Két egyhetes munka során mérték fel Orbaiszék településeinek teljes körű értéktárát. Az adatgyűjtést 54 fős csoport végezte, a második turnusra az elmúlt héten került sor (korábban áprilisban jártak Orbaiszéken a felmérést végzők).
Huszonhárom település értékeit mérték fel a Nagymagyarország minden tájáról érkezett önkéntes kutatók a Háromszék-Orbaiszék Értékfeltáró Kollégium keretében. A Kollégiumot a Lakiteleki Népfőiskola szervezte az Emberi Erőforrások Minisztériuma és más intézmények támogatásával. Munkájuk eredményét szombaton vetített képes előadásokon, településenként mutatták be a csomakőrösi tábor nagytermében. A felmérést végzők „hadiszállása” is a csomakőrösi táborban volt, onnan járták be Orbaiszék településeit. November 9-én kerül sor a zárókonferenciára, ahol bemutatják az orbaiszéki értékfeltárást összesítő könyvet is, melyet közel egyórás filmet tartalmazó DVD-melléklettel adnak ki.
A felmérést többnyire néprajzos, történelem szakos egyetemisták végezték, de például Tiszakécskéről egy pedagógus hölgyekből álló csoport is érkezett – tudtuk meg dr. Kisfaludi-Bak Judit kollégiumvezetőtől. Az adatgyűjtés mellett a kollégium célja az is, hogy minél több diákkal megismertessék a Kárpát-medence magyarságát, az emberek hétköznapi életét. Ugyanakkor az értékfeltárással a helyiek számára kívánnak megerősítést adni abban, hogy az általuk végzett legkisebb dolog is érték, ami érdekel másokat. A fiatalokat pedig arra kívánják ösztökélni, hogy megértsék, mennyire tiszteletre méltó, ha itthon maradnak.
Áprilisban 612 háztartásban egy-egy kérdőívet töltöttek ki. Az elmúlt héten, a második körben olyan emberekhez látogattak vissza, akik további faggatását fontosnak tartották, de újabb családokhoz is eljutottak a felmérést végzők – osztotta meg Kisfaludi-Bak Judit.
Két dolog okán is Orbaiszékre esett a választás (korábban többek között Gyergyóban, a Gyimesekben, Moldvában, Torockón, Hegyközön szerveztek hasonló kollégiumokat). Egyrészt, mert épp száz évvel ezelőtt jelent meg Szabó Dezső Az elsodort falu című műve, amelynek történései Orbaiszékhez, Lécfalvához, Cófalvához, Orbaitelekhez köthetők. A másik érv, hogy Orbaiszék „könnyebb falat”, mint például Sepsiszentgyörgy, próbálnak a kisebbtől haladni a nagyobb felé – részletezte a kollégiumvezető, aki maga Sepsiszentgyörgyön született, Lécfalván töltötte gyermekkora nyarait.
Bokor Gábor, www.3szek.ro
A felmérést többnyire néprajzos, történelem szakos egyetemisták végezték, de például Tiszakécskéről egy pedagógus hölgyekből álló csoport is érkezett – tudtuk meg dr. Kisfaludi-Bak Judit kollégiumvezetőtől. Az adatgyűjtés mellett a kollégium célja az is, hogy minél több diákkal megismertessék a Kárpát-medence magyarságát, az emberek hétköznapi életét. Ugyanakkor az értékfeltárással a helyiek számára kívánnak megerősítést adni abban, hogy az általuk végzett legkisebb dolog is érték, ami érdekel másokat. A fiatalokat pedig arra kívánják ösztökélni, hogy megértsék, mennyire tiszteletre méltó, ha itthon maradnak.
Áprilisban 612 háztartásban egy-egy kérdőívet töltöttek ki. Az elmúlt héten, a második körben olyan emberekhez látogattak vissza, akik további faggatását fontosnak tartották, de újabb családokhoz is eljutottak a felmérést végzők – osztotta meg Kisfaludi-Bak Judit.
Két dolog okán is Orbaiszékre esett a választás (korábban többek között Gyergyóban, a Gyimesekben, Moldvában, Torockón, Hegyközön szerveztek hasonló kollégiumokat). Egyrészt, mert épp száz évvel ezelőtt jelent meg Szabó Dezső Az elsodort falu című műve, amelynek történései Orbaiszékhez, Lécfalvához, Cófalvához, Orbaitelekhez köthetők. A másik érv, hogy Orbaiszék „könnyebb falat”, mint például Sepsiszentgyörgy, próbálnak a kisebbtől haladni a nagyobb felé – részletezte a kollégiumvezető, aki maga Sepsiszentgyörgyön született, Lécfalván töltötte gyermekkora nyarait.
Bokor Gábor, www.3szek.ro