A kiállításon bemutatott érmeken Az ember tragédiája egy-egy színének jelenetei, a másik oldalon pedig Madách Imre portréja szerepel. Az érméken látható ábrázolások alapját Szabó Imrefia Béla szobrászművész alkotásai jelentik, aki előbb a rajzait gipsz szobrokként alkotta meg, majd Szabó Tamás ötvösművész ezekből érmeket készített – hangzott el a keddi megnyitón.
Dr. Tomka Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettese elmondta, a kiállítás anyaga a Madách-emlékév tiszteletére készült. Bár az emlékév lezárult, a kiállítást szeretnék minél több helyszínen bemutatni. A Hungarikum Ligetben február közepéig látogatható a tárlat. A főigazgató arról is beszélt, hogy Madách Imre műve igazi hungarikum a maga egyedülállóságával, különlegességével, azokkal a filozófiai mélységekkel, amiket a mű magába foglal és feltár. A tizenöt szín mondanivalója ma is nagyon aktuális.
Találkozunk a hatalom, a nő és férfi viszony kérdésével, az egyén és társadalom viszonyával, olyan kérdésekkel, melyek ma is foglalkoztatják az társadalmat
– fogalmazott a főigazgató-helyettes, aki ismertette azt is, hogy a kiállításon Az ember tragédiájának más művészeti ágakban való feldolgozásai közül Jankovics Marcell animációs filmjének jelenetei is láthatók. Ugyanakkor a tárlat látványvilágát Papp Andrea és munkatársai egy látványos installációval teszik még különlegesebbé.
Lezsák Sándor az esemény házigazdájaként köszöntötte a megjelenteket. Megnyitójában hangsúlyozta: a jó irodalom összeesküvés a kor ellen, mint ahogy Madách Imre Az ember tragédiája című műve is. 1862-ben jelent meg, és ha felidézzük, hogy akkor milyen eszmeáramlatok, tragédiák, drámák, milyen gondolkodó filozófusok tobzódtak a világban, milyen tömeggyilkosságok, iszonyú erőszak, milyen félreértések voltak, akkor valóban Az ember tragédiája összeesküvés volt a kor ellen. Különös az, hogy mondanivalója, száz esztendő múlva is érvényes lesz – hangsúlyozta a honatya.
Az esemény zárásaként a kiállított éremsorozat elkészítésének folyamatáról a két alkotó: Szabó Imrefia Béla, szobrászművész és Szabó Tamás, ötvös mesélt a közönségnek.
BAON
Dr. Tomka Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettese elmondta, a kiállítás anyaga a Madách-emlékév tiszteletére készült. Bár az emlékév lezárult, a kiállítást szeretnék minél több helyszínen bemutatni. A Hungarikum Ligetben február közepéig látogatható a tárlat. A főigazgató arról is beszélt, hogy Madách Imre műve igazi hungarikum a maga egyedülállóságával, különlegességével, azokkal a filozófiai mélységekkel, amiket a mű magába foglal és feltár. A tizenöt szín mondanivalója ma is nagyon aktuális.
Találkozunk a hatalom, a nő és férfi viszony kérdésével, az egyén és társadalom viszonyával, olyan kérdésekkel, melyek ma is foglalkoztatják az társadalmat
– fogalmazott a főigazgató-helyettes, aki ismertette azt is, hogy a kiállításon Az ember tragédiájának más művészeti ágakban való feldolgozásai közül Jankovics Marcell animációs filmjének jelenetei is láthatók. Ugyanakkor a tárlat látványvilágát Papp Andrea és munkatársai egy látványos installációval teszik még különlegesebbé.
Lezsák Sándor az esemény házigazdájaként köszöntötte a megjelenteket. Megnyitójában hangsúlyozta: a jó irodalom összeesküvés a kor ellen, mint ahogy Madách Imre Az ember tragédiája című műve is. 1862-ben jelent meg, és ha felidézzük, hogy akkor milyen eszmeáramlatok, tragédiák, drámák, milyen gondolkodó filozófusok tobzódtak a világban, milyen tömeggyilkosságok, iszonyú erőszak, milyen félreértések voltak, akkor valóban Az ember tragédiája összeesküvés volt a kor ellen. Különös az, hogy mondanivalója, száz esztendő múlva is érvényes lesz – hangsúlyozta a honatya.
Az esemény zárásaként a kiállított éremsorozat elkészítésének folyamatáról a két alkotó: Szabó Imrefia Béla, szobrászművész és Szabó Tamás, ötvös mesélt a közönségnek.
BAON