 | A Kína Kollégium hatodik képzési alkalma 2020. október 9. és 11. között zajlott. A találkozó tematikájának középpontjában Kína, mint a változó világrend központi állama állt. |
Az első képzési napon a hallgatók a kínai kultúrával, filmművészettel és történelemmel való ismerkedés jegyében a Vörös szikla című, John Woo-filmet tekintették meg.
A szombati képzési nap központi előadója Horváth Ákos Csung Jüand csikung mester volt. Széleskörű áttekintést nyújtott a csikung filozófiájáról és elméletéről, majd ezt követően gyakorlati foglalkozás keretében nyújtott betekintést a belső harcművészet és a kínai gyógyítás ezen sajátos, Magyarországon kevéssé ismert formájába. A testet alapjaiban átmozgató gyakorlati foglalkozás lehetőséget biztosított arra is, hogy a képzésbe bekapcsolódjanak a Gyarmati Dezső Kollégium tagjai is.
Füzes János, a Pécsi Tudományegyetem Konfuciusz Intézetének oktatója előadásában Konfuciusz életéről, pályafutásáról és munkásságáról tartott nagyívű áttekintést. A címzetes egyetemi docens részletesen kitért a konfuciuszi művek eredetére, tartalmára, az azokban leírt tanításokra és arra a kiterjedt és gondosan kidolgozott tanításra, amely a nagy filozófus nevéhez köthető. Füzes János eredeti és bulvárlapok által gyártott konfuciuszi idézetek felhasználásával kvízversenyt is rendezett a hallgatóknak, amelynek győztese, Pavlicsek Patrik könyvjutalomban részesült.
A délután második előadójaként P. Szabó Sándor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense tartott előadást Kína globális szerepéről és az amerikai-kínai versengésről. A nagysikerű prezentációban P. Szabó Sándor kiemelte, hogy Kína nemzetközi gazdasági szerepe igen ingatag. A globális viszonyok sajátosságai és az Amerikai Egyesült Államok ereje ugyanis nagymértékben behatárolja a kínai terjeszkedés és versenyképesség lehetőségeit. A docens szerint a két állam hatalmi versenyfutása folytatódni fog, azonban bár sokan úgy vélik, hogy Kína ebből győztesen fog kikerülni, a kép mégsem ennyire egyértelmű.
Az előadók sorát Wagner Péter, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója zárta, aki az ázsiai állam Közel-Keleten betöltött szerepéről beszélt. Elmondta, hogy Kína nem hagyományos szereplője a térségnek, azonban mint mindenhol a világban itt is terjeszkedésre törekszik, azonban pozíciói meglehetősen képlékenynek tekinthetők.
A képzés harmadik napján Vörös Zoltán, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa színes előadást tartott a kínai haderő fejlesztésének tendenciáiról, az elért eredmények sajátosságairól, a kínai fegyverek minőségéről és versenyképességéről. Elmondta, hogy Kína számára elérhetővé vált, hogy az ország szuverenitásának biztosításán túl, az általa kiemelten kezelt, közeli tengeri térségben az érdekeit hathatósan tudja képviselni, azonban a távoli vidékeken való sikeres katonai fellépés lehetősége még távoli. Hangsúlyozta, hogy a távol-keleti térségben akár egy kínai-amerikai fegyveres konfliktus lehetősége sem kizárt.
A hétvége zárásaként Oláh Róbert, földtani szakértő a földtani sajátosságok szempontjából világította meg a Kínai Népköztársaság globális stratégiai törekvéseinek hátterét, illetve a lehetőségeit. Az előadó áttekintette a kínai gazdaság sérülékenységének geológiai és technológiai, valamint demográfiai okait.
A szombati képzési nap központi előadója Horváth Ákos Csung Jüand csikung mester volt. Széleskörű áttekintést nyújtott a csikung filozófiájáról és elméletéről, majd ezt követően gyakorlati foglalkozás keretében nyújtott betekintést a belső harcművészet és a kínai gyógyítás ezen sajátos, Magyarországon kevéssé ismert formájába. A testet alapjaiban átmozgató gyakorlati foglalkozás lehetőséget biztosított arra is, hogy a képzésbe bekapcsolódjanak a Gyarmati Dezső Kollégium tagjai is.
Füzes János, a Pécsi Tudományegyetem Konfuciusz Intézetének oktatója előadásában Konfuciusz életéről, pályafutásáról és munkásságáról tartott nagyívű áttekintést. A címzetes egyetemi docens részletesen kitért a konfuciuszi művek eredetére, tartalmára, az azokban leírt tanításokra és arra a kiterjedt és gondosan kidolgozott tanításra, amely a nagy filozófus nevéhez köthető. Füzes János eredeti és bulvárlapok által gyártott konfuciuszi idézetek felhasználásával kvízversenyt is rendezett a hallgatóknak, amelynek győztese, Pavlicsek Patrik könyvjutalomban részesült.
A délután második előadójaként P. Szabó Sándor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense tartott előadást Kína globális szerepéről és az amerikai-kínai versengésről. A nagysikerű prezentációban P. Szabó Sándor kiemelte, hogy Kína nemzetközi gazdasági szerepe igen ingatag. A globális viszonyok sajátosságai és az Amerikai Egyesült Államok ereje ugyanis nagymértékben behatárolja a kínai terjeszkedés és versenyképesség lehetőségeit. A docens szerint a két állam hatalmi versenyfutása folytatódni fog, azonban bár sokan úgy vélik, hogy Kína ebből győztesen fog kikerülni, a kép mégsem ennyire egyértelmű.
Az előadók sorát Wagner Péter, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója zárta, aki az ázsiai állam Közel-Keleten betöltött szerepéről beszélt. Elmondta, hogy Kína nem hagyományos szereplője a térségnek, azonban mint mindenhol a világban itt is terjeszkedésre törekszik, azonban pozíciói meglehetősen képlékenynek tekinthetők.
A képzés harmadik napján Vörös Zoltán, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa színes előadást tartott a kínai haderő fejlesztésének tendenciáiról, az elért eredmények sajátosságairól, a kínai fegyverek minőségéről és versenyképességéről. Elmondta, hogy Kína számára elérhetővé vált, hogy az ország szuverenitásának biztosításán túl, az általa kiemelten kezelt, közeli tengeri térségben az érdekeit hathatósan tudja képviselni, azonban a távoli vidékeken való sikeres katonai fellépés lehetősége még távoli. Hangsúlyozta, hogy a távol-keleti térségben akár egy kínai-amerikai fegyveres konfliktus lehetősége sem kizárt.
A hétvége zárásaként Oláh Róbert, földtani szakértő a földtani sajátosságok szempontjából világította meg a Kínai Népköztársaság globális stratégiai törekvéseinek hátterét, illetve a lehetőségeit. Az előadó áttekintette a kínai gazdaság sérülékenységének geológiai és technológiai, valamint demográfiai okait.