A Hegypásztor Kör volt az első egyesület Vas megyében, amely 1985-ben az akkori új egyesülési törvény alapján megalakult. Megvásárolták az oszkói szőlőhegy egyik gazzal benőtt, romos pincéjét, és felújították. Mára kisebb skanzen jött itt létre. De van saját vendégházuk, kápolnájuk, szabadtéri kemencéjük, szőlőültetvényük, gyümölcsös tündérkertjük. A jubileumra különleges születésnapi ajándékkal készültek. A 35 évvel ezelőtt megvásárolt öreg pincét néprajzos, muzeológus szakemberek bevonásával az eredeti funkciónak megfelelő tárgyakkal rendezték be, így jött létre az oszkói pincetájház.
Az ünnepségen Nagy Tiborné annak a Szép Józsefnek a versét mondta el, aki maga is mint helyi szőlősgazda a Hegypásztor Kör tagja és lelkes támogatója volt. V. Németh Zsolt országgyűlési képviselő, miniszteri biztos karantén miatt videóüzenetben köszöntötte az ünneplőket:
A szőlőhegyek népi építészeti emlékeinek megmentése, a gyümölcsészeti kultúra életben tartása hozzájárul a biológiai sokféleség és a táj megőrzéséhez is. Legalább ennyire fontos a közösségszervező erő, amellyel életet próbálnak hozni ebbe a világba – hangsúlyozta.
Mindig jó idejönni! – kezdte avatóbeszédét dr. Bereczki Ibolya, a Szentendrei Szabadtéri Múzeum ágazatokért felelős főigazgató-helyettese, a Tájház Szövetség elnöke. Felidézte azt a folyamatot, ahogyan a tájházakkal, falumúzeumokkal foglalkozó szakma lassan felfedezte az oszkói hegypásztorbirtokot.
Olyannyira, hogy 2016-ban az országos tájháztalálkozót is itt rendezték meg, sőt tavaly már egy népi építészeti nyári egyetemet is szerveztek ide. Az ünnepségen dr. Illés Péter etnográfus, a Savaria Múzeum főmuzeológusa mutatta be a tájházat: az öreg pince 1846-ban épülhetett. Fontosak voltak anno a szőlőhegyek életében a hegyközségek, a Hegypásztor Kör tevékenysége kicsit a hegyközségi gondolat továbbélését jelenti.
Zágorhidi Czigány Csaba, a Hegypásztor Kör alapítója felidézte gyerekkorát, amikor az oszkói szőlőhegyen még sok szép régi pince volt, ahol a vaskályha melegénél, a sült krumpli illata mellett, borozgatás közben mesélték az öregek katonatörténeteiket
VAOL
Az ünnepségen Nagy Tiborné annak a Szép Józsefnek a versét mondta el, aki maga is mint helyi szőlősgazda a Hegypásztor Kör tagja és lelkes támogatója volt. V. Németh Zsolt országgyűlési képviselő, miniszteri biztos karantén miatt videóüzenetben köszöntötte az ünneplőket:
A szőlőhegyek népi építészeti emlékeinek megmentése, a gyümölcsészeti kultúra életben tartása hozzájárul a biológiai sokféleség és a táj megőrzéséhez is. Legalább ennyire fontos a közösségszervező erő, amellyel életet próbálnak hozni ebbe a világba – hangsúlyozta.
Mindig jó idejönni! – kezdte avatóbeszédét dr. Bereczki Ibolya, a Szentendrei Szabadtéri Múzeum ágazatokért felelős főigazgató-helyettese, a Tájház Szövetség elnöke. Felidézte azt a folyamatot, ahogyan a tájházakkal, falumúzeumokkal foglalkozó szakma lassan felfedezte az oszkói hegypásztorbirtokot.
Olyannyira, hogy 2016-ban az országos tájháztalálkozót is itt rendezték meg, sőt tavaly már egy népi építészeti nyári egyetemet is szerveztek ide. Az ünnepségen dr. Illés Péter etnográfus, a Savaria Múzeum főmuzeológusa mutatta be a tájházat: az öreg pince 1846-ban épülhetett. Fontosak voltak anno a szőlőhegyek életében a hegyközségek, a Hegypásztor Kör tevékenysége kicsit a hegyközségi gondolat továbbélését jelenti.
Zágorhidi Czigány Csaba, a Hegypásztor Kör alapítója felidézte gyerekkorát, amikor az oszkói szőlőhegyen még sok szép régi pince volt, ahol a vaskályha melegénél, a sült krumpli illata mellett, borozgatás közben mesélték az öregek katonatörténeteiket
VAOL