 | A Nemzeti Összetartozás Napján, 2020. június 4-én délután avatták fel az Emlékezet-tornyát és szentelték meg az abban elhelyezett „Magyarság Harangját” Lakiteleken, a Nemzeti Művelődési Intézet székházának tetőteraszán. |
A Nemzeti Művelődési Intézet áprilisra tervezett székházavatása és a kapcsolódó Kárpát-medencei Kulturális Találkozó – a váratlan koronavírus-járvány miatt – őszi időpontra került.
A megvalósuló székházavatás két elemét, a nemzet összetartozását jelképező Emlékezet-tornyát, s az abban elhelyezett „Magyarság Harangját, 2020. június 4-én, szűk körű megemlékezés keretében avatták fel, csatlakozva a Nemzeti Összetartozás Napja eseménysorozatához.
A megemlékező eseményen beszédet mondott Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a Népfőiskola Alapítvány elnöke és Závogyán Magdolna, a Nemzeti Művelődési Intézet ügyvezetője. A harangot Dr. Kiss-Rigó László Szeged-Csanád Egyházmegye püspöke és Bagi Ferenc plébános szentelte meg, áldást mondott Kókai Géza református lelkipásztor.
Lezsák Sándor köszöntőjében rámutatott, hogy minden magyar felelős minden magyarért. Visszatekintett az 1920 utáni évtizedekre, amikor az emberek számára a kultúrát a kisközösségek és az ott folyó tevékenység jelentette. 1945 után ezeket a szervezeteket feloszlatták és csak a 90-es évektől születhettek újjá. Köszöntője végén reményét fejezte ki, hogy olyan évszázad előtt állunk, amely valóban képes együvé ötvözni az itt élő magyarokat és együtt tudunk élni békességben, nyugalomban.
Závogyán Magdolna, a Nemzeti Művelődési Intézet ügyvezetője megemlékező beszédében azt hangsúlyozta, hogy június 4-e az a nap, amikor a Kárpát-medencei és a világ magyarsága lélekben összekapcsolódik, és nemzetünk szomorú sorsfordulójára emlékezik. Majd így folytatta: Ma arra a napra emlékezünk, amikor a tragikus Trianoni békediktátum következtében családok milliói szakadtak el egymástól. Arra a napra, amelyen a nemzeti kultúra, a tudomány, a művészetek, valamint az önszerveződő helyi közösségek beláthatatlan veszteségeket szenvedtek. Az elmúlt száz év azonban megmutatta azt is, hogy a magyarság összetartozása a legnagyobb tragédiák során mutatja meg igaz erejét – mondta az ügyvezető.
A harangszentelést megelőzően Dr. Kiss-Rigó László, a Szeged-Csanád Egyházmegye püspöke beszédében elmondta, hogy a harang mindig fontos jelkép volt. A keresztény hagyományokban leginkább a hála, az emlékezés és a dicsőítés szimbólumává vált. Kiemelte az összetartozás, az összefogás jelentőségét, melyre példa a Trianont követő időszak, mert nemcsak sérelmeinkkel foglalkoztunk, hanem kerestük a túlélés lehetőségeit. Kérte, hogy adjunk hálát Istennek, hogy túl éltük a nemzetgyilkossági kísérletet.
A „Magyarság Harangja” ezen a napon a tragikus Trianoni békediktátum következtében szétszakadt ország magyarságának emlékére szólalt meg, emlékezve az elválasztott családok, rokonok, barátok millióira.
A Nemzeti Művelődési Intézet a „Magyarság Harangja” testvérharangjait később, október 3-án az épület avatására szervezett Kárpát-medencei ünnepség keretében adja át öt külhoni kulturális szervezetnek.
Attól az időponttól a harang minden nap azonos időben – 15 óra 13 perckor, a Kárpát-medencei magyarság összetartozását kimondó Alaptörvény aláírásának perceiben (2011. április 25., 15:13’) – szólal meg a lakiteleki székházban, hogy egy-egy település nemzeti kultúrát megtartó egyleteire, civil szerveződéseire, a közösség által elért eredményekre emlékeztesse a magyarságot. A testvérharangok válaszként 16:32 perckor emlékeztetnek az elszakadt nemzetrészek magyarságmegtartó megtartó közösségeire.
Az eseményt a hungarikumok sorába emelt hangszer, a tárogató szívbe markoló hangja zárta Szabó Sándor tárogatóművész előadásában.
További képeket ide kattintva tekinthetik meg.
Forrás: nmi.hu
A megvalósuló székházavatás két elemét, a nemzet összetartozását jelképező Emlékezet-tornyát, s az abban elhelyezett „Magyarság Harangját, 2020. június 4-én, szűk körű megemlékezés keretében avatták fel, csatlakozva a Nemzeti Összetartozás Napja eseménysorozatához.
A megemlékező eseményen beszédet mondott Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a Népfőiskola Alapítvány elnöke és Závogyán Magdolna, a Nemzeti Művelődési Intézet ügyvezetője. A harangot Dr. Kiss-Rigó László Szeged-Csanád Egyházmegye püspöke és Bagi Ferenc plébános szentelte meg, áldást mondott Kókai Géza református lelkipásztor.
Lezsák Sándor köszöntőjében rámutatott, hogy minden magyar felelős minden magyarért. Visszatekintett az 1920 utáni évtizedekre, amikor az emberek számára a kultúrát a kisközösségek és az ott folyó tevékenység jelentette. 1945 után ezeket a szervezeteket feloszlatták és csak a 90-es évektől születhettek újjá. Köszöntője végén reményét fejezte ki, hogy olyan évszázad előtt állunk, amely valóban képes együvé ötvözni az itt élő magyarokat és együtt tudunk élni békességben, nyugalomban.
Závogyán Magdolna, a Nemzeti Művelődési Intézet ügyvezetője megemlékező beszédében azt hangsúlyozta, hogy június 4-e az a nap, amikor a Kárpát-medencei és a világ magyarsága lélekben összekapcsolódik, és nemzetünk szomorú sorsfordulójára emlékezik. Majd így folytatta: Ma arra a napra emlékezünk, amikor a tragikus Trianoni békediktátum következtében családok milliói szakadtak el egymástól. Arra a napra, amelyen a nemzeti kultúra, a tudomány, a művészetek, valamint az önszerveződő helyi közösségek beláthatatlan veszteségeket szenvedtek. Az elmúlt száz év azonban megmutatta azt is, hogy a magyarság összetartozása a legnagyobb tragédiák során mutatja meg igaz erejét – mondta az ügyvezető.
A harangszentelést megelőzően Dr. Kiss-Rigó László, a Szeged-Csanád Egyházmegye püspöke beszédében elmondta, hogy a harang mindig fontos jelkép volt. A keresztény hagyományokban leginkább a hála, az emlékezés és a dicsőítés szimbólumává vált. Kiemelte az összetartozás, az összefogás jelentőségét, melyre példa a Trianont követő időszak, mert nemcsak sérelmeinkkel foglalkoztunk, hanem kerestük a túlélés lehetőségeit. Kérte, hogy adjunk hálát Istennek, hogy túl éltük a nemzetgyilkossági kísérletet.
A „Magyarság Harangja” ezen a napon a tragikus Trianoni békediktátum következtében szétszakadt ország magyarságának emlékére szólalt meg, emlékezve az elválasztott családok, rokonok, barátok millióira.
A Nemzeti Művelődési Intézet a „Magyarság Harangja” testvérharangjait később, október 3-án az épület avatására szervezett Kárpát-medencei ünnepség keretében adja át öt külhoni kulturális szervezetnek.
Attól az időponttól a harang minden nap azonos időben – 15 óra 13 perckor, a Kárpát-medencei magyarság összetartozását kimondó Alaptörvény aláírásának perceiben (2011. április 25., 15:13’) – szólal meg a lakiteleki székházban, hogy egy-egy település nemzeti kultúrát megtartó egyleteire, civil szerveződéseire, a közösség által elért eredményekre emlékeztesse a magyarságot. A testvérharangok válaszként 16:32 perckor emlékeztetnek az elszakadt nemzetrészek magyarságmegtartó megtartó közösségeire.
Az eseményt a hungarikumok sorába emelt hangszer, a tárogató szívbe markoló hangja zárta Szabó Sándor tárogatóművész előadásában.
További képeket ide kattintva tekinthetik meg.
Forrás: nmi.hu