 | Az első hullám a szektor minden szakágazatát érintette, de a koronavírusra válaszként adott beruházási támogatások, bértámogatások, adó- és járulékfizetési kedvezmények kedvezők voltak – mondta a Magyar Hírlap munkatársának Erdős Norbert |
A magyar élelmiszer megbízható, kiváló minőségű és biztonságos – nyilatkozta lapunknak Erdős Norbert, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára, kiemelve, hogy a veszélyhelyzetben még inkább felértékelődött a hazai élelmiszeripar és az élelmiszer-biztonság szerepe. Beszámolt az elmúlt időszak sikeréről is, Japán ugyanis a világon elsőként nekünk biztosítja az afrikai sertéspestissel érintett országok közül a regionalizáció lehetőségét.
– Hogyan érintette az élelmiszeripart a koronavírus-járvány?
– A veszélyhelyzetben még inkább felértékelődött a korábban is fókuszban lévő hazai élelmiszeripar szerepe. Nemzetgazdasági és nemzetbiztonsági érdekünk is úgy kívánja, hogy a magyar társadalom élelmiszer-ellátását jellemzően hazai forrásokból biztosítsuk. Ezzel megőrizhetjük a meglévő munkahelyeket, és stabil felvevőbázist teremthetünk a kiváló hazai alapanyagoknak. Elmondhatjuk, hogy az ágazat és a teljes élelmiszerlánc a veszélyhelyzetben jól vizsgázott, és stabilan teljesít jelenleg is. Az első hullám a szektor minden szakágazatát érintette, de a koronavírus-járványra válaszként adott beruházási támogatások, bértámogatások, adó- és járulékfizetési kedvezmények kedvezők voltak. Az Agrárminisztérium nyári, 25 milliárd forintos válságkezelési csomagjából az élelmiszeripar nyolcmilliárd forintos keretet kapott. A támogatásra nagyvállalatok is pályázhattak, számukra feltétel volt, hogy legalább a támogatási összeg tíz százalékának megfelelő értékben adományozzanak a megtermelt termékeikből. A kérelmek elbírálását követően 1457 vállalkozás részére 6,8 milliárd forint támogatást fizetett ki a Magyar Államkincstár.
– Az utóbbi esztendők tendenciái azt mutatták, hogy a magyar fogyasztók egyre inkább a minőségi, hazai termékek mellett teszik le a voksukat. A tavaly életre hívott Vedd a hazait! Védd a hazait! magyar élelmiszerek vásárlására ösztönző kampány is sikeresnek bizonyult. Mennyire hatott a pandémia a vásárlói szokásokra?
– Még májusban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) közreműködésével, háromezer fő bevonásával készült egy reprezentatív online fogyasztói kutatás, amely rámutatott arra, hogy a járványügyi veszélyhelyzet nem változtatta meg az élelmiszer-vásárlással kapcsolatos alapvető fogyasztói szokásokat; ugyanakkor a vásárlás módja és egyes, a vásárlást befolyásoló tényezők fontossági sorrendje módosult. Felértékelődtek a rövidebb értékesítési utak, ami minden szempontból kedvezett a Magyarországon gyártott élelmiszereknek. Emellett jelentős mértékben megemelkedett a kiváló minőségű és biztonságos magyar termékek iránti kereslet.
– Milyen célokat tűzött ki maga elé az államtitkárság?
– A következő időszak fő feladatának a minőségi élelmiszer-előállításra való ösztönzést tartjuk, melynek legfőbb eszköze a Magyar Élelmiszerkönyv és a Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) tanúsító védjegyrendszer.
– Utóbbiról mit lehet tudni?
– A KMÉ védjegyrendszer olyan új, hiteles, szakmailag és tudományosan is megkérdőjelezhetetlen, értékteremtő hazai minőségrendszer, amely a kiváló minőségű élelmiszereket megkülönbözteti a kereskedelmi kínálat egyéb termékeitől.A vásárlóknak hiteles információt nyújt, és valódi garanciát vállal a hazai, kiemelkedő minőségű, biztonságos termékekre, és amelyből az élelmiszeripar szereplői is előnyre tehetnek szert. A márkatulajdonosok számára lehetőség, hogy a kiváló minőségű termékük kiemelkedjen a kínálatból. A vásárlók pedig biztosak lehetnek benne, hogy ha KMÉ-védjegyes terméket vásárolnak, akkor egy minőségi élelmiszer mellett teszik le voksukat. A KMÉ alap- és aranyfokozatú védjegyhasználati jogát három évre kaphatják meg a gyártók és a forgalmazók. A pályázati lehetőség nyolc termékkategóriában nyitott, ezek a fogyasztói tej, a joghurt, a kefir, a tejföl, a túró, a vaj, a tejszín és a trappista sajt. Idén pedig megnyílik a lehetőség a nyers tej, a friss húsok és a hústermékek előtt is. Az aranyfokozatú védjegy használatára viszont csak azzal a termékkel lehet pályázni, amely a Nébih által koordinált, összehasonlító termékteszten, az úgynevezett Termékmustrán a legjobbak között szerepel. Hosszú munka áll előttünk, de óriási lépés, hogy a KMÉ védjegyrendszer uniós notifikációja tavaly lezárult, ezzel elismert nemzeti minőségrendszer lett.
– Milyen eredménnyel zárult a hagyományos téli szezonális ellenőrzés, amit minden évben a Nébih irányításával a területileg illetékes felügyeleti szervek és szakemberek végeznek el az egész országban?
– Immár tizenharmadik alkalommal, december 1. és 31. között került sor a hagyományos téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzésre, amelynek elsődleges célja, hogy ismeretlen eredetű, nem biztonságos vagy nem megfelelő minőségű élelmiszer ne kerülhessen a fogyasztók asztalára. Az ellenőrök az év végi akció során a friss húst, a haltermékeket, a füstölt nyers és főtt húskészítményeket, a virsliket, a szaloncukrokat és a szezonális zöldség-gyümölcsöket ellenőrizték kiemelten. Emellett sor került a kereskedelmi egységekben forgalmazott különféle dió-, mák-, mandula-, kókuszreszelék-, bejgli-, virslitermékek, továbbá friss csirkehús laboratóriumi vizsgálatára is. A laboratóriumi vizsgálatok kedvező eredménnyel zárultak, húsz virsliminta esetében például nem merült fel kifogás a Magyar Élelmiszerkönyvben előírt minőségi (kémiai és érzékszervi) jellemzők tekintetében. A mostani akció több szempontból egyedi volt, mivel a koronavírus járvány elleni védekezés miatt valamennyi vizsgálat alkalmával fokozott figyelem irányult a higiéniai előírások szigorú betartására. A megváltozott helyzethez igazodva az élelmiszerlánc-biztonsági szakemberek kiemelten ellenőrizték a kiszállítást végző vendéglátóegységeket. A 2020-as téli ellenőrzés során 2501 létesítményt vizsgáltak, ebből 414 élelmiszer-előállító helyen, 1441 élelmiszer-forgalmazásban, 646 pedig vendéglátóhelyen történt. A korábbi években tapasztaltakhoz képest javultak az eredmények, csökkent a higiéniai és a nyomon követhetőségre vonatkozó hiányosságok előfordulási aránya. Az ellenőrzés során feltárt szabálytalanságok miatt 49 alkalommal figyelmeztetést, 117 esetben bírság kiszabását alkalmazták szankcióként a szakemberek, összesen 8,1 millió forint értékben.
– Milyen nemzetközi célokat tűztek ki?
– Nemzetközi tevékenységeink középpontjában – az eddigiekhez hasonlóan – továbbra is a magyar termékek külföldi piacokra való jutásának elősegítésére, illetve regionalizációs megállapodások megkötésére irányuló tárgyalások állnak. Célunk, hogy a jó minőségű magyar termékek minél szélesebb köre a lehető legkedvezőbb exportfeltételek mellett juthasson el a világ minél több pontjára. Reméljük, hogy elkötelezettségünk a jövőben legalább olyan sikerekhez segít minket hozzá, mint a tavaly decemberben az afrikai sertéspestis vonatkozásában Japánnal megkötött megállapodás.
– Erről mit lehet tudni?
– Hosszú tárgyalássorozat eredményeként született meg ez az egyezmény, amelynek értelmében Japán a világon elsőként nekünk biztosítja az afrikai sertéspestissel (ASP) érintett országok közül a regionalizáció lehetőségét. Ez azt jelenti, hogy nem az egész ország, hanem kizárólag hazánk ASP-vel érintett területeiről származó sertéshússal és hústermékekkel szemben él kereskedelmi korlátozással. Ez a lehetőség amellett, hogy komoly gazdasági előnyt jelent a magyar állattartók, -előállítók számára, jelentős elismerés a magyar állategészségügyi szakemberek munkája és az ASP-járvány megfékezéséért tett intézkedéseik felé is. Korábban hasonló megállapodást kötöttünk Vietnammal és Szingapúrral is, és hiszek abban, hogy ezen az úton tovább tudunk lépni olyan országok felé, mint Malajzia, Fülöp-szigetek, Thaiföld, Tajvan vagy épp Dél-Korea.
– A Brexit mennyire érinti a hazai élelmiszeripart?
– Az átmeneti időszak lejártával az Egyesült Királyság harmadik országnak minősül, így mind az élő állatok, mind az állati, és növényi eredetű termékek tekintetében változások állnak be a kivitel és behozatal eddig megszokott menetében. A magyar hatóság folyamatosan nyomon követi a jelenleg még alakuló és formálódó rendszereket. A naprakész információkat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapján teszi elérhetővé a vállalkozások számára.
Magyar Hírlap
– Hogyan érintette az élelmiszeripart a koronavírus-járvány?
– A veszélyhelyzetben még inkább felértékelődött a korábban is fókuszban lévő hazai élelmiszeripar szerepe. Nemzetgazdasági és nemzetbiztonsági érdekünk is úgy kívánja, hogy a magyar társadalom élelmiszer-ellátását jellemzően hazai forrásokból biztosítsuk. Ezzel megőrizhetjük a meglévő munkahelyeket, és stabil felvevőbázist teremthetünk a kiváló hazai alapanyagoknak. Elmondhatjuk, hogy az ágazat és a teljes élelmiszerlánc a veszélyhelyzetben jól vizsgázott, és stabilan teljesít jelenleg is. Az első hullám a szektor minden szakágazatát érintette, de a koronavírus-járványra válaszként adott beruházási támogatások, bértámogatások, adó- és járulékfizetési kedvezmények kedvezők voltak. Az Agrárminisztérium nyári, 25 milliárd forintos válságkezelési csomagjából az élelmiszeripar nyolcmilliárd forintos keretet kapott. A támogatásra nagyvállalatok is pályázhattak, számukra feltétel volt, hogy legalább a támogatási összeg tíz százalékának megfelelő értékben adományozzanak a megtermelt termékeikből. A kérelmek elbírálását követően 1457 vállalkozás részére 6,8 milliárd forint támogatást fizetett ki a Magyar Államkincstár.
– Az utóbbi esztendők tendenciái azt mutatták, hogy a magyar fogyasztók egyre inkább a minőségi, hazai termékek mellett teszik le a voksukat. A tavaly életre hívott Vedd a hazait! Védd a hazait! magyar élelmiszerek vásárlására ösztönző kampány is sikeresnek bizonyult. Mennyire hatott a pandémia a vásárlói szokásokra?
– Még májusban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) közreműködésével, háromezer fő bevonásával készült egy reprezentatív online fogyasztói kutatás, amely rámutatott arra, hogy a járványügyi veszélyhelyzet nem változtatta meg az élelmiszer-vásárlással kapcsolatos alapvető fogyasztói szokásokat; ugyanakkor a vásárlás módja és egyes, a vásárlást befolyásoló tényezők fontossági sorrendje módosult. Felértékelődtek a rövidebb értékesítési utak, ami minden szempontból kedvezett a Magyarországon gyártott élelmiszereknek. Emellett jelentős mértékben megemelkedett a kiváló minőségű és biztonságos magyar termékek iránti kereslet.
– Milyen célokat tűzött ki maga elé az államtitkárság?
– A következő időszak fő feladatának a minőségi élelmiszer-előállításra való ösztönzést tartjuk, melynek legfőbb eszköze a Magyar Élelmiszerkönyv és a Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) tanúsító védjegyrendszer.
– Utóbbiról mit lehet tudni?
– A KMÉ védjegyrendszer olyan új, hiteles, szakmailag és tudományosan is megkérdőjelezhetetlen, értékteremtő hazai minőségrendszer, amely a kiváló minőségű élelmiszereket megkülönbözteti a kereskedelmi kínálat egyéb termékeitől.A vásárlóknak hiteles információt nyújt, és valódi garanciát vállal a hazai, kiemelkedő minőségű, biztonságos termékekre, és amelyből az élelmiszeripar szereplői is előnyre tehetnek szert. A márkatulajdonosok számára lehetőség, hogy a kiváló minőségű termékük kiemelkedjen a kínálatból. A vásárlók pedig biztosak lehetnek benne, hogy ha KMÉ-védjegyes terméket vásárolnak, akkor egy minőségi élelmiszer mellett teszik le voksukat. A KMÉ alap- és aranyfokozatú védjegyhasználati jogát három évre kaphatják meg a gyártók és a forgalmazók. A pályázati lehetőség nyolc termékkategóriában nyitott, ezek a fogyasztói tej, a joghurt, a kefir, a tejföl, a túró, a vaj, a tejszín és a trappista sajt. Idén pedig megnyílik a lehetőség a nyers tej, a friss húsok és a hústermékek előtt is. Az aranyfokozatú védjegy használatára viszont csak azzal a termékkel lehet pályázni, amely a Nébih által koordinált, összehasonlító termékteszten, az úgynevezett Termékmustrán a legjobbak között szerepel. Hosszú munka áll előttünk, de óriási lépés, hogy a KMÉ védjegyrendszer uniós notifikációja tavaly lezárult, ezzel elismert nemzeti minőségrendszer lett.
– Milyen eredménnyel zárult a hagyományos téli szezonális ellenőrzés, amit minden évben a Nébih irányításával a területileg illetékes felügyeleti szervek és szakemberek végeznek el az egész országban?
– Immár tizenharmadik alkalommal, december 1. és 31. között került sor a hagyományos téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzésre, amelynek elsődleges célja, hogy ismeretlen eredetű, nem biztonságos vagy nem megfelelő minőségű élelmiszer ne kerülhessen a fogyasztók asztalára. Az ellenőrök az év végi akció során a friss húst, a haltermékeket, a füstölt nyers és főtt húskészítményeket, a virsliket, a szaloncukrokat és a szezonális zöldség-gyümölcsöket ellenőrizték kiemelten. Emellett sor került a kereskedelmi egységekben forgalmazott különféle dió-, mák-, mandula-, kókuszreszelék-, bejgli-, virslitermékek, továbbá friss csirkehús laboratóriumi vizsgálatára is. A laboratóriumi vizsgálatok kedvező eredménnyel zárultak, húsz virsliminta esetében például nem merült fel kifogás a Magyar Élelmiszerkönyvben előírt minőségi (kémiai és érzékszervi) jellemzők tekintetében. A mostani akció több szempontból egyedi volt, mivel a koronavírus járvány elleni védekezés miatt valamennyi vizsgálat alkalmával fokozott figyelem irányult a higiéniai előírások szigorú betartására. A megváltozott helyzethez igazodva az élelmiszerlánc-biztonsági szakemberek kiemelten ellenőrizték a kiszállítást végző vendéglátóegységeket. A 2020-as téli ellenőrzés során 2501 létesítményt vizsgáltak, ebből 414 élelmiszer-előállító helyen, 1441 élelmiszer-forgalmazásban, 646 pedig vendéglátóhelyen történt. A korábbi években tapasztaltakhoz képest javultak az eredmények, csökkent a higiéniai és a nyomon követhetőségre vonatkozó hiányosságok előfordulási aránya. Az ellenőrzés során feltárt szabálytalanságok miatt 49 alkalommal figyelmeztetést, 117 esetben bírság kiszabását alkalmazták szankcióként a szakemberek, összesen 8,1 millió forint értékben.
– Milyen nemzetközi célokat tűztek ki?
– Nemzetközi tevékenységeink középpontjában – az eddigiekhez hasonlóan – továbbra is a magyar termékek külföldi piacokra való jutásának elősegítésére, illetve regionalizációs megállapodások megkötésére irányuló tárgyalások állnak. Célunk, hogy a jó minőségű magyar termékek minél szélesebb köre a lehető legkedvezőbb exportfeltételek mellett juthasson el a világ minél több pontjára. Reméljük, hogy elkötelezettségünk a jövőben legalább olyan sikerekhez segít minket hozzá, mint a tavaly decemberben az afrikai sertéspestis vonatkozásában Japánnal megkötött megállapodás.
– Erről mit lehet tudni?
– Hosszú tárgyalássorozat eredményeként született meg ez az egyezmény, amelynek értelmében Japán a világon elsőként nekünk biztosítja az afrikai sertéspestissel (ASP) érintett országok közül a regionalizáció lehetőségét. Ez azt jelenti, hogy nem az egész ország, hanem kizárólag hazánk ASP-vel érintett területeiről származó sertéshússal és hústermékekkel szemben él kereskedelmi korlátozással. Ez a lehetőség amellett, hogy komoly gazdasági előnyt jelent a magyar állattartók, -előállítók számára, jelentős elismerés a magyar állategészségügyi szakemberek munkája és az ASP-járvány megfékezéséért tett intézkedéseik felé is. Korábban hasonló megállapodást kötöttünk Vietnammal és Szingapúrral is, és hiszek abban, hogy ezen az úton tovább tudunk lépni olyan országok felé, mint Malajzia, Fülöp-szigetek, Thaiföld, Tajvan vagy épp Dél-Korea.
– A Brexit mennyire érinti a hazai élelmiszeripart?
– Az átmeneti időszak lejártával az Egyesült Királyság harmadik országnak minősül, így mind az élő állatok, mind az állati, és növényi eredetű termékek tekintetében változások állnak be a kivitel és behozatal eddig megszokott menetében. A magyar hatóság folyamatosan nyomon követi a jelenleg még alakuló és formálódó rendszereket. A naprakész információkat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapján teszi elérhetővé a vállalkozások számára.
Magyar Hírlap