője; Nagy Koppány Zsolt József Attila-díjas író, a 2018-as verseny győztese, az Előretolt Helyőrség Íróakadémia projektvezető helyettese; Szentmártoni János Magyarország Babérkoszorúja díjjal kitüntetett költő, a Magyar Írószövetség elnökségi tagja – tanácskozott, Dányi Krisztián színművész felolvasta a versenyzők írásait.
A rendkívül szoros verseny eredményét Mezey Katalin hirdette ki: a győztes ez alkalommal Gerencsér Anna lett Bűntárs című humoros novellájával.
A fiatal író a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. hallgatója volt, erdélyi gyökerekkel rendelkezik, jogi képzettsége van és jelenleg szerkesztőként dolgozik egy könyvkiadónál. Azon fiatal alkotók közé tartozik, akikről korábban Erős Kinga azt mondta: ma már a professzionális tehetséggondozásnak köszönhetően egyre gyakrabban fordul elő, hogy tehetséges fiatalok szinte a teljes ismeretlenségből lépnek be az irodalmi életbe, regénnyel kezdve irodalmi pályafutásukat. Gerencsér Annának eddig Az ajtó másik oldalán című novelláskötete, illetve a Kimondatlan kívánságok című regénye jelent meg, és számos versét, novelláját közölték irodalmi lapok.
Magyar Nemzet
A szervezet hagyományainak megfelelően egy kalapból kihúzták azt a kulcsszót, amely köré elbeszéléseiket kellett építeniük a novellaíró versenyben résztvevő alkotóknak. A témaadó kifejezés ez alkalommal egy Jókai-elbeszélés címe lett: A bűntárs.
Miközben a verseny meghívott résztvevői, Döme Barbara, Gerencsér Anna és Juhász Kristóf egy különterembe félrevonulva megkezdték a kreatív munkát, Erős Kinga és Bíró Gergely szerkesztők Völgyi Tóth Zsuzsa kérdéseire válaszolva bemutatták a magyar széppróza napjára megjelent Az év novellái 2023 antológiát. A beszélgetés során Bíró Gergely arra hívta föl a figyelmet, hogy a kötet novellái minden évben tükrözik a mögöttünk hagyott esztendő kihívásait, íróink természetesen feldolgozzák azokat a témákat, amelyek mindannyiunkat foglalkoztatnak. Tavaly is és idén is sok írás foglalkozott a járvánnyal, a karanténnal, az idei kötetben pedig megjelenik a háború témája.
Mindig úgy válogatunk – tette hozzá a szerkesztő –, hogy kötetünk tükrözze azt az értékvilágot, amit fontosnak tartunk, mindig arra törekszünk, hogy a közösség, a nemzet, a haza valamilyen módon megjelenjen, a sorozat első szerkesztője, Oláh János örökségének megfelelően.
Erős Kinga azzal egészítette ki szerkesztőtársa bevezetőjét, hogy rámutatott, mennyire fontos a magyar irodalmi életben a folyóirat-kiadás.
A magyar irodalom a folyóiratban él
– szögezte le. – Mire egy regénye megjelenik egy-egy írónak, addigra számtalan novellája, regényrészlete fordult már meg a folyóiratokban. Ezeken keresztül ismerheti őt meg a hazai irodalmi közélet és a szerzőhöz érkező visszajelzéseken keresztül érik íróvá a kezdő tollforgató. Ezért van és ezért is kell, hogy legyen ilyen sok irodalmi folyóirat, és ezért fontosak az olyan antológiák, mint a most megjelent Az év novellái 2023 – mutatott rá az Írószövetség elnöke.
Bíró Gergely a megjelent antológiakötetből válogatott egy-két érdekességet. A résztvevők megtudhatták, hogy a kötetben harmincöt szerző írásai szerepelnek, akik közül a legfiatalabb Sarnyai Benedek Máté 25 – akinek novelláját Tallián Mariann előadásában meg is hallgathatta a közönség –, míg a legidősebb szerző, Marosi Gyula 82 éves alkotó. Felhívta a figyelmet Mátyus Melinda írására, amelyet úgy jellemzett: ez a legmerészebb írás a kötetben: egy izgalmas disztópia.
Különleges elbeszélés Hegedűs Imre János novellája, amely a gábor cigányok hagyományai közé kalauzolja az olvasót, hasonlóan egzotikus témát választott Vörös Anna, aki egy aleppói muszlim közösség életébe enged bepillantást, de vannak írások a rendszerváltásról, és felbukkannak történelmi témák is: egy szerző a zsidóság deportálásáról ír, egy másik negyvennyolcas témát választott, de olyan is akad, amely a Wesselényi-összeesküvés korába viszi el az olvasót. Más írások inkább a lelkiségről, az emberi viszonyokról szólnak. Mirtse Zsuzsa egy mérgező szerelmi kapcsolatról ír, Juhász Zsuzsanna novellájában egy anya beszél külföldön élő lányához, de akad humoros írás is, sőt még egy kriminovella is belefért a kötetbe.
A bemutatót követően a Tálas Áron Trio és Szalóki Ági koncertjét élvezhette a közönség, s amíg a zsűri – Mezey Katalin Kossuth-díjas író, költő; Szilágyi-Nagy Ildikó író, a korábbi évek egyik versenyzője (2020), az Előretolt Helyőrség Íróakadémia oktatója; Toót-Holló Tamás író, irodalomtörténész, a Magyar Nemzet főszerkesztője; Nagy Koppány Zsolt József Attila-díjas író, a 2018-as verseny győztese, az Előretolt Helyőrség Íróakadémia projektvezető helyettese; Szentmártoni János Magyarország Babérkoszorúja díjjal kitüntetett költő, a Magyar Írószövetség elnökségi tagja – tanácskozott, Dányi Krisztián színművész felolvasta a versenyzők írásait.
A rendkívül szoros verseny eredményét Mezey Katalin hirdette ki: a győztes ez alkalommal Gerencsér Anna lett Bűntárs című humoros novellájával.
A fiatal író a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. hallgatója volt, erdélyi gyökerekkel rendelkezik, jogi képzettsége van és jelenleg szerkesztőként dolgozik egy könyvkiadónál. Azon fiatal alkotók közé tartozik, akikről korábban Erős Kinga azt mondta: ma már a professzionális tehetséggondozásnak köszönhetően egyre gyakrabban fordul elő, hogy tehetséges fiatalok szinte a teljes ismeretlenségből lépnek be az irodalmi életbe, regénnyel kezdve irodalmi pályafutásukat. Gerencsér Annának eddig Az ajtó másik oldalán című novelláskötete, illetve a Kimondatlan kívánságok című regénye jelent meg, és számos versét, novelláját közölték irodalmi lapok.
Magyar Nemzet