Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke szerint a Szent Erzsébetről szóló regénynek színpadon a helye – hangzott el Az Ég tartja a Földet – Erzsébet, a szerelem szentje című musical beharangozó sajtótájékoztatóján.
Február 26-án mutatják be Budapesten Zsuffa Tünde Az Ég tartja a Földet című regénye alapján készült musicalt, amelynek középpontjában Árpád-házi Szent Erzsébet áll – jelentették be a darab készítői tegnap sajtótájékoztatón. Az Ég tartja a Földet – Erzsébet, a szerelem szentje című musical zeneszerzője Szikora Róbert, a dalszövegeket Lezsák Sándor költő, író, az Országgyűlés alelnöke írta, a rendezője pedig Cseke Péter, a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház igazgatója.
A regény írója, Zsuffa Tünde felidézte, Ferenc pápa az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjén két magyar szentet emelt ki beszédében: az államalapító Szent Istvánt, illetve Szent Erzsébetet. A szerző elárulta, a történet megírására Szikora Róbert kérte fel azzal a szándékkal, hogy később musical készüljön belőle. A regény befejezése után keresték meg Lezsák Sándort, hogy készítse el a darab szövegkönyvét. Zsuffa Tünde elmondása szerint a darab hazaszeretetre tanít, a főszereplőt pedig „ízig-vérig nőnek” mutatja be.
„Szent Erzsébet, bár élete csaknem egészét Türingiában töltötte, halála előtt ugyanazt a magyar dalt énekelte, amit a dajkájától hallott gyermekkorában. Ez nem az írói fantázia része, ezt a róla szóló krónikák rögzítik” – emelte ki az író, aki egyúttal kitért rá, művében rehabilitálni szeretné Gertrúd királynét, akit Erzsébethez hasonlóan – szembehelyezkedve Katona Józseffel – szintén a szerelem asszonyaként ábrázolt.
Lezsák Sándor a sajtótájékoztatón arról beszélt, maga is hosszú időn át foglalkozott Szent Erzsébet életével, és a regény olvasása győzte meg arról, hogy a történetnek színpadon a helye, ezért vállalta el a szövegkönyv megírását. Szikora Róbertben elmondása szerint az 1970-es években az NDK-ban utazva született meg benne a musical ötlete, Wartburg várában járva jött rá ugyanis, hogy nem mindenhol tudják Szent Erzsébetről, hogy magyar volt. Azt is megjegyezte, a zenén már a kétezres években elkezdett dolgozni úgy, hogy a mai kor stílusához hasonlítson. Ezt szerette volna elérni többek között a műfajok vegyítésével és a megfelelő hangszerelés kidolgozásával, amit Kiss Gáborra bíztak.
Cseke Péter rendező ismertetése szerint a produkció díszletét Szendrényi Éva, jelmezeit Berzsenyi Krisztina tervezi. A díszlet és a jelmezek a 13. század elejét idézik meg. A szereplők castingjára november közepén kerül sor, a sajtótájékoztatón egyedül Dolhai Attila nevét fedték fel, aki – Zsuffa Tünde javaslatára – Walter lovagot alakítja a darabban.
Pataki András, a musical producere közölte: az előadás létrejöttét és turnéját az Emmi több mint százötvenhatmillió forinttal, a Miniszterelnökség mintegy háromszáztízmillió forinttal támogatja. A produkció két fővédnöke Kásler Miklós miniszter és Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek. A musical a premiert követően turnéra indul a Kárpát-medencében, ha pedig úgy alakul, külföldön is szeretnék bemutatni.
Magyar Hírlap/ Varga Bence
Február 26-án mutatják be Budapesten Zsuffa Tünde Az Ég tartja a Földet című regénye alapján készült musicalt, amelynek középpontjában Árpád-házi Szent Erzsébet áll – jelentették be a darab készítői tegnap sajtótájékoztatón. Az Ég tartja a Földet – Erzsébet, a szerelem szentje című musical zeneszerzője Szikora Róbert, a dalszövegeket Lezsák Sándor költő, író, az Országgyűlés alelnöke írta, a rendezője pedig Cseke Péter, a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház igazgatója.
A regény írója, Zsuffa Tünde felidézte, Ferenc pápa az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjén két magyar szentet emelt ki beszédében: az államalapító Szent Istvánt, illetve Szent Erzsébetet. A szerző elárulta, a történet megírására Szikora Róbert kérte fel azzal a szándékkal, hogy később musical készüljön belőle. A regény befejezése után keresték meg Lezsák Sándort, hogy készítse el a darab szövegkönyvét. Zsuffa Tünde elmondása szerint a darab hazaszeretetre tanít, a főszereplőt pedig „ízig-vérig nőnek” mutatja be.
„Szent Erzsébet, bár élete csaknem egészét Türingiában töltötte, halála előtt ugyanazt a magyar dalt énekelte, amit a dajkájától hallott gyermekkorában. Ez nem az írói fantázia része, ezt a róla szóló krónikák rögzítik” – emelte ki az író, aki egyúttal kitért rá, művében rehabilitálni szeretné Gertrúd királynét, akit Erzsébethez hasonlóan – szembehelyezkedve Katona Józseffel – szintén a szerelem asszonyaként ábrázolt.
Lezsák Sándor a sajtótájékoztatón arról beszélt, maga is hosszú időn át foglalkozott Szent Erzsébet életével, és a regény olvasása győzte meg arról, hogy a történetnek színpadon a helye, ezért vállalta el a szövegkönyv megírását. Szikora Róbertben elmondása szerint az 1970-es években az NDK-ban utazva született meg benne a musical ötlete, Wartburg várában járva jött rá ugyanis, hogy nem mindenhol tudják Szent Erzsébetről, hogy magyar volt. Azt is megjegyezte, a zenén már a kétezres években elkezdett dolgozni úgy, hogy a mai kor stílusához hasonlítson. Ezt szerette volna elérni többek között a műfajok vegyítésével és a megfelelő hangszerelés kidolgozásával, amit Kiss Gáborra bíztak.
Cseke Péter rendező ismertetése szerint a produkció díszletét Szendrényi Éva, jelmezeit Berzsenyi Krisztina tervezi. A díszlet és a jelmezek a 13. század elejét idézik meg. A szereplők castingjára november közepén kerül sor, a sajtótájékoztatón egyedül Dolhai Attila nevét fedték fel, aki – Zsuffa Tünde javaslatára – Walter lovagot alakítja a darabban.
Pataki András, a musical producere közölte: az előadás létrejöttét és turnéját az Emmi több mint százötvenhatmillió forinttal, a Miniszterelnökség mintegy háromszáztízmillió forinttal támogatja. A produkció két fővédnöke Kásler Miklós miniszter és Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek. A musical a premiert követően turnéra indul a Kárpát-medencében, ha pedig úgy alakul, külföldön is szeretnék bemutatni.
Magyar Hírlap/ Varga Bence
„Nagy emberi történetet fogunk elmesélni”
„Túl vagyunk már egy több mint féléves alkotói perióduson, amely során a szentek életét egyébként övező giccseket lerántottuk a történet főhőséről, és megpróbáltuk megtalálni azokat a helyzeteket, azokat a személyeket és személyiségi jegyeket, amelyek megfelelőek az általunk képviselt üzenet átadásához” – fejtette ki Cseke Péter, hozzátéve, Szent Erzsébet életében rengeteg olyan helyzetet találhatunk, amely a mai korra vonatkozóan is érvényes. „Azt gondolom, hogy ilyen csodálatos emberek, szentek a mai napig léteznek.
Köztünk élnek, csak még nem tudunk róluk” – fogalmazott a musical rendezője. Mint mondta, Szent Erzsébet különleges személyiség volt, élete története pedig máig tanulságos. „Az üzenete számomra mindenképpen az, hogy a Jóisten pontosan addig próbálja az embert, ameddig elbírja. Ha a kezünket a Jóisten kezében hagyjuk, a nagy nehézségeken is átvezet” – magyarázta a Magyar Hírlapnak, megjegyezve, Szent Erzsébet élete nem volt könnyű, özvegyasszonyként, három gyermek édesanyjaként hunyt el rendkívül fiatalon, huszonnégy éves korában.
A szereplőválogatásról szólva elárulta, a céljuk, hogy megszólítsák a fiatalokat is, ezért olyasvalakit szánnak Erzsébet szerepére, aki ikonja ennek a generációnak. „Fontos, hogy lássák, az elmúlt korok emberei nem sokban különböznek a ma emberétől: ugyanúgy szeretnek, és ugyanolyan gondjaik, örömeik vannak. Nagy emberi történetet fogunk elmesélni egy csodálatos személyiségen keresztül” – hangsúlyozta Cseke Péter.
(VB)
„Túl vagyunk már egy több mint féléves alkotói perióduson, amely során a szentek életét egyébként övező giccseket lerántottuk a történet főhőséről, és megpróbáltuk megtalálni azokat a helyzeteket, azokat a személyeket és személyiségi jegyeket, amelyek megfelelőek az általunk képviselt üzenet átadásához” – fejtette ki Cseke Péter, hozzátéve, Szent Erzsébet életében rengeteg olyan helyzetet találhatunk, amely a mai korra vonatkozóan is érvényes. „Azt gondolom, hogy ilyen csodálatos emberek, szentek a mai napig léteznek.
Köztünk élnek, csak még nem tudunk róluk” – fogalmazott a musical rendezője. Mint mondta, Szent Erzsébet különleges személyiség volt, élete története pedig máig tanulságos. „Az üzenete számomra mindenképpen az, hogy a Jóisten pontosan addig próbálja az embert, ameddig elbírja. Ha a kezünket a Jóisten kezében hagyjuk, a nagy nehézségeken is átvezet” – magyarázta a Magyar Hírlapnak, megjegyezve, Szent Erzsébet élete nem volt könnyű, özvegyasszonyként, három gyermek édesanyjaként hunyt el rendkívül fiatalon, huszonnégy éves korában.
A szereplőválogatásról szólva elárulta, a céljuk, hogy megszólítsák a fiatalokat is, ezért olyasvalakit szánnak Erzsébet szerepére, aki ikonja ennek a generációnak. „Fontos, hogy lássák, az elmúlt korok emberei nem sokban különböznek a ma emberétől: ugyanúgy szeretnek, és ugyanolyan gondjaik, örömeik vannak. Nagy emberi történetet fogunk elmesélni egy csodálatos személyiségen keresztül” – hangsúlyozta Cseke Péter.
(VB)