Hiánypótló szakmai konferenciával és kulturális ünnepel tisztelegnek Kiskunfélegyházán azon emberek előtt, akik egész éven át a libatartással, hizlalással vagy a feldolgozással foglalkoznak és szakértelmükkel, kitartásukkal előteremtik a világszerte híres kiskunfélegyházi libamájat. A Libafesztivál küldetése a hagyomány ápolása, az értékteremtés és az ágazat jövőképének formálása.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg pénteken és szombaton a Libafesztivált Kiskunfélegyházán, ahol több mint 200 éves hagyománya van víziszárnyas tenyésztésnek. Az esemény egyik kiemelt programja a szakmai konferencia, amelynek pénteken a városháza adott otthont és ahol az ágazat aktuális kérdéseiről tanácskoztak a résztvevők.
– Kiskunfélegyháza 1774-ben kapott mezővárosi rangot Mária Teréziától, büszkék vagyunk arra, hogy a mai napig sikerült megőrizni az agráriumhoz való kötődésünket – mondta köszöntőjében Csányi József polgármester (Nemzeti Fórum). Városunk egyik meghatározó vállalata az Integrál Zrt., amely zászlóshajóként képviseli az agráriumot a Libafesztiválon. Büszkék vagyunk arra, hogy otthont adhatunk ennek a színvonalas rendezvénynek – tette hozzá a városvezető.
Lezsák Sándor a térség országgyűlési képviselője köszöntőjében arról beszélt, hogy 2012-ben nagy többséggel fogadta el a parlament a hungarikum törvényt. A hungarikum bizottság nagy felelőssége kiválasztani azt a terméket, azt a tudást, azt az értéket, amely méltón képviselhet bennünket a világban. – Olyan időszakban álltunk a libamáj mellé, amikor „mancsok” próbálták tönkre tenni az ágazatot. Sok-sok mancs próbált itt olyan állóháborút létrehozni, amely sértette hazánk és az ágazat érdekeit. Nagy küzdelem volt és ebben a küzdelemben a jelenvélők nagyon sokat tettek annak érdekében, hogy most nyugalom van. Bár tudjuk, hogy bármikor újra nehéz helyzetbe kerülhet az ágazat, ezért a magyar külpolitikai alapvető felelőssége és feladata, hogy több lábon álljon és legyen jó kapcsolata az Európai Unióval, az Egyesült Államokkal, Oroszországgal, Közép-Ázsiával, Kínával és Japánnal, ahol kereshetjük a magunk lehetőségeit – fogalmazott a honatya.
– Ugyanakkor azt is tudomásul kell venni, hogy a vidék nem csak arra való, hogy nyersanyagot állítson elő a feldolgozóiparnak. A vidék otthona kell hogy legyen az embereknek. Ez is felelőssége az ágazatnak, felelőssége az Integrál Zrt.-nek, felelőssége minden foglalkoztatónak – tette hozzá Lezsák Sándor. A képviselő szerint nem történelmi ábránd a Kert-Magyarország gondolata, mint ahogy az sem, hogy a tanyavilág újra megerősödjön. Mint monda a Kert-Magyarország a 21. század egyik korszerű törekvése, amely segítheti a baromfiágazatot is.
Tarpataki Tamás agrárpiacért felelős helyettes államtitkár a lúdágazgat helyzetéről elmondta, folyamatosan növekszik a termelés. Idén 2,5 százalékos emelkedés tapasztalható a termelésben és a fogyasztásban egyaránt. Az előrejelzések jövőre is további emelkedést mutatnak. – Ebben nagyban közrejátszik az afrikai sertéspestis terjedése, amely Európában is gondot okozott. Kínát azonban letarolta a betegség, amely óriási problémákat jelent a sertéságazatban. A kínai sertés probléma globális fehérjehiányt eredményezhet még éveken keresztül, ami viszont a baromfiágazatnak egyértelmű lehetőséget biztosít – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.
Tarpataki Tamás az állatjóléti támogatások emelkedéséről is beszélt. Elmondta, a kormány 2019-2025 között 12,1 milliárd forintos keretet biztosít évente a baromfiágazatra. Az állattelepek fejlesztésére pedig 34 milliárd forintos kert áll rendelkezésre. A jövőbeli feladatok közül kiemelten fontosnak tarja az ágazat megerősítését, hogy ne kelljen a madárinfluenzát még egyszer átvészelni.
Fotó és szöveg: Vajda Piroska, baon.hu
– Kiskunfélegyháza 1774-ben kapott mezővárosi rangot Mária Teréziától, büszkék vagyunk arra, hogy a mai napig sikerült megőrizni az agráriumhoz való kötődésünket – mondta köszöntőjében Csányi József polgármester (Nemzeti Fórum). Városunk egyik meghatározó vállalata az Integrál Zrt., amely zászlóshajóként képviseli az agráriumot a Libafesztiválon. Büszkék vagyunk arra, hogy otthont adhatunk ennek a színvonalas rendezvénynek – tette hozzá a városvezető.
Lezsák Sándor a térség országgyűlési képviselője köszöntőjében arról beszélt, hogy 2012-ben nagy többséggel fogadta el a parlament a hungarikum törvényt. A hungarikum bizottság nagy felelőssége kiválasztani azt a terméket, azt a tudást, azt az értéket, amely méltón képviselhet bennünket a világban. – Olyan időszakban álltunk a libamáj mellé, amikor „mancsok” próbálták tönkre tenni az ágazatot. Sok-sok mancs próbált itt olyan állóháborút létrehozni, amely sértette hazánk és az ágazat érdekeit. Nagy küzdelem volt és ebben a küzdelemben a jelenvélők nagyon sokat tettek annak érdekében, hogy most nyugalom van. Bár tudjuk, hogy bármikor újra nehéz helyzetbe kerülhet az ágazat, ezért a magyar külpolitikai alapvető felelőssége és feladata, hogy több lábon álljon és legyen jó kapcsolata az Európai Unióval, az Egyesült Államokkal, Oroszországgal, Közép-Ázsiával, Kínával és Japánnal, ahol kereshetjük a magunk lehetőségeit – fogalmazott a honatya.
– Ugyanakkor azt is tudomásul kell venni, hogy a vidék nem csak arra való, hogy nyersanyagot állítson elő a feldolgozóiparnak. A vidék otthona kell hogy legyen az embereknek. Ez is felelőssége az ágazatnak, felelőssége az Integrál Zrt.-nek, felelőssége minden foglalkoztatónak – tette hozzá Lezsák Sándor. A képviselő szerint nem történelmi ábránd a Kert-Magyarország gondolata, mint ahogy az sem, hogy a tanyavilág újra megerősödjön. Mint monda a Kert-Magyarország a 21. század egyik korszerű törekvése, amely segítheti a baromfiágazatot is.
Tarpataki Tamás agrárpiacért felelős helyettes államtitkár a lúdágazgat helyzetéről elmondta, folyamatosan növekszik a termelés. Idén 2,5 százalékos emelkedés tapasztalható a termelésben és a fogyasztásban egyaránt. Az előrejelzések jövőre is további emelkedést mutatnak. – Ebben nagyban közrejátszik az afrikai sertéspestis terjedése, amely Európában is gondot okozott. Kínát azonban letarolta a betegség, amely óriási problémákat jelent a sertéságazatban. A kínai sertés probléma globális fehérjehiányt eredményezhet még éveken keresztül, ami viszont a baromfiágazatnak egyértelmű lehetőséget biztosít – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.
Tarpataki Tamás az állatjóléti támogatások emelkedéséről is beszélt. Elmondta, a kormány 2019-2025 között 12,1 milliárd forintos keretet biztosít évente a baromfiágazatra. Az állattelepek fejlesztésére pedig 34 milliárd forintos kert áll rendelkezésre. A jövőbeli feladatok közül kiemelten fontosnak tarja az ágazat megerősítését, hogy ne kelljen a madárinfluenzát még egyszer átvészelni.
Fotó és szöveg: Vajda Piroska, baon.hu