Hajnal Gabriella: Módszertanában jóval korszerűbb elemeket tartalmaz a módosított Nemzeti alaptanterv, erre a pedagógusokat fel kell készíteni, ugyanakkor sokan vannak, akik már most is így tanítanak. A természettudományos tárgyak esetében csökken a frontálisan átadható, lexikális tudás mennyisége, viszont nagyobb hangsúlyt kap a tapasztalati tanulásra épülő, a természeti jelenségeket vizsgáló módszertan – mondta lapunknak Hajnal Gabriella, a Nemzeti alaptanterv megújításáért felelős miniszteri biztos, a Klebelsberg Központ elnöke. Hangsúlyozta, gördülékenyen fog elindulni szeptembertől a módosított NAT alkalmazása.
– A dokumentummal kapcsolatban szigorú nyilatkozatstop volt egészen addig, amíg múlt pénteken ünnepélyesen be nem jelentették: elkészült. Miért tartották ezt fontosnak?
– Társadalmi egyezetetésre került 2018 augusztusában a Csépe Valéria professzor asszony vezette csapat által összeállított változat, ezt körülbelül ezren véleményezték, majd különböző szakmai csoportok is elküldték a javaslataikat. Novemberben született a döntés, hogy újabb, a minisztérium közreműködésével felállított bizottság tekintse át, miképpen lehet egy koherens anyagot készíteni. Tavaly januárban bíztak meg engem ennek a koordinálásával. A különböző tantárgyakkal foglalkozó, öt-hat fős szakmai grémiumokba gyakorló pedagógusok is meghívást kaptak az ország minden részéből, azonban az összes bizottságban volt olyan tag is, akit Csépe Valériáék delegáltak. Tehát végig együtt dolgoztunk, sok vitával, de ezek konstruktív viták voltak. Amikor már a kerettantervek is készen voltak, elküldtük az anyagot a Nemzeti Pedagógus Kar szakértőinek, s az ő észrevételeik nagy többségét is beépítettük. A nyilvánossággal azért nem volt folyamatos az egyeztetés, mert az parttalan vitát generált volna. Amikor az első változatot nyilvánosságra hoztuk, a vélemények kétharmada azt kifogásolta, miért maradt ki ez vagy az a téma valamelyik tantárgyból, egyharmad viszont valamilyen tananyagcsökkentést, vagy éppen új tantárgyakat javasolt. Ha minden plusz ötletet befogadtunk volna, akkor most a kötelező óraszám legalább heti hatvan-hatvanöt óra lenne.
– Ki választotta ki a bevont gyakorló pedagógusokat?
– Volt, akit miniszter úr ajánlott, a természettudományos területen pedig zömében én választottam a kollégákat, részben tankerületi igazgatók javaslatai alapján.
– Máris rengeteg bírálat elhangzott, elsősorban a humán tantárgyakra vonatkozóan. Lehet még módosítani?
– Úgy gondolom, építő jellegű kritikák esetén a kerettanterveken majd igen. Megjegyzem, a kerettantervek eleve jóval nagyobb szabadságot fognak adni, hiszen javasolt témakörök szerepelnek, javasolt óraszámmal, és minden pedagógusnak magának kell felmérnie, hogy egy-egy témakörre egy adott osztályban hány órára van szükség.
– A bírálatok egy része éppen a pedagógusok szűkülő mozgásterét rója fel.
– A fő irányelv, hogy egy átlagos képességű gyerek számára a kerettantervekben szereplő tananyag az óraszám nyolcvan százalékában elvégezhető legyen. Nyilván lesz olyan iskola, ahol a fejlesztésekkel, gyakorlásokkal együtt ez száz százalék lesz, de lesz olyan is, ahol akár az óraszám ötven-hatvan százaléka alatt elvégezhető, s így a fennmaradó időkeret tehetséggondozásra fordítható.
– Milyen lesz a természettudományok oktatása?
– Igyekeztünk összekapcsolni a természettudományos tantárgyakat. A kapcsolódási pontok megjelennek majd az okostantervekben is. Csökkent a frontálisan átadható lexikális tudás, a tételbizonyítás, definíció. Alapelv, hogy az oktatás során a természetből, a külvilágból vett tapasztalatokból kiindulva kell megmagyarázni a jelenségeket, összefüggéseket. Nagyon sok téma, anyag felsőbb évfolyamokra került át az életkori sajátosságoknak megfelelően. Cél, hogy gondolkodásra tanítsuk a tanulókat. Sok szaktanár azt nézi, az ő tantárgya sérült-e, mi került ki belőle. Mi arra koncentráltunk, hogy mi a jó a gyerekeknek. Nem hiszem, hogy az jó, ha olyan mélységbe megyünk az egyes tárgyakból, amire a tanulónak nincs szüksége. Ezért van tizenegy–tizenkettedik évfolyamon az eddiginél jóval nagyobb szabadság: a diákok heti nyolc-kilenc órában az általuk választott, az irányultságuknak megfelelő tárgyakat tanulhatják, és ezzel együtt lehet - legfeljebb! - harmincnégy órájuk egy héten.
– A magyar és a történelem kapja a legtöbb kritikát, előbbiről azt mondják, túl sok a tananyag.
– Sok az ajánlott mű, de a kerettanterv tisztább helyzetet fog teremteni, a kötelezőn belül nőni fog a választható elemek száma.
– A történelem a bírálók szerint túlzottan nemzeti, sőt nacionalista lett.
– Meg lehet nézni, hogy Európában és a világban általában hogyan néz ki a tananyagban a saját ország történelmének és az egyetemes történelemnek a tanítása. Nálunk korábban nagyjából ötven-ötven százalék volt, ez most hatvanöt-harmincöt lett, azonban az államok nagy részében nyolcvan-húsz százalék, de akad példa kilencven-tízes arányra is. Nem értem, miért baj, hogy a nemzeti identitást szeretnénk erősíteni, hogy alaposabban kell ismerniük a gyerekeknek a gyökereiket, kultúrájukat és hagyományaikat.
– Azt is nehezményezik egyesek, hogy nincs külön alaptanterv a szakközépiskolák, szakiskolák számára.
– Folyamatosan egyeztettünk velük, ezek az iskolák maguk szeretnék megalkotni a saját szakmai tantervüket, az érettségi követelmények viszont azonosak, ezért a közismereti tantárgyak alaptanterve ugyanaz.
– A félelmek egy jelentős része arra vonatkozik, hogyan tud elindulni az új tanév, hiszen módosítani kell a tankönyveket, és a pedagógusokat is fel kell készíteni a változásokra.
– Akkor tényleg bajban lennénk, ha most készülnének a kerettantervek, de már megvannak, várhatóan a következő hetekben ütemezetten meg is jelennek. A tankönyvekkel kapcsolatos munka is megkezdődött az első, ötödik és kilencedik évfolyamon, mivel az alaptanterv felmenő rendszerben lép életbe. Teljesen új tankönyvre csak elenyésző esetben lesz szükség szeptemberre. Megnyugtathatok mindenkit, hogy el fogunk készülni. Digitális anyagok is készülnek az ötödik és kilencedik évfolyamra. A pedagógusokat „csak” az új fajta szemléletre kell felkészíteni, hiszen nem állítottuk feje tetejére az oktatást. Maradt a tantervi struktúra, maradt a negyvenöt perces óra. Módszertanában viszont jóval korszerűbb elemeket tartalmaz a módosított NAT. Például első-másodikban nem lesz környezetismeret, de semmi nem tiltja, hogy beépítsék más tárgyakba, sőt, kifejezetten szeretnénk, hogy megjelenjen. Ha egy nap előveszünk egy mesét, akkor az azzal való foglalkozást nem kell negyvenöt perc után abbahagyni, hanem a vele kapcsolatos egyéb témákat is érdemes feldolgozni és kitekinteni akár a rajz, ének, technika tantárgyak felé. Ez az irány.
– Hogy látja, át tudnak állni ilyen gyorsan az új szemléletre a pedagógusok?
– Valójában nem teljesen új szemlélet, hiszen most is sok olyan iskola van, ahol ez már működik. Ahol például a természetismeret tanárok csoportokban dolgoznak. Egyelőre valószínűleg kevés helyen fognak hetedik-nyolcadikban összevont természettudomány tantárgyat oktatni, bár erre a Nemzeti alaptanterv módot ad. Azonban a szaktanárok együttműködésével van lehetőség moduláris tanításra, akár két szaktanár is bent lehet az órán, hogy egymást segítve, akár facilitátori szerepben is, összefüggéseiben segítsék a természettudományos tárgyak ismereteinek elsajátítását, az egyes összetett jelenségek megértését, a problémák megoldását.
– Tehát összességében a jövőre nézve korszerű módszertani lehetőségeket nyújt a Nemzeti alaptanterv, de most szeptembertől a jelenlegi felkészültségű tanárok is tudják alkalmazni?
– A pedagógusok kapnak segítséget, szervezünk majd konferenciákat, adunk ki útmutatókat és okostantervet. Aki nyitott, az tud majd az új elvárások szerint dolgozni. Hiszen, amint mondtam, jelenleg is sokan vannak, akik így tanítanak. Sok minden a pedagógusokon múlik.
Magyar Hírlap
Fotó: MH/Hegedüs Róbert
– Társadalmi egyezetetésre került 2018 augusztusában a Csépe Valéria professzor asszony vezette csapat által összeállított változat, ezt körülbelül ezren véleményezték, majd különböző szakmai csoportok is elküldték a javaslataikat. Novemberben született a döntés, hogy újabb, a minisztérium közreműködésével felállított bizottság tekintse át, miképpen lehet egy koherens anyagot készíteni. Tavaly januárban bíztak meg engem ennek a koordinálásával. A különböző tantárgyakkal foglalkozó, öt-hat fős szakmai grémiumokba gyakorló pedagógusok is meghívást kaptak az ország minden részéből, azonban az összes bizottságban volt olyan tag is, akit Csépe Valériáék delegáltak. Tehát végig együtt dolgoztunk, sok vitával, de ezek konstruktív viták voltak. Amikor már a kerettantervek is készen voltak, elküldtük az anyagot a Nemzeti Pedagógus Kar szakértőinek, s az ő észrevételeik nagy többségét is beépítettük. A nyilvánossággal azért nem volt folyamatos az egyeztetés, mert az parttalan vitát generált volna. Amikor az első változatot nyilvánosságra hoztuk, a vélemények kétharmada azt kifogásolta, miért maradt ki ez vagy az a téma valamelyik tantárgyból, egyharmad viszont valamilyen tananyagcsökkentést, vagy éppen új tantárgyakat javasolt. Ha minden plusz ötletet befogadtunk volna, akkor most a kötelező óraszám legalább heti hatvan-hatvanöt óra lenne.
– Ki választotta ki a bevont gyakorló pedagógusokat?
– Volt, akit miniszter úr ajánlott, a természettudományos területen pedig zömében én választottam a kollégákat, részben tankerületi igazgatók javaslatai alapján.
– Máris rengeteg bírálat elhangzott, elsősorban a humán tantárgyakra vonatkozóan. Lehet még módosítani?
– Úgy gondolom, építő jellegű kritikák esetén a kerettanterveken majd igen. Megjegyzem, a kerettantervek eleve jóval nagyobb szabadságot fognak adni, hiszen javasolt témakörök szerepelnek, javasolt óraszámmal, és minden pedagógusnak magának kell felmérnie, hogy egy-egy témakörre egy adott osztályban hány órára van szükség.
– A bírálatok egy része éppen a pedagógusok szűkülő mozgásterét rója fel.
– A fő irányelv, hogy egy átlagos képességű gyerek számára a kerettantervekben szereplő tananyag az óraszám nyolcvan százalékában elvégezhető legyen. Nyilván lesz olyan iskola, ahol a fejlesztésekkel, gyakorlásokkal együtt ez száz százalék lesz, de lesz olyan is, ahol akár az óraszám ötven-hatvan százaléka alatt elvégezhető, s így a fennmaradó időkeret tehetséggondozásra fordítható.
– Milyen lesz a természettudományok oktatása?
– Igyekeztünk összekapcsolni a természettudományos tantárgyakat. A kapcsolódási pontok megjelennek majd az okostantervekben is. Csökkent a frontálisan átadható lexikális tudás, a tételbizonyítás, definíció. Alapelv, hogy az oktatás során a természetből, a külvilágból vett tapasztalatokból kiindulva kell megmagyarázni a jelenségeket, összefüggéseket. Nagyon sok téma, anyag felsőbb évfolyamokra került át az életkori sajátosságoknak megfelelően. Cél, hogy gondolkodásra tanítsuk a tanulókat. Sok szaktanár azt nézi, az ő tantárgya sérült-e, mi került ki belőle. Mi arra koncentráltunk, hogy mi a jó a gyerekeknek. Nem hiszem, hogy az jó, ha olyan mélységbe megyünk az egyes tárgyakból, amire a tanulónak nincs szüksége. Ezért van tizenegy–tizenkettedik évfolyamon az eddiginél jóval nagyobb szabadság: a diákok heti nyolc-kilenc órában az általuk választott, az irányultságuknak megfelelő tárgyakat tanulhatják, és ezzel együtt lehet - legfeljebb! - harmincnégy órájuk egy héten.
– A magyar és a történelem kapja a legtöbb kritikát, előbbiről azt mondják, túl sok a tananyag.
– Sok az ajánlott mű, de a kerettanterv tisztább helyzetet fog teremteni, a kötelezőn belül nőni fog a választható elemek száma.
– A történelem a bírálók szerint túlzottan nemzeti, sőt nacionalista lett.
– Meg lehet nézni, hogy Európában és a világban általában hogyan néz ki a tananyagban a saját ország történelmének és az egyetemes történelemnek a tanítása. Nálunk korábban nagyjából ötven-ötven százalék volt, ez most hatvanöt-harmincöt lett, azonban az államok nagy részében nyolcvan-húsz százalék, de akad példa kilencven-tízes arányra is. Nem értem, miért baj, hogy a nemzeti identitást szeretnénk erősíteni, hogy alaposabban kell ismerniük a gyerekeknek a gyökereiket, kultúrájukat és hagyományaikat.
– Azt is nehezményezik egyesek, hogy nincs külön alaptanterv a szakközépiskolák, szakiskolák számára.
– Folyamatosan egyeztettünk velük, ezek az iskolák maguk szeretnék megalkotni a saját szakmai tantervüket, az érettségi követelmények viszont azonosak, ezért a közismereti tantárgyak alaptanterve ugyanaz.
– A félelmek egy jelentős része arra vonatkozik, hogyan tud elindulni az új tanév, hiszen módosítani kell a tankönyveket, és a pedagógusokat is fel kell készíteni a változásokra.
– Akkor tényleg bajban lennénk, ha most készülnének a kerettantervek, de már megvannak, várhatóan a következő hetekben ütemezetten meg is jelennek. A tankönyvekkel kapcsolatos munka is megkezdődött az első, ötödik és kilencedik évfolyamon, mivel az alaptanterv felmenő rendszerben lép életbe. Teljesen új tankönyvre csak elenyésző esetben lesz szükség szeptemberre. Megnyugtathatok mindenkit, hogy el fogunk készülni. Digitális anyagok is készülnek az ötödik és kilencedik évfolyamra. A pedagógusokat „csak” az új fajta szemléletre kell felkészíteni, hiszen nem állítottuk feje tetejére az oktatást. Maradt a tantervi struktúra, maradt a negyvenöt perces óra. Módszertanában viszont jóval korszerűbb elemeket tartalmaz a módosított NAT. Például első-másodikban nem lesz környezetismeret, de semmi nem tiltja, hogy beépítsék más tárgyakba, sőt, kifejezetten szeretnénk, hogy megjelenjen. Ha egy nap előveszünk egy mesét, akkor az azzal való foglalkozást nem kell negyvenöt perc után abbahagyni, hanem a vele kapcsolatos egyéb témákat is érdemes feldolgozni és kitekinteni akár a rajz, ének, technika tantárgyak felé. Ez az irány.
– Hogy látja, át tudnak állni ilyen gyorsan az új szemléletre a pedagógusok?
– Valójában nem teljesen új szemlélet, hiszen most is sok olyan iskola van, ahol ez már működik. Ahol például a természetismeret tanárok csoportokban dolgoznak. Egyelőre valószínűleg kevés helyen fognak hetedik-nyolcadikban összevont természettudomány tantárgyat oktatni, bár erre a Nemzeti alaptanterv módot ad. Azonban a szaktanárok együttműködésével van lehetőség moduláris tanításra, akár két szaktanár is bent lehet az órán, hogy egymást segítve, akár facilitátori szerepben is, összefüggéseiben segítsék a természettudományos tárgyak ismereteinek elsajátítását, az egyes összetett jelenségek megértését, a problémák megoldását.
– Tehát összességében a jövőre nézve korszerű módszertani lehetőségeket nyújt a Nemzeti alaptanterv, de most szeptembertől a jelenlegi felkészültségű tanárok is tudják alkalmazni?
– A pedagógusok kapnak segítséget, szervezünk majd konferenciákat, adunk ki útmutatókat és okostantervet. Aki nyitott, az tud majd az új elvárások szerint dolgozni. Hiszen, amint mondtam, jelenleg is sokan vannak, akik így tanítanak. Sok minden a pedagógusokon múlik.
Magyar Hírlap
Fotó: MH/Hegedüs Róbert