 | Június 27-ére időzítette a Nemzeti Művelődési Intézet a kondorosi Fehérliliom Népfőiskola avatását. Mégpedig Csernus Tibor Kossuth-díjas képzőművész, Kondoros díszpolgára születésének 96. évfordulójára. |
A festőgéniusz nevét viseli a Népfőiskola kávéháza, ahova a Mester is szívesen kiült volna most festészetet tanítani a növendékeknek, találkozni a kondorosiakkal, a közelben élőkkel. A keddi esemény rangját mutatja, hogy a környékbeli települések polgármesterei egytől egyig eljöttek.
Novák Irén, a Nemzeti Művelődési Intézet ügyvezetője elmondta, többéves gondolkodási, beruházási folyamat mérföldkövéhez érkeztek el. A két régi és az új épületszárny összekapcsolódott a fejlesztés révén. Itt azonban nemcsak épületek összekapcsolódásáról, hanem generációk tudásátadásáról, a közösségi élmények átéléséről, továbbörökítéséről is szó van.
– A Népfőiskola tartalommal megtöltésében a környező települések közösségeire is számítunk – hangsúlyozta Novák Irén. – A fehér liliomot már az ókorban is dísznövényként termesztették, a katolicizmusban Szűz Mária jelképe és egyúttal Szent Antal virága lett; a kolostorkertek köztiszteletben álló gyógynövénye.
Ha pedig gyógynövények, ezeknek a világa külön is megelevenedik a Népfőiskola tematikájában. Závogyán Magdolna, kultúráért felelős államtitkár – aki kondorosi származású, és ma is a városban él – elmondta: a csíra a Kondorosi Faluszépítő Baráti kör volt, és évtizedek alatt ebből nőtt ki a Fehérliliom.
– A népfőiskolák lényege, hogy a hagyományokból táplálkozzanak ezek a közösségi terek, és értékmentő foglalkozások, előadások, szakmai programok által adják tovább a tudást a jövő generációinak – ecsetelte Závogyán Magdolna. – A közös gyökerekből táplálkozásnak nagy a szerepe, hasonlóan ahhoz, hogy a legkisebb településeken is egyenlő esélyekkel juthasson hozzá mindenki közösségi élményhez, szabadidős hagyományőrző és -ápoló elfoglaltsághoz. Mindennek bástyája a Fehérliliom Népfőiskola.
Závogyán Magdolna hozzátette, visszaadták a művelődési házaknak a közösségépítő, -megőrző szerepüket, és ma már mindenhol közművelődési szakember nyújt iránymutatást. Emellett a szakkörök visszahozása is teret hódított a hímzéstől a vesszőfonásig.
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke – aki az ünnepségen jelen lévő feleségével együtt alapította a Lakitelki Népfőiskolát – Szabó Dezsőt idézte: „Minden magyar felelős minden magyarért.”
A Fehérliliom Népfőiskola lényege is az kell, hogy legyen: minden kondorosi felelős minden kondorosiért – emelte ki Lezsák Sándor. – Ugyanúgy vonatkozik ez a csabacsűdiekre vagy a kétsopronyiakra is, és még sorolhatnám a környező településeket. A Kárpát-medencében jelenleg 16 ilyen népfőiskola működik, de nagy az igény a továbbiak létesítésére is. Értékeket mentünk, közvetítünk, adunk tovább. A lehetőséget teremtjük meg, ezzel kell élniük a maguk igényei, közösségteremtő programjaik révén a helyi közösségeknek.
A Fehérliliom Népfőiskola átadását követően az intézményt Arany Gábor katolikus plébános és Tuska Tibor evangélikus lelkész szentelte és áldotta meg, a kondorosi baptista gyülekezet képviseletében beszédet mondott Vári Ferenc.
BEOL
Novák Irén, a Nemzeti Művelődési Intézet ügyvezetője elmondta, többéves gondolkodási, beruházási folyamat mérföldkövéhez érkeztek el. A két régi és az új épületszárny összekapcsolódott a fejlesztés révén. Itt azonban nemcsak épületek összekapcsolódásáról, hanem generációk tudásátadásáról, a közösségi élmények átéléséről, továbbörökítéséről is szó van.
– A Népfőiskola tartalommal megtöltésében a környező települések közösségeire is számítunk – hangsúlyozta Novák Irén. – A fehér liliomot már az ókorban is dísznövényként termesztették, a katolicizmusban Szűz Mária jelképe és egyúttal Szent Antal virága lett; a kolostorkertek köztiszteletben álló gyógynövénye.
Ha pedig gyógynövények, ezeknek a világa külön is megelevenedik a Népfőiskola tematikájában. Závogyán Magdolna, kultúráért felelős államtitkár – aki kondorosi származású, és ma is a városban él – elmondta: a csíra a Kondorosi Faluszépítő Baráti kör volt, és évtizedek alatt ebből nőtt ki a Fehérliliom.
– A népfőiskolák lényege, hogy a hagyományokból táplálkozzanak ezek a közösségi terek, és értékmentő foglalkozások, előadások, szakmai programok által adják tovább a tudást a jövő generációinak – ecsetelte Závogyán Magdolna. – A közös gyökerekből táplálkozásnak nagy a szerepe, hasonlóan ahhoz, hogy a legkisebb településeken is egyenlő esélyekkel juthasson hozzá mindenki közösségi élményhez, szabadidős hagyományőrző és -ápoló elfoglaltsághoz. Mindennek bástyája a Fehérliliom Népfőiskola.
Závogyán Magdolna hozzátette, visszaadták a művelődési házaknak a közösségépítő, -megőrző szerepüket, és ma már mindenhol közművelődési szakember nyújt iránymutatást. Emellett a szakkörök visszahozása is teret hódított a hímzéstől a vesszőfonásig.
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke – aki az ünnepségen jelen lévő feleségével együtt alapította a Lakitelki Népfőiskolát – Szabó Dezsőt idézte: „Minden magyar felelős minden magyarért.”
A Fehérliliom Népfőiskola lényege is az kell, hogy legyen: minden kondorosi felelős minden kondorosiért – emelte ki Lezsák Sándor. – Ugyanúgy vonatkozik ez a csabacsűdiekre vagy a kétsopronyiakra is, és még sorolhatnám a környező településeket. A Kárpát-medencében jelenleg 16 ilyen népfőiskola működik, de nagy az igény a továbbiak létesítésére is. Értékeket mentünk, közvetítünk, adunk tovább. A lehetőséget teremtjük meg, ezzel kell élniük a maguk igényei, közösségteremtő programjaik révén a helyi közösségeknek.
A Fehérliliom Népfőiskola átadását követően az intézményt Arany Gábor katolikus plébános és Tuska Tibor evangélikus lelkész szentelte és áldotta meg, a kondorosi baptista gyülekezet képviseletében beszédet mondott Vári Ferenc.
BEOL