Groteszk népszínmű két részben, avagy drámai kurzusdarab, keverő-kavaró komédiával, némi áthallással, de a jó befejezés még várat magára. Történik valahol a Kárpát-medencében, nagy hegyek árnyékában, patakok szabdalta völgyben, a valamikor népesebb, szebb időket megélt zsákfaluban, ahol közel ötszáz őshonos magyar lélek él.
Szakolczay Lajos Széchenyi-díjas magyar irodalomtörténész, irodalom- és művészetkritikus ajánlása:
Aki ismeri a költő korábbi, évtizedekkel ezelőtti színművét, az atomfélelemmel és bunkerral is kacagtató sorsszimfóniát, a Nyolcvan vödör levegőt, annak nem lesz újdonság Lezsák Sándor új darabjának sírásban-nevetésben, vagyis a groteszkben csúcsosodó komédiája. Aki viszont most találkozik először a költő ilyesfajta felhőtlen játékával – furcsán hangozhatik, ám komorabb hangja ellenére a történelmet búvárló Csaba királyfi a friss drámának valamiképp előzménye –, az is jól elszórakozhat a 20–21. század közép-európai valóságának furcsaságain.
Mert a Nagypapa a bőröndben – szerzője népszínműnek mondja – nem más, mint Kárpát-medencei kórkép, nagyon is életszerű valóságdarabokkal (falurombolás, elvándorlás, besúgások rettenete stb.) megtűzdelve. Legjózanabb, legigazabb szereplője, a zsákfalu sokat szenvedett, megalázott, halálba kergetett mesteréért mindig kiálló, fehér köpenyben a beteg emberiséget gyógyító „bolond”, kinek csörgősipkája nem más, mint életszeretet. A kisebbségi töprengésekkel (menjünk vagy maradjunk?), haza- és otthonépítéssel fűszerezett, a helytállás legkomikusabb jeleit is tükröző komédia kacajos hangulata ellenére is félelmetes látlelet a magyarságvállalásról, a szülőföldön való maradásról, az igaztalant a feledés kráterjába taszító közösség (akár Erdély) mindennapjairól.
Nagypapát kiásták, a csontjait „Magyarba” akarták áttelepíteni, az ott élő rokonok vágyai szerint, hogy elejét vegyék a temetőt vízzel elárasztandó, vagy így-úgy veszélyeztető helyzeteknek. Viszont a bőröndöt mégsem kell utaztatni, mert a jobb jövő reményében a fiatal és öreg családtag is visszatér a szülőföldjére. S a hétköznap mártírjának akárcsak csontdarabkákban is megtestesülő erkölcse mindennél nagyobb erő a nemzetiségi-kisebbségi közösség összekovácsolására.
Fullánkos játékszenvedély viszi előre a történetet. Minthogy Lezsák cselekménybonyolítása meseízű – a jó elnyeri jutalmát, a rossz megbűnhődik –, ezáltal érezzük igazán groteszk sorsunk nevettető megpróbáltatásait. A kikacagott világban rejlő erő többletét.
A könyv megvásárolható a Kairosz Kiadó könyvesboltjában.
magyarforum.hu
Aki ismeri a költő korábbi, évtizedekkel ezelőtti színművét, az atomfélelemmel és bunkerral is kacagtató sorsszimfóniát, a Nyolcvan vödör levegőt, annak nem lesz újdonság Lezsák Sándor új darabjának sírásban-nevetésben, vagyis a groteszkben csúcsosodó komédiája. Aki viszont most találkozik először a költő ilyesfajta felhőtlen játékával – furcsán hangozhatik, ám komorabb hangja ellenére a történelmet búvárló Csaba királyfi a friss drámának valamiképp előzménye –, az is jól elszórakozhat a 20–21. század közép-európai valóságának furcsaságain.
Mert a Nagypapa a bőröndben – szerzője népszínműnek mondja – nem más, mint Kárpát-medencei kórkép, nagyon is életszerű valóságdarabokkal (falurombolás, elvándorlás, besúgások rettenete stb.) megtűzdelve. Legjózanabb, legigazabb szereplője, a zsákfalu sokat szenvedett, megalázott, halálba kergetett mesteréért mindig kiálló, fehér köpenyben a beteg emberiséget gyógyító „bolond”, kinek csörgősipkája nem más, mint életszeretet. A kisebbségi töprengésekkel (menjünk vagy maradjunk?), haza- és otthonépítéssel fűszerezett, a helytállás legkomikusabb jeleit is tükröző komédia kacajos hangulata ellenére is félelmetes látlelet a magyarságvállalásról, a szülőföldön való maradásról, az igaztalant a feledés kráterjába taszító közösség (akár Erdély) mindennapjairól.
Nagypapát kiásták, a csontjait „Magyarba” akarták áttelepíteni, az ott élő rokonok vágyai szerint, hogy elejét vegyék a temetőt vízzel elárasztandó, vagy így-úgy veszélyeztető helyzeteknek. Viszont a bőröndöt mégsem kell utaztatni, mert a jobb jövő reményében a fiatal és öreg családtag is visszatér a szülőföldjére. S a hétköznap mártírjának akárcsak csontdarabkákban is megtestesülő erkölcse mindennél nagyobb erő a nemzetiségi-kisebbségi közösség összekovácsolására.
Fullánkos játékszenvedély viszi előre a történetet. Minthogy Lezsák cselekménybonyolítása meseízű – a jó elnyeri jutalmát, a rossz megbűnhődik –, ezáltal érezzük igazán groteszk sorsunk nevettető megpróbáltatásait. A kikacagott világban rejlő erő többletét.
A könyv megvásárolható a Kairosz Kiadó könyvesboltjában.
magyarforum.hu