 | Pénteken délután a Móra Ferenc Művelődési Központ aulájában kiállítás- és fesztiválmegnyitó ünnepséggel kezdetét vette a XXIV. Kiskunfélegyházi Libafesztivál. A város egyik legnagyobb kulturális rendezvénye – amely az idei esztendőtől már megyei érték is – a megszokott programok mellett újdonságokkal is kedveskedik az érdeklődőknek. |
Az eseményen Csányi József, Kiskunfélegyháza polgármestere elmondta, hogy több mint 25 éves múltra tekint vissza a rendezvény, amely mára meglehetősen sokrétű programokkal gazdagodott. A víziszárnyas ágazat szakmai konferenciával kezdi a pénteki napot, az őket érintő kérdések határozottan és közvetlenül érintik úgy a jelent, mint a jövőt is – hangsúlyozta, kiemelve: Félegyháza igyekszik minden értéket megtalálni és megőrizni. Több mint száz érték van a helyi értéktár nyilvántartásában, ezek egyike a Libafesztivál is, amely országos rendezvénnyé nőtte ki magát, sőt, határainkon túlról is érkeznek vendégek rá.
Vajda Tamás, az Integrál Zrt. üzemigazgatója a fesztivál közösségformáló erejéről beszélt. Megfogalmazta azt is, hogy igazuk lett azoknak, akik negyed évszázada úgy gondolták, hogy a hízóliba előállítás alapot adhat a Libafesztivál megszervezésére. A Kiskunfélegyházi Libafesztivál összefonódik a minőségi, igényes kézműves termékekkel – jelentette ki Vajda Tamás, majd kifejezte tiszteletét és megbecsülését a libához kapcsolódó, gazdálkodó tevékenységet végző cégek és családok előtt. A lúdágazatban több ezer család megélhetését lehet biztosítani, mutatott rá Vajda Tamás, jelentős export tevékenység is történik, hiszen a hízott libamáj hungarikum, évszázados termelési tapasztalattal.
Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára szerint a Kiskunfélegyházi Libafesztivál identitásképző eseménnyé vált, és fontos szerepet játszik abban, hogyan teszi fel magát Félegyháza az ország és a világ térképére. Félegyházán a liba, a libatartás, a libából készült termékek előállítása, gasztronómiába bevonása, az exporttevékenység olyan érték, hogy erre tud épülni a város legnagyobb közösségi eseménye. „Nem az a legény, aki adja, hanem, aki állja” – utalt az államtitkár az elmúlt időszak nehézségeire, amelyek az ágazatot sújtották. Kijutott a pofonokból ennek a szektornak, mondta az államtitkár, de ilyen környezetben is össze kell tartani. Ősszel új jogi szabályozási csomaggal készül a kormány a víziszárnyas ágazat környezetének javítása érdekében. Ennek keretében a tenyésztőknek a felvásárlókkal való viszonyában erősebb lesz a kockázatközösség, nagyobb lesz az átláthatóság.
„Ha szeptember, akkor Félegyházi Libafesztivál” - kezdte beszédét Lezsák Sándor, a térség országgyűlési képviselője. Hiányzik közülünk Horváth Sándor elnök-vezérigazgató úr, mondta Lezsák Sándor, akinek innen kívánunk gyógyulást. Horváth Sándor személyisége nélkül nem lenne ilyen ez a fesztivál: a közösség félegyházi minimuma, ahol valóban van egyetértés és nem vetélytársként tekintenek a rendezvényre. Minden helybeli egyetért azzal, hogy szükség van a Libafesztiválra. Az Országgyűlés alelnöke elismerését fejezte ki, amiért a szervezők a gasztronómiai programok mellett a családoknak is próbálnak kedvében járni: élő koncertek, táncbemutatók, népi játékok, bábelőadások, libasimogató, vásári élményfotózás, minőségi mestermunkák jelentek meg a fesztiválon. Reményét fejezte ki, hogy a következő Libafesztiválra elkészülhet a rendezvény negyedszázados történetét összefoglaló kötet is.
Bene Ágostonné kosárfonó népi iparművész és tanítványa Tarjányi Tamás népművészeti kiállítását Berei Andrea, a népművészet ifjú mestere, a Duna-Tisza közi népművészeti egyesület elnöke és Trungel Aranka szalmafonó, a népművészet ifjú mestere nyitotta meg.
A megnyitón közreműködött Tarjányiné Manninger Lencsi népdalénekes.
Fotó: Ujvári Sándor
További fotók a vk. galériában elérhető.
Vajda Tamás, az Integrál Zrt. üzemigazgatója a fesztivál közösségformáló erejéről beszélt. Megfogalmazta azt is, hogy igazuk lett azoknak, akik negyed évszázada úgy gondolták, hogy a hízóliba előállítás alapot adhat a Libafesztivál megszervezésére. A Kiskunfélegyházi Libafesztivál összefonódik a minőségi, igényes kézműves termékekkel – jelentette ki Vajda Tamás, majd kifejezte tiszteletét és megbecsülését a libához kapcsolódó, gazdálkodó tevékenységet végző cégek és családok előtt. A lúdágazatban több ezer család megélhetését lehet biztosítani, mutatott rá Vajda Tamás, jelentős export tevékenység is történik, hiszen a hízott libamáj hungarikum, évszázados termelési tapasztalattal.
Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára szerint a Kiskunfélegyházi Libafesztivál identitásképző eseménnyé vált, és fontos szerepet játszik abban, hogyan teszi fel magát Félegyháza az ország és a világ térképére. Félegyházán a liba, a libatartás, a libából készült termékek előállítása, gasztronómiába bevonása, az exporttevékenység olyan érték, hogy erre tud épülni a város legnagyobb közösségi eseménye. „Nem az a legény, aki adja, hanem, aki állja” – utalt az államtitkár az elmúlt időszak nehézségeire, amelyek az ágazatot sújtották. Kijutott a pofonokból ennek a szektornak, mondta az államtitkár, de ilyen környezetben is össze kell tartani. Ősszel új jogi szabályozási csomaggal készül a kormány a víziszárnyas ágazat környezetének javítása érdekében. Ennek keretében a tenyésztőknek a felvásárlókkal való viszonyában erősebb lesz a kockázatközösség, nagyobb lesz az átláthatóság.
„Ha szeptember, akkor Félegyházi Libafesztivál” - kezdte beszédét Lezsák Sándor, a térség országgyűlési képviselője. Hiányzik közülünk Horváth Sándor elnök-vezérigazgató úr, mondta Lezsák Sándor, akinek innen kívánunk gyógyulást. Horváth Sándor személyisége nélkül nem lenne ilyen ez a fesztivál: a közösség félegyházi minimuma, ahol valóban van egyetértés és nem vetélytársként tekintenek a rendezvényre. Minden helybeli egyetért azzal, hogy szükség van a Libafesztiválra. Az Országgyűlés alelnöke elismerését fejezte ki, amiért a szervezők a gasztronómiai programok mellett a családoknak is próbálnak kedvében járni: élő koncertek, táncbemutatók, népi játékok, bábelőadások, libasimogató, vásári élményfotózás, minőségi mestermunkák jelentek meg a fesztiválon. Reményét fejezte ki, hogy a következő Libafesztiválra elkészülhet a rendezvény negyedszázados történetét összefoglaló kötet is.
Bene Ágostonné kosárfonó népi iparművész és tanítványa Tarjányi Tamás népművészeti kiállítását Berei Andrea, a népművészet ifjú mestere, a Duna-Tisza közi népművészeti egyesület elnöke és Trungel Aranka szalmafonó, a népművészet ifjú mestere nyitotta meg.
A megnyitón közreműködött Tarjányiné Manninger Lencsi népdalénekes.
Fotó: Ujvári Sándor
További fotók a vk. galériában elérhető.