 | Augusztus 19-én, a Körmendi Napok nyitónapján V. Németh Zsolt kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos, országgyűlési képviselő ünnepi beszédét követően került sor a Szabadság téren az új kenyér ünnepére. |
A nemzeti színű szalaggal átkötött kenyeret néptáncosok vitték a pódiumra, ft. Kiss László esperesplébános szentelte meg, Bebes István polgármester pedig felvágása után körbekínálta a jelenlévők között. Az ünnepi ceremóniát követően került sor az 57. Rába tűzijátékra, amit a Batthyány-kastély oldalkertjéből indítottak és a térről csodálhatták meg az ünnepi alkalomra kilátogatók.
V. Németh Zsolt kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos, országgyűlési képviselő ünnepi beszédében kiemelte, augusztus 20-a a magyarság születéséről, az alapok letételéről és a nemzet megmaradásáról is szól. A Kárpát-medencében csak a Hét törzs szövetségéből létrejövő, I. Szent István által a keresztény Európához csatlakozó magyarok élték túl a hosszú évszázadok viharait.
Az ünnep szónoka méltatta Szent István döntését és módszeres munkáját, amellyel egy olyan önrendelkező államot hozott létre, amelyben rend uralkodik. A nemzetet erősítették más nyelvű és más szokásrenddel rendelkező népekkel kötött szövetségek. A Kárpát-medencébe érkező olasz papokat, német mesterembereket vagy a kunokat befogadtuk a közös keresztény kultúra alapján. Az idegen minták, szokások átvétele azonban mindig vitákat gerjesztettek, gyengítették a nemzeti összetartozást, identitást. Szent István öröksége azonban megakadályozta az önfeladást még olyan időkben is, amikor a magyar nemzetet hatalmas csapások érték, mint a Trianoni békeszerződés. Az összetartozás érzése mindig győzedelmeskedett a forradalmak idején, 1848-ban és 1956-ban.
V. Németh Zsolt felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy napjainkban elértéktelenedni látszik elődeink hite: a kereszténység és a nemzeti büszkeségünk. Kockán forog Szent István korából származó államszervezetünk, nemzeti alapintézményeink, nyelvünk, zenénk, táncaink, népviseletünk. Ezeket folyamatosan meg kellett védenünk, és meg kell védenünk napjainkban is, némettől, töröktől, orosztól és magunktól is. Másoktól megvédeni, nehogy elvegyék, magunktól megvédeni, nehogy lemondjunk róla.
Nemcsak a nemzetállamot kell megvédeni, hanem a kereszténységet is, amely Európa vezéreszméje is volt. Hiszen a hitvilág ünnepei keretezik egész életünket, szabályozzák annak rendjét: a keresztelőtől a temetésig. Szokásaink, életmódunk szorosan kapcsolódnak az ősi szakrális rendhez: az aratás, az új kenyér megáldása, a szüret, a karácsonyt megelőző advent, a disznóvágás, a telet űző bálok, farsangi mulatságok, a nagyböjt és a húsvét. Ezek mindegyike a kultúra, identitás és értékrend része.
Az ünnepi szónok Szent István bölcs intelmeit idézte zárógondolataiban:
„Ha pedig le akarnád rombolni, amit építettem vagy szétszórni, amit összegyűjtöttem, kétségkívül igen nagy kárt szenvedne országod."
Meg kell őriznünk István örökségét, hogy legyen keresztyén értékrendet követő Magyarország, amelyet továbbadhatunk a következő 1000 év számára is.
V. Németh Zsolt ünnepi beszédét követően került sor a Szabadság téren az új kenyér ünnepére. A nemzeti színű szalaggal átkötött kenyeret néptáncosok vitték a pódiumra, ft. Kiss László esperesplébános szentelte meg, Bebes István polgármester pedig felvágása után körbekínálta a jelenlévők között.
vaskarika.hu
V. Németh Zsolt kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos, országgyűlési képviselő ünnepi beszédében kiemelte, augusztus 20-a a magyarság születéséről, az alapok letételéről és a nemzet megmaradásáról is szól. A Kárpát-medencében csak a Hét törzs szövetségéből létrejövő, I. Szent István által a keresztény Európához csatlakozó magyarok élték túl a hosszú évszázadok viharait.
Az ünnep szónoka méltatta Szent István döntését és módszeres munkáját, amellyel egy olyan önrendelkező államot hozott létre, amelyben rend uralkodik. A nemzetet erősítették más nyelvű és más szokásrenddel rendelkező népekkel kötött szövetségek. A Kárpát-medencébe érkező olasz papokat, német mesterembereket vagy a kunokat befogadtuk a közös keresztény kultúra alapján. Az idegen minták, szokások átvétele azonban mindig vitákat gerjesztettek, gyengítették a nemzeti összetartozást, identitást. Szent István öröksége azonban megakadályozta az önfeladást még olyan időkben is, amikor a magyar nemzetet hatalmas csapások érték, mint a Trianoni békeszerződés. Az összetartozás érzése mindig győzedelmeskedett a forradalmak idején, 1848-ban és 1956-ban.
V. Németh Zsolt felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy napjainkban elértéktelenedni látszik elődeink hite: a kereszténység és a nemzeti büszkeségünk. Kockán forog Szent István korából származó államszervezetünk, nemzeti alapintézményeink, nyelvünk, zenénk, táncaink, népviseletünk. Ezeket folyamatosan meg kellett védenünk, és meg kell védenünk napjainkban is, némettől, töröktől, orosztól és magunktól is. Másoktól megvédeni, nehogy elvegyék, magunktól megvédeni, nehogy lemondjunk róla.
Nemcsak a nemzetállamot kell megvédeni, hanem a kereszténységet is, amely Európa vezéreszméje is volt. Hiszen a hitvilág ünnepei keretezik egész életünket, szabályozzák annak rendjét: a keresztelőtől a temetésig. Szokásaink, életmódunk szorosan kapcsolódnak az ősi szakrális rendhez: az aratás, az új kenyér megáldása, a szüret, a karácsonyt megelőző advent, a disznóvágás, a telet űző bálok, farsangi mulatságok, a nagyböjt és a húsvét. Ezek mindegyike a kultúra, identitás és értékrend része.
Az ünnepi szónok Szent István bölcs intelmeit idézte zárógondolataiban:
„Ha pedig le akarnád rombolni, amit építettem vagy szétszórni, amit összegyűjtöttem, kétségkívül igen nagy kárt szenvedne országod."
Meg kell őriznünk István örökségét, hogy legyen keresztyén értékrendet követő Magyarország, amelyet továbbadhatunk a következő 1000 év számára is.
V. Németh Zsolt ünnepi beszédét követően került sor a Szabadság téren az új kenyér ünnepére. A nemzeti színű szalaggal átkötött kenyeret néptáncosok vitték a pódiumra, ft. Kiss László esperesplébános szentelte meg, Bebes István polgármester pedig felvágása után körbekínálta a jelenlévők között.
vaskarika.hu