 | A győrváriak minden évben összegyűlnek emlékezni a csata helyszínén. Szombaton II. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelem tölgyfa szobrát avatták fel a Kuruc Hagyományőrző Napon. |
A napokban négyes ünnepet ülnek a helyiek: október 23-án ’56 hőseire emlékeztek, szombaton Rákóczi szobrát avatták, e hétvégén elhunyt szeretteinkről emlékezünk, november 6–7-én pedig a győzelemmel zárult 1706-os győrvári csatának lesz évfordulója, emlékeztetett Kaczor Zsolt Mihály polgármester. Mint mondta: történelmünkben csatáink, háborúink nagy része vereséggel zárult, ám a Rákóczi-szabadságharchoz kapcsolódó győztes győrvári csata dicső esemény. Felidézte az összecsapás mozzanatait, a kuruc vitézek hőstettét és a fejedelem alakját.
Marton Ferenc, a Vas Megyei Közgyűlés alelnöke a magyar népet Rákóczi és szabadságharca örökösének nevezte. Dédapáink, nagyapáink és apáink adták tovább az erkölcsi parancsot, hogy a magyar szabadságot és függetlenséget nem szabad feladni. Mai korunk tétje is a haza, kultúránk, történelmi örökségünk és identitásunk megmaradása. Rákóczi példa a küzdelemben: egy szó, egy tett, egy jó döntés évszázadokra meghatározza sorsunkat – fogalmazott. Győrvárról azt mondta: egész Magyarország szimbólumává teljesedett, képes volt megőrizni a Rákóczi-szabadságharc emlékét és a szabadságeszme jegyében élni azt a közösségi létet, ami a megmaradáshoz, a szülőföldhöz való hűséghez vezetett.
Paál István, a Rákóczi Szövetség zalaegerszegi elnöke, miután a fejedelem nagyságát méltatta, annak adott hangot: mindig felemelő érzés Győrvárra érkezni, hiszen az emlékpark minden mementója nemzeti szellemiségre utal, ami az országban követendő példa. II. Rákóczi Ferenc kiemelkedő személyisége, egyben jelképe és tükörképe a magyar történelem vérzivataros időszakának. Amikor rá emlékezünk, korának és szabadságharcos társainak szellemiségére is emlékezünk.
A fejedelem hitte, hogy egy népnek belülről kell építkeznie az igazi fejlődés érdekében. Erős elhivatottsága a 21. század emberének is példa lehet, jegyezte meg V. Németh Zsolt kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos, országgyűlési képviselő. Bene László hegyhátszentpéteri asztalosmester és fafaragó munkája a szobor – V. Németh Zsolt szerint talán nem véletlen, hogy tölgyből készült. Erre mondják, hogy a magyarok fája: nem hajlik, hanem törik. Szobor formában tovább él, élteti a Rákóczi-kultuszt.
VAOL
Marton Ferenc, a Vas Megyei Közgyűlés alelnöke a magyar népet Rákóczi és szabadságharca örökösének nevezte. Dédapáink, nagyapáink és apáink adták tovább az erkölcsi parancsot, hogy a magyar szabadságot és függetlenséget nem szabad feladni. Mai korunk tétje is a haza, kultúránk, történelmi örökségünk és identitásunk megmaradása. Rákóczi példa a küzdelemben: egy szó, egy tett, egy jó döntés évszázadokra meghatározza sorsunkat – fogalmazott. Győrvárról azt mondta: egész Magyarország szimbólumává teljesedett, képes volt megőrizni a Rákóczi-szabadságharc emlékét és a szabadságeszme jegyében élni azt a közösségi létet, ami a megmaradáshoz, a szülőföldhöz való hűséghez vezetett.
Paál István, a Rákóczi Szövetség zalaegerszegi elnöke, miután a fejedelem nagyságát méltatta, annak adott hangot: mindig felemelő érzés Győrvárra érkezni, hiszen az emlékpark minden mementója nemzeti szellemiségre utal, ami az országban követendő példa. II. Rákóczi Ferenc kiemelkedő személyisége, egyben jelképe és tükörképe a magyar történelem vérzivataros időszakának. Amikor rá emlékezünk, korának és szabadságharcos társainak szellemiségére is emlékezünk.
A fejedelem hitte, hogy egy népnek belülről kell építkeznie az igazi fejlődés érdekében. Erős elhivatottsága a 21. század emberének is példa lehet, jegyezte meg V. Németh Zsolt kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos, országgyűlési képviselő. Bene László hegyhátszentpéteri asztalosmester és fafaragó munkája a szobor – V. Németh Zsolt szerint talán nem véletlen, hogy tölgyből készült. Erre mondják, hogy a magyarok fája: nem hajlik, hanem törik. Szobor formában tovább él, élteti a Rákóczi-kultuszt.
VAOL