 | A könyvkiadás mai helyzetét értékelték azon pénteki a tanácskozáson, amelyet az Antológia Kiadó és Nyomda Kft. harmincadik születésnapja alkalmából rendeztek meg a Lakitelek Népfőiskolán. A jubileumi esemény a nyomda bemutatásával kezdődött. |
Az Antológia harminc esztendejéről dióhéjban Lezsák Sándor, házigazda, országgyűlési képviselő számolt be. Elmondta, a nyolcvanas évek elején Agócs Sándor költővel arról álmodoztak, hogy egyszer lesz egy könyvkiadójuk. Az álom 1990 augusztus elsején valóra vált, az első könyvet Buda Ferenc költő születésének 50. évfordulójára szerkesztették. Ezt követően készítette el Agócs Sándor a József Attila Kör lexikonát, amely a kör akkori 133 tagját mutatta be.
– Nagy sikere volt, évekig haszonnal forgatták a könyvkiadók és a folyóiratszerkesztők. Ugyanakkor alkalmas volt arra, hogy megismerjük egymást. Valójában ez a mi feladatunk és felelősségünk a kezdetektől fogva, hogy kapcsolatot teremtsünk és szövetséget kössünk azokkal, akikkel lehet, annak az érdekében dolgozni, hogy erősödjön a magyar irodalom, erősödjön a nemzeti gondolat, erősödjön az ország. És valójában a hetvenes évektől kezdve ez a lakiteleki találkozók meghatározó gondolata is. Ezt teljesítette ki Agócs Sándor munkatársaival közösen – mondta bevezetőjében Lezsák Sándor.
Ezt követően Agócs Sándor, költő a kiadó vezetője idézte fel a kiadó megszületésének kezdetét. Mint mondta, az Antológia Kiadóhoz kerülése nagy kihívás, nagy öröm, nagy felelősség és még nagyobb megtiszteltetés volt számára. Az elmúlt harminc év alatt 352 könyvet adtak ki – summázta a kiadó vezetője.
L. Simon László író, országgyűlési képviselő a könyvkiadók mai helyzetéről és a pályázati lehetőségekről tájékoztatta az egybegyűlteket. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt harminc évben drasztikusan megváltoztak az olvasási szokások, a könyvkiadás, a könyvkiadás támogatási rendszere, illetve a könyvterjesztési rendszer. A rendszerváltozással ránk köszöntött szabadságnak az egyik következménye, hogy bárki kiadhat könyvet, ezáltal azonban rendkívül felhígult a minőség. Ugyanakkor olyan szakmák tűntek el mint a korrektor a szerkesztő, az olvasó szerkesztő, így az ezzel kapcsolatos minőségi munka is háttérbe szorult – vélekedett a honatya. Arról is beszámolt, hogy a rendszerváltozás óta sokkal több könyv jelenik meg évente. Ez részben a szabadság következménye, részben pedig annak, hogy bárki kinevezheti magát írónak és bármilyen könyvet megjelentethet magán kiadásban. Mindazonáltal napjainkban sokkal egyszerűbb könyvet nyomtatni, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Negatív változás viszont, hogy az egy címre eső darabszám jelentősen csökkent. A legtöbb kiadott szépirodalmi mű esetében a példányszám nem éri el az ezret – részletezte a politikus. Előadásában arra is rávilágított, hogy a könyv konkurenciáinak megjelenésével az olvasási szokások is megváltoztak. Önmagában az, hogy képernyőn olvasunk még nem lenne olyan nagy probléma. A gondot inkább az olvasás és az írás gyakorlati változása jelenti. L. Simon László szerint, az olvasás kemény munka, ezért nagyon fontos, hogy a szülők rászoktassák erre a gyermekeiket. Ezt a kemény munkát a legtöbben megspórolják és ez drasztikus módon hat vissza a gondolkodásunkra.
Bár a honatya szerint a könyvterjesztés ma ezer sebből vérzik, ez nem jelenti azt, hogy le kell mondani az olvasókról és az olvasás kultúrájáról. Ám az, hogy milyen módon mentik át a jövőbe azt a tudásanyagot, ami a nemzetünk sajátja, az a következő évek kultúrpolitikájának nagy kihívása lesz – hangsúlyozta a szakember.
További képek ide kattintva érhetőek el.
Forrás: baon.hu
Képek: Bús Csaba
– Nagy sikere volt, évekig haszonnal forgatták a könyvkiadók és a folyóiratszerkesztők. Ugyanakkor alkalmas volt arra, hogy megismerjük egymást. Valójában ez a mi feladatunk és felelősségünk a kezdetektől fogva, hogy kapcsolatot teremtsünk és szövetséget kössünk azokkal, akikkel lehet, annak az érdekében dolgozni, hogy erősödjön a magyar irodalom, erősödjön a nemzeti gondolat, erősödjön az ország. És valójában a hetvenes évektől kezdve ez a lakiteleki találkozók meghatározó gondolata is. Ezt teljesítette ki Agócs Sándor munkatársaival közösen – mondta bevezetőjében Lezsák Sándor.
Ezt követően Agócs Sándor, költő a kiadó vezetője idézte fel a kiadó megszületésének kezdetét. Mint mondta, az Antológia Kiadóhoz kerülése nagy kihívás, nagy öröm, nagy felelősség és még nagyobb megtiszteltetés volt számára. Az elmúlt harminc év alatt 352 könyvet adtak ki – summázta a kiadó vezetője.
L. Simon László író, országgyűlési képviselő a könyvkiadók mai helyzetéről és a pályázati lehetőségekről tájékoztatta az egybegyűlteket. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt harminc évben drasztikusan megváltoztak az olvasási szokások, a könyvkiadás, a könyvkiadás támogatási rendszere, illetve a könyvterjesztési rendszer. A rendszerváltozással ránk köszöntött szabadságnak az egyik következménye, hogy bárki kiadhat könyvet, ezáltal azonban rendkívül felhígult a minőség. Ugyanakkor olyan szakmák tűntek el mint a korrektor a szerkesztő, az olvasó szerkesztő, így az ezzel kapcsolatos minőségi munka is háttérbe szorult – vélekedett a honatya. Arról is beszámolt, hogy a rendszerváltozás óta sokkal több könyv jelenik meg évente. Ez részben a szabadság következménye, részben pedig annak, hogy bárki kinevezheti magát írónak és bármilyen könyvet megjelentethet magán kiadásban. Mindazonáltal napjainkban sokkal egyszerűbb könyvet nyomtatni, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Negatív változás viszont, hogy az egy címre eső darabszám jelentősen csökkent. A legtöbb kiadott szépirodalmi mű esetében a példányszám nem éri el az ezret – részletezte a politikus. Előadásában arra is rávilágított, hogy a könyv konkurenciáinak megjelenésével az olvasási szokások is megváltoztak. Önmagában az, hogy képernyőn olvasunk még nem lenne olyan nagy probléma. A gondot inkább az olvasás és az írás gyakorlati változása jelenti. L. Simon László szerint, az olvasás kemény munka, ezért nagyon fontos, hogy a szülők rászoktassák erre a gyermekeiket. Ezt a kemény munkát a legtöbben megspórolják és ez drasztikus módon hat vissza a gondolkodásunkra.
Bár a honatya szerint a könyvterjesztés ma ezer sebből vérzik, ez nem jelenti azt, hogy le kell mondani az olvasókról és az olvasás kultúrájáról. Ám az, hogy milyen módon mentik át a jövőbe azt a tudásanyagot, ami a nemzetünk sajátja, az a következő évek kultúrpolitikájának nagy kihívása lesz – hangsúlyozta a szakember.
További képek ide kattintva érhetőek el.
Forrás: baon.hu
Képek: Bús Csaba