Dr. Bozóky Imre, Izsák város polgármestere köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a település főterén felállított szobor fontos üzenettel bír, arra figyelmeztetve, hogy a bronzból megformált személy példakép mindannyiunk számára. Petőfi Sándor ezer szállal kötődik a Kiskunság ezen vidékéhez, egy helybeli legenda szerint Izsákról vitték keresztelni szülei a megszületett Petőfi Sándort a kiskőrösi evangélikus templomba. Petőfi keresztapjának síremléke az izsáki református temetőben ma is megtalálható. A polgármester köszönetet mondott Lezsák Sándor országgyűlési képviselőnek a mellszobor adományozásáért.
Rideg László, a Bács-Kiskun Vármegyei Közgyűlés elnöke ünnepi beszédében kiemelte, hogy Petőfi Sándor élete legnagyobb részét ezen a tájon élte, ezért méltán nevezhetjük őt a „mi Petőfinknek.” Erre utal a mellszobor talapzatán lévő idézet is: „Itt születtem én ezen a tájon.” A Bács-Kiskun Vármegyei Önkormányzat kezdeményezésére fogadta el az Országgyűlés a Petőfi 200 Emlékévről szóló határozatot, ennek részeként az elmúlt időszakban szinte minden napra jutott egy-egy Petőfi ünnepség a vármegye településein.
Lezsák Sándor avató beszédében felidézte az ötven évvel ezelőtti Petőfi ünnepségeket. Petőfi születésének 150. évfordulóján a „Keressük Petőfit!” szlogen köré szerveződtek az akkori iskolai vetélkedők és irodalmi műsorok. 50 év múlva, Petőfi születésének 250. évfordulóján vajon milyen új információk kerülnek elő Petőfiről, a családjáról, a feleségéről, az apósáról – tette fel a kérdést. Petőfi az az ember, akinek az élete szinte napról napra fel van dolgozva, azonban így is találhatunk olyan új tényeket, amelyek teljesebbé tudják tenni ezt a huszonhat és fél éves életpályát – mondta az Országgyűlés alelnöke.
Petőfi Sándor mellszobrát Lezsák Sándor, Rideg László, Bozóky Imre és Lantos Györgyi leplezték le, majd Bajkó Zoltán római katolikus plébános és Pethő Dénes református lelkész áldotta meg.
Az ünnepség keretében több Petőfi költemény is elhangzott. Pethő Botond A gólya című vers részletét szavalta el, Cseke Péter Kossuth-díjas színművész, a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház igazgatója Az apostol című versből adott elő részletet.
Az Izsáki Táncsics Mihály Általános Iskola által meghirdetett Petőfi Sándor tanulmányi verseny legjobbjai ajándékcsomagot vettek át a szoboravatás meghívott vendégeitől.
Rideg László, a Bács-Kiskun Vármegyei Közgyűlés elnöke ünnepi beszédében kiemelte, hogy Petőfi Sándor élete legnagyobb részét ezen a tájon élte, ezért méltán nevezhetjük őt a „mi Petőfinknek.” Erre utal a mellszobor talapzatán lévő idézet is: „Itt születtem én ezen a tájon.” A Bács-Kiskun Vármegyei Önkormányzat kezdeményezésére fogadta el az Országgyűlés a Petőfi 200 Emlékévről szóló határozatot, ennek részeként az elmúlt időszakban szinte minden napra jutott egy-egy Petőfi ünnepség a vármegye településein.
Lezsák Sándor avató beszédében felidézte az ötven évvel ezelőtti Petőfi ünnepségeket. Petőfi születésének 150. évfordulóján a „Keressük Petőfit!” szlogen köré szerveződtek az akkori iskolai vetélkedők és irodalmi műsorok. 50 év múlva, Petőfi születésének 250. évfordulóján vajon milyen új információk kerülnek elő Petőfiről, a családjáról, a feleségéről, az apósáról – tette fel a kérdést. Petőfi az az ember, akinek az élete szinte napról napra fel van dolgozva, azonban így is találhatunk olyan új tényeket, amelyek teljesebbé tudják tenni ezt a huszonhat és fél éves életpályát – mondta az Országgyűlés alelnöke.
Petőfi Sándor mellszobrát Lezsák Sándor, Rideg László, Bozóky Imre és Lantos Györgyi leplezték le, majd Bajkó Zoltán római katolikus plébános és Pethő Dénes református lelkész áldotta meg.
Az ünnepség keretében több Petőfi költemény is elhangzott. Pethő Botond A gólya című vers részletét szavalta el, Cseke Péter Kossuth-díjas színművész, a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház igazgatója Az apostol című versből adott elő részletet.
Az Izsáki Táncsics Mihály Általános Iskola által meghirdetett Petőfi Sándor tanulmányi verseny legjobbjai ajándékcsomagot vettek át a szoboravatás meghívott vendégeitől.