 | A régészek úgy vélik, hogy az 1241–1242-es pusztítás egy újabb helyszínét fedezték fel, ahol nemcsak egy harang darabjait, hanem jelentős éremkincset is találtak a mélyben. |
Zománcozott-aranyozott vereteket, az egykori templom harangjának darabjait, egy érmegyűjteményt és a tatárjárás idejére tehető erődítést találtak a régészek Kelebia határában.
A kelebiai Templomhegy a Csiszári legelőn található, a határkerítés tövében, az önkormányzati szürkemarhagulya szomszédságában. A Kecskeméti Katona József Múzeum régész-múzeumigazgatója, Rosta Szabolcs emlékeztetett, hogy a terület első kutatását még 1913-ban Bibó Bige György szabadkai tanár vezette, hiszen a térség akkor még Szabadka északi részéhez tartozott. Hajdan a rövid munka során egy Árpád-kori templom alapzatát tárták fel, és rendellenes testhelyzetben fekvő, arccal lefelé fordított halottak maradványait találták meg. Az évek múlásával azonban szükségessé vált egy hitelesítő feltárás. A szakemberek úgy vélik, hogy az 1241–1242-es tatárjárás pusztításának egy újabb helyszínét fedezték fel.
A kelebiai Templomhegyen három hete a Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársai – Maczkó József kelebiai polgármesterrel egyeztetve – kezdtek ásatásokba. Hitelesítették a kisméretű téglából épített, Árpád-kori templom alaprajzát, és a tatárdúlás egyértelmű további bizonyítékai nagy számban kerültek elő a föld alól – tolmácsolta az MTI Rosta Szabolcs szavait. A múzeumbarát önkéntesek detektorokkal számos fémtárgyat, köztük a tatárjárás idejéhez köthető fegyvereket, pénzeket, övcsatot, ékszereket találtak a föld mélyén.
A feltárás közben megtalálták a templom harangjának darabjait is, amely alapján azt hitelesen lehet rekonstruálni a későbbiekben. Az egyházi épülettől nem messze előkerült egy kilencvenegy érméből álló kincs is, amelyet vélhetően egykori tulajdonosa rejtett a föld alá abban a reményben, hogy később majd visszatérhet érte. A leleteket beemelték a helyi értéktárba, a tárgyak feldolgozás és restaurálás után a feltárás helye szerint illetékes kiskunhalasi Thorma János Múzeumba kerülnek.
Magyar Hírlap
A kelebiai Templomhegy a Csiszári legelőn található, a határkerítés tövében, az önkormányzati szürkemarhagulya szomszédságában. A Kecskeméti Katona József Múzeum régész-múzeumigazgatója, Rosta Szabolcs emlékeztetett, hogy a terület első kutatását még 1913-ban Bibó Bige György szabadkai tanár vezette, hiszen a térség akkor még Szabadka északi részéhez tartozott. Hajdan a rövid munka során egy Árpád-kori templom alapzatát tárták fel, és rendellenes testhelyzetben fekvő, arccal lefelé fordított halottak maradványait találták meg. Az évek múlásával azonban szükségessé vált egy hitelesítő feltárás. A szakemberek úgy vélik, hogy az 1241–1242-es tatárjárás pusztításának egy újabb helyszínét fedezték fel.
A kelebiai Templomhegyen három hete a Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársai – Maczkó József kelebiai polgármesterrel egyeztetve – kezdtek ásatásokba. Hitelesítették a kisméretű téglából épített, Árpád-kori templom alaprajzát, és a tatárdúlás egyértelmű további bizonyítékai nagy számban kerültek elő a föld alól – tolmácsolta az MTI Rosta Szabolcs szavait. A múzeumbarát önkéntesek detektorokkal számos fémtárgyat, köztük a tatárjárás idejéhez köthető fegyvereket, pénzeket, övcsatot, ékszereket találtak a föld mélyén.
A feltárás közben megtalálták a templom harangjának darabjait is, amely alapján azt hitelesen lehet rekonstruálni a későbbiekben. Az egyházi épülettől nem messze előkerült egy kilencvenegy érméből álló kincs is, amelyet vélhetően egykori tulajdonosa rejtett a föld alá abban a reményben, hogy később majd visszatérhet érte. A leleteket beemelték a helyi értéktárba, a tárgyak feldolgozás és restaurálás után a feltárás helye szerint illetékes kiskunhalasi Thorma János Múzeumba kerülnek.
Magyar Hírlap