 | A Dél-Dunántúli Térségfejlesztési Modellprogram idei évben megvalósítható lépéseiről tárgyal csütörtökön Pécsett a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium területfejlesztésért felelős államtitkára. |
Mayer Gábor mások mellett az egyetemen tanácskozik és térségi polgármesterekkel találkozik, mindez előtt pedig Baranya fejlesztési irányairól a vármegyeházán tartott sajtótájékoztatót.
Az államtitkár az eseményen hangsúlyozta: a területfejlesztés elsődleges feladata, hogy mérsékelje a különbségeket az elmaradott és a fejlett térségek között. Mint utalt rá, a tárcának szerepe van a abban, hogy az ágazati szakpolitikák bizonyos térségben megvalósuló fejlesztéseit, köztük az egészségügyi, az infrastrukturális, gazdaságfejlesztési közlekedési fejlesztéseket összehangolja.
A területfejlesztés egyik legfontosabb eszközeként a TOP Pluszt említette, amely 2021 és 2027 között mintegy 2000 milliárd forinttal segíti a hazai térségek fejlesztését.
Továbbá – folytatta az államtitkár – speciális programokat is indítanak egyes fejlesztésre szoruló térségek felzárkóztatása érdekében. Ennek érdekében dolgozták ki az országos átlagtól még mindig jelentősebb elmaradást mutató Somogy, Tolna és a Baranya vármegyéket érintő Dél-Dunántúli Térségfejlesztési Modellprogramot – emelte ki. Mayer Gábor jelezte: a modellprogramot a kormány 2023 decemberében megtárgyalta és elfogadta.
Őri László, a Baranya Vármegyei Önkormányzat elnöke arról beszélt, hogy vendégével áttekintették a modellprogram legfontosabb, Baranyát érintő elemeit. Szavai szerint nem túlzás azt mondani, hogy a térség és vele Baranya a rendszerváltás vesztesei közé tartozott, a régió nem tudott igazán magára találni és nem tudta elfoglalni azt a méltó helyét, ami a helyi emberek munkája alapján megilletné. Mint felidézte, Mikes Éva korábbi kormánybiztos vezetésével indult el annak a modellprogramnak a kialakítása, amelynek célja a területi egyenlőtlenségek csökkentése volt.
Kifejtette: az elmúlt időszak tendenciái alapján a térségnek sikerült elmozdulni a holtpontról 2010 és 2022 között a kormányzati munkahelyteremtő beruházásoknak és gazdaságfejlesztési politikának köszönhetően a munkanélküliség 13-ról 4 százalékra csökkent a térségben. Az ipari termelés volumene az elmúlt évtizedben 280 milliárdról 960 milliárdra nőtt – emelte ki Őri László, aki szerint az igazi fordulathoz a térség több évtizedes „bezártságát” kell megszüntetni.
Erről elmondta: a lemaradás legfőbb oka a térség zártsága volt, „ide ért utoljára az autópálya”. Most jó reményünk van arra, hogy a következő évtizedekben Baranya és Pécs a területfejlesztés és a gazdaságpolitika nyertesi közé tartozzon. A modellprogram által is kiemelt célként kezelt infrastrukturális fejlesztések már folyamatban vannak – mutatott rá. A kormánypárti politikus a többi között ezek közé sorolta az M6-os autópálya új, az országhatárig tartó szakaszát, az épülő új mohácsi közforgalmi kikötőt, továbbá a Pécs-pogányi repülőtér fejlesztését, a Pécset és Kaposvárt összekötő gyorsforgalmi út előkészítését. 2023 hosszú esztendők után a fordulat éve volt Baranyában, az egy főre jutó ipari termelésből az utolsó, utolsó előtti helyről a legalább a középmezőny alsó szintjéig felzárkózott a térség – mutatott rá.
bama.hu
Az államtitkár az eseményen hangsúlyozta: a területfejlesztés elsődleges feladata, hogy mérsékelje a különbségeket az elmaradott és a fejlett térségek között. Mint utalt rá, a tárcának szerepe van a abban, hogy az ágazati szakpolitikák bizonyos térségben megvalósuló fejlesztéseit, köztük az egészségügyi, az infrastrukturális, gazdaságfejlesztési közlekedési fejlesztéseket összehangolja.
A területfejlesztés egyik legfontosabb eszközeként a TOP Pluszt említette, amely 2021 és 2027 között mintegy 2000 milliárd forinttal segíti a hazai térségek fejlesztését.
Továbbá – folytatta az államtitkár – speciális programokat is indítanak egyes fejlesztésre szoruló térségek felzárkóztatása érdekében. Ennek érdekében dolgozták ki az országos átlagtól még mindig jelentősebb elmaradást mutató Somogy, Tolna és a Baranya vármegyéket érintő Dél-Dunántúli Térségfejlesztési Modellprogramot – emelte ki. Mayer Gábor jelezte: a modellprogramot a kormány 2023 decemberében megtárgyalta és elfogadta.
Őri László, a Baranya Vármegyei Önkormányzat elnöke arról beszélt, hogy vendégével áttekintették a modellprogram legfontosabb, Baranyát érintő elemeit. Szavai szerint nem túlzás azt mondani, hogy a térség és vele Baranya a rendszerváltás vesztesei közé tartozott, a régió nem tudott igazán magára találni és nem tudta elfoglalni azt a méltó helyét, ami a helyi emberek munkája alapján megilletné. Mint felidézte, Mikes Éva korábbi kormánybiztos vezetésével indult el annak a modellprogramnak a kialakítása, amelynek célja a területi egyenlőtlenségek csökkentése volt.
Kifejtette: az elmúlt időszak tendenciái alapján a térségnek sikerült elmozdulni a holtpontról 2010 és 2022 között a kormányzati munkahelyteremtő beruházásoknak és gazdaságfejlesztési politikának köszönhetően a munkanélküliség 13-ról 4 százalékra csökkent a térségben. Az ipari termelés volumene az elmúlt évtizedben 280 milliárdról 960 milliárdra nőtt – emelte ki Őri László, aki szerint az igazi fordulathoz a térség több évtizedes „bezártságát” kell megszüntetni.
Erről elmondta: a lemaradás legfőbb oka a térség zártsága volt, „ide ért utoljára az autópálya”. Most jó reményünk van arra, hogy a következő évtizedekben Baranya és Pécs a területfejlesztés és a gazdaságpolitika nyertesi közé tartozzon. A modellprogram által is kiemelt célként kezelt infrastrukturális fejlesztések már folyamatban vannak – mutatott rá. A kormánypárti politikus a többi között ezek közé sorolta az M6-os autópálya új, az országhatárig tartó szakaszát, az épülő új mohácsi közforgalmi kikötőt, továbbá a Pécs-pogányi repülőtér fejlesztését, a Pécset és Kaposvárt összekötő gyorsforgalmi út előkészítését. 2023 hosszú esztendők után a fordulat éve volt Baranyában, az egy főre jutó ipari termelésből az utolsó, utolsó előtti helyről a legalább a középmezőny alsó szintjéig felzárkózott a térség – mutatott rá.
bama.hu