Emlékezés Für Lajosra - Egyházasrádóctól a miniszterségig
Népmeséink gyakori fordulata, hogy egy kis faluból elinduló parasztfiú – tehetségének, kitartásának, szellemi adottságainak köszönhetően – elnyeri a királylány kezét. A társadalmi mobilitás lehetőségének leegyszerűsítése és reménye jelenik meg ezekben a naiv történetekben. Ugyanakkor mégis ezekhez hasonló pályát járt be Für Lajos (1930–2013) történészprofesszor, rendszerváltó honvédelmi miniszter, aki a Vas megyei Egyházasrádóc paraszti közösségéből indulva a csurgói Csokonai Vitéz Mihály Gimnáziumon és a debreceni egyetemen keresztül jutott el a történészi pályára, s lett a magyar agrár-, gazdaság-, társadalom- és demográfiatörténet egyik legkiválóbb kutatója. |
Az ötvenhatos forradalmi események Debrecenben érték, ahol akkoriban mint tanársegéd oktatott a bölcsészkaron, s a Hajdú-Bihar Megyei Forradalmi Bizottság titkára lett. A szovjet megszállás után letartóztatásba került, és néhány hónapra előbb Ausztriába, majd Franciaországba volt kénytelen emigrálni. Édesapja halála miatt tért haza, és eleinte pedagógusként, később a Magyar Mezőgazdasági Múzeum tudományos munkatársaként, valamint a nyíregyházi, illetve az egri tanárképző főiskola oktatójaként, végül a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem professzoraként dolgozott. A rendszerváltozás folyamataiba hamar bekapcsolódott. 1989-ben a rendszerváltó tömegpárt, a Magyar Demokrata Fórum köztársaságielnök-jelöltje volt, 1990 és 1994 között pedig az Antall József, majd Boross Péter vezette jobbközép koalíciós kormány honvédelmi minisztere.
Szülőfalujában létrejött a Für Lajos Művelődési Központ, amelyet 2019. szeptember 21-én avattak föl. Az intézményben állandó kiállítás őrzi emlékét, amelynek anyaga Für Lajos születésének kilencvenedik évfordulójára Önarckép – Emlékkönyv Für Lajos tiszteletére címmel nemrégiben jelent meg Bíró Friderika és Móricz Péter szerkesztésében. A több száz fényképet tartalmazó kötet magában foglalja a tárlat teljes anyagát és szemelvényeket Für Lajos történészi munkásságából, politikai nyilatkozataiból és visszaemlékezéseiből.
A könyvből – amelynek előszavát Németh Szilárd honvédelmiminiszter-helyettes jegyzi, s amelyet Lezsák Sándor író, költő, az Országgyűlés alelnöke 2014-es egyházasrádóci szoboravató beszéde zár – kiderül Für Lajos politikai hitvallása is, amelynek kulcsszava a hűség. „Hűség a magyarsághoz. Hűség a nemzethez. És nemcsak az élőkhöz, a halottakhoz is. Az előttünk járt nemzedékekhez is. Hűség mindazokhoz, akik immáron háromezer éves történelme során Európának ezt a sajátos etnikumát megtartották, átmentették. Hűség a fénylő ívelésekhez, hűség a tragikus bukásokhoz, hűség egy egész nemzet múltjához.”
(Önarckép – Emlékkönyv Für Lajos tiszteletére. Szerk.: Bíró Friderika és Móricz Péter. Körmendi Kulturális Központ, Múzeum és Könyvtár, Körmend, 2020, 127 oldal. Ármegjelölés nélkül)
Miklós Péter
Magyar Nemzet
Szülőfalujában létrejött a Für Lajos Művelődési Központ, amelyet 2019. szeptember 21-én avattak föl. Az intézményben állandó kiállítás őrzi emlékét, amelynek anyaga Für Lajos születésének kilencvenedik évfordulójára Önarckép – Emlékkönyv Für Lajos tiszteletére címmel nemrégiben jelent meg Bíró Friderika és Móricz Péter szerkesztésében. A több száz fényképet tartalmazó kötet magában foglalja a tárlat teljes anyagát és szemelvényeket Für Lajos történészi munkásságából, politikai nyilatkozataiból és visszaemlékezéseiből.
A könyvből – amelynek előszavát Németh Szilárd honvédelmiminiszter-helyettes jegyzi, s amelyet Lezsák Sándor író, költő, az Országgyűlés alelnöke 2014-es egyházasrádóci szoboravató beszéde zár – kiderül Für Lajos politikai hitvallása is, amelynek kulcsszava a hűség. „Hűség a magyarsághoz. Hűség a nemzethez. És nemcsak az élőkhöz, a halottakhoz is. Az előttünk járt nemzedékekhez is. Hűség mindazokhoz, akik immáron háromezer éves történelme során Európának ezt a sajátos etnikumát megtartották, átmentették. Hűség a fénylő ívelésekhez, hűség a tragikus bukásokhoz, hűség egy egész nemzet múltjához.”
(Önarckép – Emlékkönyv Für Lajos tiszteletére. Szerk.: Bíró Friderika és Móricz Péter. Körmendi Kulturális Központ, Múzeum és Könyvtár, Körmend, 2020, 127 oldal. Ármegjelölés nélkül)
Miklós Péter
Magyar Nemzet