Király Tibor professzor úr, Széchenyi-díjas jogtudós, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusa, volt rektorhelyettese, Állam- és Jogtudományi Karának egykori dékánja hét évtizedes, kivételesen gazdag életútja során a jogtudomány, különösen a büntetőjog területén elért kimagasló eredményei, példaértékű oktatói pályafutása, valamint jelentős kodifikációs, publikációs és tudományszervező tevékenysége elismeréseként a MAGYAR ÉRDEMREND középkeresztje a csillaggal polgári tagozata kitüntetést kapta.
Egyetemi tanulmányait a pozsonyi Comenius Egyetem Jogi Karán kezdte, ahol 1943-ban szerzett diplomát, majd a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Jogi Karán szerzett másoddiplomát 1948-ban. Pályafutását gyakorló jogászként kezdte, 1951-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jog-és Államtudományi Kara büntetőjogi és eljárásjogi tanszékének oktatója lett, 1962-ben kapta meg egyetemi tanári kinevezését. 1961-ben a kar dékánjává választották, amely tisztséget 1967-ig töltött be, ekkor lett az egyetem rektorhelyettese három évre. 1971-ben a Művelődésügyi Minisztérium felsőoktatás-politikai főosztályvezetőjévé nevezték ki, ezt a tisztséget 1974-ig töltötte be. Két évvel később négy évre ismét az ELTE Állam-és Jogtudományi Karának dékánjává választották. 1990-ben professor emeritusi címet kapott.
1959-ben védte meg az állam- és jogtudományok kandidátusi, 1971-ben akadémiai doktori értekezését. Tagja lett az MTA Állam- és Jogtudományi Bizottságának. 1979-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1987-ben pedig rendes tagjává választotta. 1988-ban a tudományos köztestület megbízott főtitkár-helyettesévé nevezték ki, amely pozíciót 1990-ig viselt. 1993 és 1996 között pedig az MTA elnökségének tagja volt. Akadémiai munkája mellett 1991-ben a Magyar Jogászegylet elnökévé választották, 1995-ben pedig a szervezet tiszteletbeli elnöke lett. 1984 és 1999 között a Nemzetközi Büntetőjogi Társaság (Association Internationale de Droit Pénal) magyar nemzeti csoportjának elnöke, 1984 és 1994 között pedig a társaság igazgatótanácsának volt tagja. Tagja továbbá az Acta Juridica és az Állam- és Jogtudomány akadémiai jogi szakfolyóiratok szerkesztőbizottságának. Tagja volt a Kossuth- és Széchenyi-díj bizottságnak.
Király tanár úr azonban nemcsak egy kivételes jogászi- tudós-tanári pályafutást tudhat magáénak, de a magyarság szolgálatában is kiemelkedő szerepet játszott. Kezdetektől támogatója, aktív közreműködője volt a Bethlen Gábor Alapítványnak. Elsők között csatlakozott az alapítvány létrehozóihoz, a hivatalos elismertetésért vívott fél évtizedes küzdelem egyik meghatározó szereplője, a jogi megoldások és dokumentumok egyik szülőatyja, s az első Kuratórium tagja volt. S bár az irodalmat, a kultúrát rábízta a szellem embereire, Közép-Európa egyik első civil kezdeményezésű alapítványának létrehozásában soha el nem évülő érdemeket szerzett.
A Bethlen Gábor Alapítvány gratulál és tiszteleg „örökös kurátora” előtt e méltó és megérdemelt magas állami kitüntetése alkalmából, szívből kíván jó egészséget!
Bethlen Gábor Alapítvány Kuratóriuma
1959-ben védte meg az állam- és jogtudományok kandidátusi, 1971-ben akadémiai doktori értekezését. Tagja lett az MTA Állam- és Jogtudományi Bizottságának. 1979-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1987-ben pedig rendes tagjává választotta. 1988-ban a tudományos köztestület megbízott főtitkár-helyettesévé nevezték ki, amely pozíciót 1990-ig viselt. 1993 és 1996 között pedig az MTA elnökségének tagja volt. Akadémiai munkája mellett 1991-ben a Magyar Jogászegylet elnökévé választották, 1995-ben pedig a szervezet tiszteletbeli elnöke lett. 1984 és 1999 között a Nemzetközi Büntetőjogi Társaság (Association Internationale de Droit Pénal) magyar nemzeti csoportjának elnöke, 1984 és 1994 között pedig a társaság igazgatótanácsának volt tagja. Tagja továbbá az Acta Juridica és az Állam- és Jogtudomány akadémiai jogi szakfolyóiratok szerkesztőbizottságának. Tagja volt a Kossuth- és Széchenyi-díj bizottságnak.
Király tanár úr azonban nemcsak egy kivételes jogászi- tudós-tanári pályafutást tudhat magáénak, de a magyarság szolgálatában is kiemelkedő szerepet játszott. Kezdetektől támogatója, aktív közreműködője volt a Bethlen Gábor Alapítványnak. Elsők között csatlakozott az alapítvány létrehozóihoz, a hivatalos elismertetésért vívott fél évtizedes küzdelem egyik meghatározó szereplője, a jogi megoldások és dokumentumok egyik szülőatyja, s az első Kuratórium tagja volt. S bár az irodalmat, a kultúrát rábízta a szellem embereire, Közép-Európa egyik első civil kezdeményezésű alapítványának létrehozásában soha el nem évülő érdemeket szerzett.
A Bethlen Gábor Alapítvány gratulál és tiszteleg „örökös kurátora” előtt e méltó és megérdemelt magas állami kitüntetése alkalmából, szívből kíván jó egészséget!
Bethlen Gábor Alapítvány Kuratóriuma