 | 93 éves korában elhunyt Dávid Szaniszla, az 1956-os forradalom és szabadságharc túlélője, a Nemzeti Fórum oszlopos tagja. |
Dávid Szaniszla 1930 január 4-én született Szegeden. A szegedi Állami Leánylíceumban érettségizett, majd 1955-ben mezőgazdasági gépészmérnöki oklevelet szerzett és a Mezőhegyesi Állami Gazdasághoz került gyakornoknak. Itt érte a forradalom kitörése. A mezőhegyesi ideiglenes, majd megalakulása után az állandó munkástanács aktív tagja volt.
Egy a pártemberek előtt, munkavégzés közben, végtelenül őszintén megvallott gondolatnak köszönhetően vált az 1956-os forradalom és szabadságharc üldözöttjévé: kinyilvánította ugyanis, gerinctelennek tartja Kádár Jánost, amiért szovjet csapatokat hívott a magyar nép ellen. Ezt követően országos elfogatóparancsot adtak ki ellene, másfél éven át a bujkálásról szólt az élete. Koncepciók, ötletelés, utazás, ez töltötte ki a mindennapjait. Míg végül 1958 tavaszán 2 év 3 hónap szabadságvesztésre ítélték. Ebből másfél évet kellett letöltenie.
“Hiába próbálkoztak velük átnevelőtáborokkal és egyéb módszerekkel, nem tudták őket eltántorítani hazájuk szeretetétől”
- fogalmazott 2019-ben az 1956-os forradalom és szabadságharc ünnepi megemlékezésén Szegeden.
Éveken keresztül nem tudott elhelyezkedni: 1965-ig csak idénymunkásként és alkalmi munkásként dolgozhatott. 1988-ban belépett az MDF-be, és annak szegedi irodáját vezette. A 2006-os országgyűlési választások előtt a Fidesz jelöltjeit támogatta, ezért kizárták az MDF-ből. Azok közül az önmagukat nem dicsérő, rendíthetetlen tisztességű hősök közül való, akik üldöztetést, börtönt, anyagi és erkölcsi kisemmizést vállaltak Magyarország függetlenségéért.
Dávid Szaniszla 1962-től 25 évig volt a szegedi serdülő- és ificsapat intézője. Élete utolsó éveiben is hétről hétre ott ült a Szent Gellért Fórum lelátóján, szurkolt a szegedi labdarúgásnak és a szegedi labdarúgóknak.
szegedma.hu
Egy a pártemberek előtt, munkavégzés közben, végtelenül őszintén megvallott gondolatnak köszönhetően vált az 1956-os forradalom és szabadságharc üldözöttjévé: kinyilvánította ugyanis, gerinctelennek tartja Kádár Jánost, amiért szovjet csapatokat hívott a magyar nép ellen. Ezt követően országos elfogatóparancsot adtak ki ellene, másfél éven át a bujkálásról szólt az élete. Koncepciók, ötletelés, utazás, ez töltötte ki a mindennapjait. Míg végül 1958 tavaszán 2 év 3 hónap szabadságvesztésre ítélték. Ebből másfél évet kellett letöltenie.
“Hiába próbálkoztak velük átnevelőtáborokkal és egyéb módszerekkel, nem tudták őket eltántorítani hazájuk szeretetétől”
- fogalmazott 2019-ben az 1956-os forradalom és szabadságharc ünnepi megemlékezésén Szegeden.
Éveken keresztül nem tudott elhelyezkedni: 1965-ig csak idénymunkásként és alkalmi munkásként dolgozhatott. 1988-ban belépett az MDF-be, és annak szegedi irodáját vezette. A 2006-os országgyűlési választások előtt a Fidesz jelöltjeit támogatta, ezért kizárták az MDF-ből. Azok közül az önmagukat nem dicsérő, rendíthetetlen tisztességű hősök közül való, akik üldöztetést, börtönt, anyagi és erkölcsi kisemmizést vállaltak Magyarország függetlenségéért.
Dávid Szaniszla 1962-től 25 évig volt a szegedi serdülő- és ificsapat intézője. Élete utolsó éveiben is hétről hétre ott ült a Szent Gellért Fórum lelátóján, szurkolt a szegedi labdarúgásnak és a szegedi labdarúgóknak.
szegedma.hu