Hatalmas dörrenés rázta meg többször is szerda este Szegedet, ugyanis katonai tiszteletadás mellett leleplezték gróf Teleki Pál bronz szobrát a Szent Rókus-templom előtti téren. Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke arról beszélt, hogy Teleki Pál, volt miniszterelnök emlékezete ott kell legyen a Kárpát-medence minden szegletében, ezért is szégyen, hogy Budapesten nem állíthattak neki szobrot, viszont a most leleplezett mű erősíti azt a szellemet, amit Szeged jelent a Kárpát-medencének.
Kiemelte, élményszerűen kellene érzékeltetni mindenhol azt, hogy mit is jelentett a 20. században, a trianoni gyalázat után a Teleki kormányzat. Hozzátette, Teleki azt kérte egyik írásában, hogy merjünk magyarok lenni, ő pedig most azt kéri, hogy merjünk Teleki Pálról beszélni, mert sokan eltorzítják a gróf emlékezetét.
Lőrinczi Zoltán nemzetközi és Kárpát-medencei kapcsolatokért felelős államtitkár figyelmeztetett, Teleki Pál igazi ember volt, aki a becsületének megőrzésével, a magyar kereszténységgel és a magyar kitartással vissza adta a magyaroknak azt, amit elvettek tőlük a kommunizmus alatt. Megjegyezte, bár gyenge teste áldozatul esett, de számunkra elégtételként és példaként is itt áll most már Szegeden.
Jan Michal Dziedziczak lengyel miniszter emlékeztetett, nemcsak a varsói csatánál, hanem a kommunizmus alatt, 1956-ban és 1981-ben is segítették egymást a magyarok és a lengyelek. Elmondta, azért a rókusi templom előtt áll a szobor, mert 1981-ben, amikor hadi állapot uralkodott Lengyelországban, akkor ebben a templomban gyűltek össze azok a magyarok és lengyelek, akik segíteni akartak az országnak Gyulay Endre nyugalmazott püspök vezetésével. Tehát szimbolikus helyre került a mű – tette hozzá.
A megemlékezésen Biernacki Karol, a Lengyel Köztársaság tiszteletbeli szegedi konzulja elmondta, 1920-ban, amikor a lengyelek Oroszországgal harcoltak, akkor rá voltak utalva a segítségre, amit csakis a magyaroktól kaptak meg Teleki Pál kezdeményezésére, aki Magyarország stratégiai tartalékát is a lengyeleknek adta. Ez volt az első olyan momentum, ami meghatározta a lengyel-magyar barátságot, ami ma is erősen él.
delmagyar.hu
Kiemelte, élményszerűen kellene érzékeltetni mindenhol azt, hogy mit is jelentett a 20. században, a trianoni gyalázat után a Teleki kormányzat. Hozzátette, Teleki azt kérte egyik írásában, hogy merjünk magyarok lenni, ő pedig most azt kéri, hogy merjünk Teleki Pálról beszélni, mert sokan eltorzítják a gróf emlékezetét.
Lőrinczi Zoltán nemzetközi és Kárpát-medencei kapcsolatokért felelős államtitkár figyelmeztetett, Teleki Pál igazi ember volt, aki a becsületének megőrzésével, a magyar kereszténységgel és a magyar kitartással vissza adta a magyaroknak azt, amit elvettek tőlük a kommunizmus alatt. Megjegyezte, bár gyenge teste áldozatul esett, de számunkra elégtételként és példaként is itt áll most már Szegeden.
Jan Michal Dziedziczak lengyel miniszter emlékeztetett, nemcsak a varsói csatánál, hanem a kommunizmus alatt, 1956-ban és 1981-ben is segítették egymást a magyarok és a lengyelek. Elmondta, azért a rókusi templom előtt áll a szobor, mert 1981-ben, amikor hadi állapot uralkodott Lengyelországban, akkor ebben a templomban gyűltek össze azok a magyarok és lengyelek, akik segíteni akartak az országnak Gyulay Endre nyugalmazott püspök vezetésével. Tehát szimbolikus helyre került a mű – tette hozzá.
A megemlékezésen Biernacki Karol, a Lengyel Köztársaság tiszteletbeli szegedi konzulja elmondta, 1920-ban, amikor a lengyelek Oroszországgal harcoltak, akkor rá voltak utalva a segítségre, amit csakis a magyaroktól kaptak meg Teleki Pál kezdeményezésére, aki Magyarország stratégiai tartalékát is a lengyeleknek adta. Ez volt az első olyan momentum, ami meghatározta a lengyel-magyar barátságot, ami ma is erősen él.
delmagyar.hu