Az eseményen részt vettek a szakmai szervezetek képviselői, Bács-Kiskun megye országgyűlési képviselői, valamint érintett települések polgármesterei és a vízvisszatartásban részt vevő civil szervezetek vezetői.
Házigazdai köszöntőjében Rideg László, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke a megyei önkormányzat vízmegtartásban betöltött szerepéről beszélt. Mint mondta, a TOP Plusz pályázatok keretében csak olyan csapadékvíz-elvezetési beruházásra adnak támogatást, amely rendszerek a településeken összegyűjtik és megtartják szárazabb időszakokra azt a csapadékot, amely hirtelen hullik le a városokban és falvakban. A konferencia céljaként az ismeretátadást nevezte meg, kérve a településvezetők közreműködését a homokhátsági program társadalmi támogatásában.
A 100 éves álom valósággá válik címmel tartott bevezető előadást Lezsák Sándor országgyűlési képviselő, az Országgyűlés alelnöke, aki már 1995 őszén szót emelt a Duna-Tisza köze vízpótlása érdekében. Akkor határozati javaslatot nyújtott be egy cselekvési program elkészítése érdekében. Ugyan az Országgyűlés támogatta Lezsák Sándor javaslatát, mégis a következő időszak mégis kudarcos volt, mivel a megfogalmazott cél megvalósulása elmaradt.
Két és fél évtizedes előkészítési és egyeztetési munkát követően, 2020-ban kapott új lendületet a homokhátsági kezdeményezés. 2020 tavaszán Lezsák Sándor parlamenti dolgozószobájában ültek le tanácskozni a vízügyi szakemberek, a minisztériumi munkatársak, Bács-Kiskun megye országgyűlési képviselői és a megyei közgyűlés elnöke. Megállapodtak egy kormányzati döntés-előkészítési tanulmány kialakításában.
Magyarország Kormánya meghallgatta az érintettek szakmai javaslatait, és két ütemben, 2020 végén 1,7 milliárd forint, 2021 végén pedig 4,5 milliárd forint összeget különített el a Duna-Tisza közi a Homokhátság vízgazdálkodási állapotának javítása és helyreállítása elnevezésű projekt tervezésére, az engedélyes tervek elkészítése, valamint a kivitelezéshez szükséges engedélyek beszerzése. Ez a döntés hatalmas jelentőségű lépés volt a Homokhátság érdekében – fejtette ki az Országgyűlés alelnöke.
Lezsák Sándor hangsúlyozta a kisközösségek szerepét is, ugyanis több általuk javasolt program mintaprojektté vált. Kiemelkedő munkát végeznek a Dong-ér mentén Jászszentlászló, Móricgát és Szank települések közösségei, vízvisszatartás terén Orgovány térségében is elindult egy kezdeményezés. A Tisza mentén, Lakitelek, Nyárlőrinc, Szentkirály és Tiszaalpár településeken a gazdálkodók fogtak össze az ökológiai körülmények javítása érdekében. Lezsák Sándor szerint a negyedik kétharmados győzelem nagy lehetőség, de egyben nagy felelősség is, amellyel élni kell a Homokhátság tekintetében is. Ahogy fogalmazott: a nemzeti minimum helyett a nemzeti maximum érdekében szükséges együttműködni a különböző szereplőknek a térségben.
A Duna-Tisza közi Homokhátság vízhiányos ökológiai állapotának javítását, helyreállítását célzó vízkészlet-gazdálkodási projektet előkészítésének részleteit Laurinyecz Pál, a Viziterv Environ Kft. műszaki igazgatóhelyettese mutatta be a résztvevőknek. A konferencia további részében Szőke Norbert, a Landscope Kft. ügyvezetője az Integrált Települési Vízgazdálkodási Tervezés folyamatáról tartott előadást, végül a klímavédelmi jó gyakorlatok tapasztalatcseréje a Visegrádi országokban címmel Kárpátiné Becsi Gabriella, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat projektmenedzsere tartott beszámolót.
További fotók ide kattintva érhetőek el.
Bács-Kiskun 4. választókerület
Házigazdai köszöntőjében Rideg László, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke a megyei önkormányzat vízmegtartásban betöltött szerepéről beszélt. Mint mondta, a TOP Plusz pályázatok keretében csak olyan csapadékvíz-elvezetési beruházásra adnak támogatást, amely rendszerek a településeken összegyűjtik és megtartják szárazabb időszakokra azt a csapadékot, amely hirtelen hullik le a városokban és falvakban. A konferencia céljaként az ismeretátadást nevezte meg, kérve a településvezetők közreműködését a homokhátsági program társadalmi támogatásában.
A 100 éves álom valósággá válik címmel tartott bevezető előadást Lezsák Sándor országgyűlési képviselő, az Országgyűlés alelnöke, aki már 1995 őszén szót emelt a Duna-Tisza köze vízpótlása érdekében. Akkor határozati javaslatot nyújtott be egy cselekvési program elkészítése érdekében. Ugyan az Országgyűlés támogatta Lezsák Sándor javaslatát, mégis a következő időszak mégis kudarcos volt, mivel a megfogalmazott cél megvalósulása elmaradt.
Két és fél évtizedes előkészítési és egyeztetési munkát követően, 2020-ban kapott új lendületet a homokhátsági kezdeményezés. 2020 tavaszán Lezsák Sándor parlamenti dolgozószobájában ültek le tanácskozni a vízügyi szakemberek, a minisztériumi munkatársak, Bács-Kiskun megye országgyűlési képviselői és a megyei közgyűlés elnöke. Megállapodtak egy kormányzati döntés-előkészítési tanulmány kialakításában.
Magyarország Kormánya meghallgatta az érintettek szakmai javaslatait, és két ütemben, 2020 végén 1,7 milliárd forint, 2021 végén pedig 4,5 milliárd forint összeget különített el a Duna-Tisza közi a Homokhátság vízgazdálkodási állapotának javítása és helyreállítása elnevezésű projekt tervezésére, az engedélyes tervek elkészítése, valamint a kivitelezéshez szükséges engedélyek beszerzése. Ez a döntés hatalmas jelentőségű lépés volt a Homokhátság érdekében – fejtette ki az Országgyűlés alelnöke.
Lezsák Sándor hangsúlyozta a kisközösségek szerepét is, ugyanis több általuk javasolt program mintaprojektté vált. Kiemelkedő munkát végeznek a Dong-ér mentén Jászszentlászló, Móricgát és Szank települések közösségei, vízvisszatartás terén Orgovány térségében is elindult egy kezdeményezés. A Tisza mentén, Lakitelek, Nyárlőrinc, Szentkirály és Tiszaalpár településeken a gazdálkodók fogtak össze az ökológiai körülmények javítása érdekében. Lezsák Sándor szerint a negyedik kétharmados győzelem nagy lehetőség, de egyben nagy felelősség is, amellyel élni kell a Homokhátság tekintetében is. Ahogy fogalmazott: a nemzeti minimum helyett a nemzeti maximum érdekében szükséges együttműködni a különböző szereplőknek a térségben.
A Duna-Tisza közi Homokhátság vízhiányos ökológiai állapotának javítását, helyreállítását célzó vízkészlet-gazdálkodási projektet előkészítésének részleteit Laurinyecz Pál, a Viziterv Environ Kft. műszaki igazgatóhelyettese mutatta be a résztvevőknek. A konferencia további részében Szőke Norbert, a Landscope Kft. ügyvezetője az Integrált Települési Vízgazdálkodási Tervezés folyamatáról tartott előadást, végül a klímavédelmi jó gyakorlatok tapasztalatcseréje a Visegrádi országokban címmel Kárpátiné Becsi Gabriella, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat projektmenedzsere tartott beszámolót.
További fotók ide kattintva érhetőek el.
Bács-Kiskun 4. választókerület