 | Nagyszabású gálaműsorral ünnepelte a napokban fennállásának harmincéves évfordulóját a lakiteleki Népfőiskola által működtetett Kösöntyű néptánccsoport. |
A helyi művelődési házban megrendezett jubileumi esemény vendégeit Lezsákné Sütő Gabriella köszöntötte. Felidézte, hogy a tánccsoportot régi, gyerekkori álma, a mozgás, a tánc szeretete hívta életre, s a tudat, hogy semmit sem késő elkezdeni, minden megtanulható felnőttkorban is. Hangsúlyozta, a csoport szakmai vezetője Fantoly Gyula, a népművészet ifjú mestere, kétszeres nívódíjas koreográfus. Mindketten a kezdetek óta a csoport táncosai az együttesnek.
Arról is beszélt, hogy a Kösöntyű név egy ősrégi magyar szó, amelynek jelentése kis ékszer, dísztű.
– Úgy gondoltuk, mi is úgy szeretnénk ebben a csoportban táncolni, tanulni és tanítani, hogy ékszerként mutassuk föl a környezetünkben élőknek a Kárpát-medencei magyar hagyományokat, kultúrát. Mottónk egy Csoóri Sándor idézet: "A néptánc történetének két fontos pillanata volt, az egyik, amikor a tánc fölkerült a színpadra. És a másik, amikor a színpadról újra visszakerült a földre. Nem művészetként, hanem azért, hogy a tánc tánc maradhasson, mint ahogy a szél a szél, az eső az eső."
– A népdal, a néptánc közösségteremtő erő, megőrzött tudás, amely táplálja mai kultúránkat. Színpadi szerepléseinken nemcsak táncban, hanem látványban is – az eredeti viseletek vagy azok alapján varrott ruhákban – igyekszünk a hagyományt közvetíteni. A táncházak alkalmat teremtenek arra, hogy a tánc visszakerüljön a földre, és az emberek ne színpadi nézőként, hanem aktívan, együtt táncolva éljék meg ezt az élményt, olyan természetesen, ahogy a szél a szél, az eső az eső – fogalmazott Lezsák Sándorné Sütő Gabriella.
Amikor hagyományőrző idős táncosok táncát nézzük, megfigyelhetjük, milyen díszesen, gazdagon, választékosan fejezik ki magukat. A tánc ugyanis olyan jelbeszéd, amivel a táncos elbeszéli, átadja az érzéseit, mondandóját, mindazt, amit fontosnak tart a világból. És mint minden kifejezőkészség pontossága, kommunikációs színvonala az adott nyelv fejlettségét mutatja, így a mi népünkre, a mi kultúránkra egy nagyon magas érzelmi és kulturális intelligencia jellemző. Ezt a gazdag örökséget őrizzük és gyarapítjuk immár 30 éve. Munkánkat jelzi számtalan hazai és határon túli fellépés, 28 nyári tábor, népfőiskolai táncházak, Kárpát-medencei gyűjtőutak, közös kirándulások és az utánpótlás folyamatos nevelése – összegezte az alapító, aki büszkén számolt be arról is, hogy a Kösöntyű néptánccsoport 2013-ban elnyerte Lakitelek Közművelődési díját, 2015-ben tevékenységüket helyi értékké, 2017-ben megyei értékké nyilvánították.
baon.hu
Arról is beszélt, hogy a Kösöntyű név egy ősrégi magyar szó, amelynek jelentése kis ékszer, dísztű.
– Úgy gondoltuk, mi is úgy szeretnénk ebben a csoportban táncolni, tanulni és tanítani, hogy ékszerként mutassuk föl a környezetünkben élőknek a Kárpát-medencei magyar hagyományokat, kultúrát. Mottónk egy Csoóri Sándor idézet: "A néptánc történetének két fontos pillanata volt, az egyik, amikor a tánc fölkerült a színpadra. És a másik, amikor a színpadról újra visszakerült a földre. Nem művészetként, hanem azért, hogy a tánc tánc maradhasson, mint ahogy a szél a szél, az eső az eső."
– A népdal, a néptánc közösségteremtő erő, megőrzött tudás, amely táplálja mai kultúránkat. Színpadi szerepléseinken nemcsak táncban, hanem látványban is – az eredeti viseletek vagy azok alapján varrott ruhákban – igyekszünk a hagyományt közvetíteni. A táncházak alkalmat teremtenek arra, hogy a tánc visszakerüljön a földre, és az emberek ne színpadi nézőként, hanem aktívan, együtt táncolva éljék meg ezt az élményt, olyan természetesen, ahogy a szél a szél, az eső az eső – fogalmazott Lezsák Sándorné Sütő Gabriella.
Amikor hagyományőrző idős táncosok táncát nézzük, megfigyelhetjük, milyen díszesen, gazdagon, választékosan fejezik ki magukat. A tánc ugyanis olyan jelbeszéd, amivel a táncos elbeszéli, átadja az érzéseit, mondandóját, mindazt, amit fontosnak tart a világból. És mint minden kifejezőkészség pontossága, kommunikációs színvonala az adott nyelv fejlettségét mutatja, így a mi népünkre, a mi kultúránkra egy nagyon magas érzelmi és kulturális intelligencia jellemző. Ezt a gazdag örökséget őrizzük és gyarapítjuk immár 30 éve. Munkánkat jelzi számtalan hazai és határon túli fellépés, 28 nyári tábor, népfőiskolai táncházak, Kárpát-medencei gyűjtőutak, közös kirándulások és az utánpótlás folyamatos nevelése – összegezte az alapító, aki büszkén számolt be arról is, hogy a Kösöntyű néptánccsoport 2013-ban elnyerte Lakitelek Közművelődési díját, 2015-ben tevékenységüket helyi értékké, 2017-ben megyei értékké nyilvánították.
baon.hu